járvány

Könyvvel a döghalál ellen

magyar

A kora újkorban ez azonban másként volt, a 16–17. században a pestisjárványok jelentős életmódbeli váltást követeltek, és időről-időre súlyos demográfiai problémákat okoztak. Már akkor is leginkább a városi lakosság volt ebben érintett annak ellenére, hogy az akkori magyarországi városok lakosságszáma (3000 és 10 000 között) jóval kisebb volt, mint a mai nagyvárosoké.

Centrális Deputáció a Cholera dolgában – Megyei operatív törzs az 1831. évi kolerajárvány idején

magyar

A koraújkorban a Habsburg Birodalom határán ún. vesztegzárállomásokat hoztak létre, hogy ellenőrizhessék a birodalom területére belépőket. Az 1738-ban indult nagy pestisjárvány idején és annak nyomán már az ország belsejében, illetve a birodalom határvidékein a fontosabb kereskedelmi utak, folyók átkelési helyein, hágókon is felállítottak vesztegzárházakat, állomásokat. Ezeken az állomásokon főként kereskedők vagy idénymunkára érkezők tartózkodtak.

„Isten' öldöklő Angyala": kolerajárvány Magyarországon

Meghatározatlan

Kazinczy Ferenc 1831. augusztus 8-án arról értesítette egyik barátját, hogy „harmad nap olta a' mirígy Széphalmon is pusztít. Az őr, melly a' mirígyes Ujhelyből senkit bé nem ereszte eddig, most már innen el van véve, és hátrább van állítva". A mirigynek nevezett betegség nem volt más, mint az ázsiai eredetű fertőző betegség, a kolera.

Oldalak

Feliratkozás RSS - járvány csatornájára