Gyógyító táltostól a maszkviselésig

Történelmi konferencia Hajdúböszörményben
2021.10.16.
Ma már hagyomány, hogy Hajdúböszörményben a Város Napja ünnepségsorozatának részeként helytörténeti konferencia is megrendezésre kerül. A Hajdúböszörményi Városi Önkormányzat támogatásával a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára Hajdúböszörményi Fióklevéltárának szervezésében megrendezendő tudományos tanácskozás kísérő eseménye a levéltár és a Hajdúsági Múzeum közösen megrendezett időszaki kiállítása, mely mindig a konferencia témájához kapcsolódik. A hagyományok egyik alapja az állandóság, azonban időnként a változatosság színesíti a tradíciókat is. Idén a megszokott helyszín, a Városháza díszterme helyett a Maghy-ház hangulatos udvara adott otthont a rendezvénynek, így a tudományos ülés története során először nem zárt térben került megrendezésre.

A tanácskozás témája legyen akár a szervezők által választott, akár valamilyen aktuális évfordulót, emlékévet ünneplő, mindig Hajdúböszörmény és a Hajdúság múltjához, történetéhez kapcsolódik. 2021-ben a rendezvény tárgyát a szomorú aktualitás szülte. Nem egy múltbéli történelmi esemény időszerű jubileuma, hanem jelenkorunk aktuális témája: a járvány. A konferencia előadói és az időszaki kiállítás is a Hajdúság múltját is végig kísérő pusztító népbetegségek helyi eseményeit, a ragályok elleni védekezés történetét mutatta be, a tudományos orvoslás sikereitől (néha botladozásaitól) a népi gyógyászati hiedelmekig.

A Járványok, népbetegségek és azok gyógyítása címmel rendezett tudományos ülést Sőrés István alpolgármester nyitotta meg. A konferencia múltjának, a helytörténet megőrzésében való szerepének méltatása mellett gratulált Varjasi Imrének, a Hajdúböszörményi Fióklevéltár vezetőjének, aki – részben éppen a történelmi tanácskozások szervezésében való szerepéért – előző nap vehette át „A város közösségeiért” Emlékérmet a város társadalmi és civil szervezeteiben betöltött meghatározó szerepéért, és Hajdúböszörmény rangjának emelése érdekében végzett tevékenységéért. A levéltár nevében Szikla Gergő igazgatóhelyettes is gratulált kollégánknak, majd a fertőző megbetegedések elleni évszázados, és mai is vívott harcról elmondott szavai után megjegyezte, hogy a nem túl vidám témát némileg ellensúlyozza a jól megválasztott helyszín, a Maghy-ház napsütötte, szellős udvarának barátságos hangulata.

A hajdúvárosokat a 19. században sújtó betegségről, a koleráról Szendiné dr. Orvos Erzsébet (főlevéltáros–igazgató, MNL HBML) beszélt Kolerajárvány a Hajdúságban és Debrecenben című előadásában, melyből az érdeklődők megismerhették az 1831-es pusztító járvány terjedését a Hajdúkerületben és Debrecen városában. A Hajdúdorogon felbukkant kór végigsöpört a hajdúvárosokon, és hamar pusztítani kezdett Debrecenben is. A betegség kísérőjelenségei: karantén, fertőtlenítés hangsúlyozása, tudományos és áltudományos módszerek egyidejű terjedése, álhírek okozta társadalmi feszültségek elgondolkodtató párhuzamot képeztek napjaink pandémiás helyzetével.

A „magyar betegségként” is elhíresült tüdőbaj hajdúböszörményi terjedésének eredt a nyomába előadásában Varjasi Imre (fióklevéltár-vezető, MNL HBML HbFl), a város első női tüdő-, bel-, gyermek- és klinikai szakorvosa, Dr. B. Kiss Julianna pályaképe alapján. A sokoldalú orvostudományi tevékenysége mellett civil szervezetekben is tevékeny orvosnő nevéhez fűződik például a felismerés, miszerint Bodaszőlő mikroklímája légzőszervi betegek számára gyógyhatással bír, így a Debreceni Klinika az ő javaslatára létesített itt egy kis szanatóriumot, ahol hosszú ideig kezeltek tüdőbetegeket. A példamutató életű orvosnő életútja sajnos tragikus véget ért: Dr. B. Kiss Julianna 1944-ben, a szovjet megszállók atrocitásainak következtében vesztette életét.

A 20. század legnagyobb világjárványa az első világháború végén az egész világon végigsöprő spanyolnátha volt – tudhattuk meg Husvéth András (főlevéltáros, MNL HBML HbFl) előadásából, melyet Kovács Gergely (főlevéltáros, MNL HBML) ismertetett a hallgatósággal. A hazatérő katonák által terjesztett betegség kórtünetei kísértetiesen emlékeztettek napjaink világjárványára, sőt, az alapvető védekezési módozatok sem változtak az eltelt évszázad alatt. A városi adatok összesítése mellett egyéni, családi tragédiákat is bemutatott az előadó, melyek személyesebbé, átélhetőbbé tették az első világháború végének nélkülözésekben, veszteségekben amúgyis bővelkedő mindennapjait.

A járványokról, és az azok ellen küzdő orvostudományról szóló előadások után Szekeres Gyula (etnográfus–igazgató, Hajdúsági Múzeum) más nézőpontból közelített a témához. A népi gyógyítást, az ehhez köthető hiedelmeket vette vizsgálat alá. Előadásából kiderült, hogy a 21. századi ember számára zavaros babonáknak, meghaladott téveszméknek ható elemek valójában a magyar ősvallás motívumainak, az ősi magyarok kettős lélekről vallott felfogásának évszázadokon át fennmaradó, továbbélő elemeit jelzik. Térben és időben egyaránt messzire mutat, hogy a betegségek, a „nyavalyák” kígyóként való megszemélyesítésének, a kígyó betegből való kicsalogatásában főszerepet játszó tej motívumának a szibériai sámánhitű népeknél vannak párhuzamai.

A kolerától a tuberkulózisig, a garabonciástól a tüdőszanatóriumokig ívelő előadások a rendezvény időbeli lehetőségeihez képest átfogó képet adtak Hajdúböszörmény azon kevéssé ismert harcáról, melyet nem a térségre törő ellenség és nem is a természet viszontagságai, hanem a parányi, láthatatlan „ellenség” ellen folytattak évszázadokon át.

A konferencia után a Hajdúsági Múzeum és a Hajdúböszörményi Fióklevéltár által hagyományosan közösen rendezett időszaki kiállítás bemutatására került sor. A Nyavalya törjön, guta üssön – rettegett betegségek egykoron című kiállítás köszöntőjét Sőrés István alpolgármester mondta el. Ezt követően Szekeres Gyula múzeumigazgató nyitotta meg a kiállítást, melyet Varjasi Imre fióklevéltár-vezető mutatott be az érdeklődőknek, a kiállítás néhány érdekesebb mozzanatát, tárgyát, megjelenített orvosi eszközét ismertetve. A Maghy-ház kiállítótermében egykori járványkórházi betegszobát idéző belső tér került kialakításra, amit orvosi és gyógyszerészeti eszközök, a város közegészségügyét, orvoslását bemutató levéltári iratok tesznek szemléletesebbé.

A tudományos tanácskozás és a hozzá kapcsolódó időszaki kiállítás napjainkra szerves része, érdeklődéssel kísért eseménye lett Hajdúböszörmény Város Napja rendezvénysorozatának. Mégis alighanem mindenki azt szeretné, ha a jövőben a régmúlt idők eseményei ismertetésének nem lenne olyan, napjainkban is velünk élő aktualitása, mint a jelenlegi konferenciának.

Husvéth András
Fotó: Horváth Tamás

 

 

Utolsó frissítés:

2021.10.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges