Hét dokumentuma

Mikor, hogyan és miről ülésezett a Hétszemélyes Tábla a 18. században?

magyar

Az 1723. évi országgyűlésen elfogadott XXV. törvénycikknek megfelelően a Magyar Királyi Kúriát, a Magyar Királyság legfőbb ítélőszékét alapjaiban szervezték át. Ezek közül a legfontosabb  az volt, hogy a korábban időlegesen, rendszertelenül összeülő testület rendszeresen működő, bár a szokásos évi törvényszüneteket betartó bírósággá vált, székhelye Pestre került. A Királyi Kúria a 18. században két részből állt: a Királyi Ítélőtáblából (röviden Királyi Tábla), amely egy vegyes fokú bíróság volt.

40 éve költözött a Magyar Nemzeti Galéria a Budai Várpalotába

magyar

1957 októberében a magyar művészet bemutatására új múzeumot hoztak létre Magyar Nemzeti Galéria néven. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteménye, továbbá grafikai gyűjteménye képezte. Az intézmény főigazgatója Pogány Ö. Gábor, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettese lett. A Galéria elhelyezésének kérdése 1957.

Szovjet tűzifa-zabrálás, miniszteri tiltakozás

magyar

A fentiekkel ellentétben kevéssé került bele az a köztudatba, hogy a háború lezárását követően hosszú hónapokkal, sőt évekkel később is gyakorta előfordultak kisebb-nagyobb rablások, fosztogatások és önkényes kisajátítások. A háború után romokban heverő magyar gazdaság talpra állását ráadásul nehezítette a szovjet csapatok ellátása is, amelyre a fegyverszüneti egyezmény kötelezte a kormányt.

„… oda, hol a gyógyszer már nem szükséges”

magyar

1837. november 28-án Tordai Nagy Ferenc nagyszebeni gyógyszerész „gyors szekeren Kolozsvárra jővén, a visszamenet meggondolhatásánál gyorsabban sodródék”, aminek következtében az élők sorából eltávozott „érszakadás által oda, hol a gyógyszer már nem szükséges”. Nem tudhatjuk, hogy az elhunyt foglalkozására történt utalást fekete humornak szánták-e, de nem az egyetlen „beszédes” része a gyászjelentésnek.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára