építészet

Meghívó áprilisi Levéltári estékre

A bejárt terület a történelem viharait élte át, jelentős része 1945-ig német lakossággal bírt. „Építészeti emlékek a mai Lengyelország területén” című előadásában gyönyörű fotókkal illusztrálva mesél arról az országról, melynek népével a magyarság évszázadokra visszamenőleg történelmi barátságot ápol, mégis napjainkra a mindenki által jól ismert szlogenen túl vajmi keveset tudunk róluk. A rendezvény a hagyományokhoz híven a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára kutatótermében kerül megrendezésre.

Dokumentumok a Szent István Bazilika építéstörténetéhez

A Szent István Bazilika Budapest legnagyobb, rangban az esztergomi bazilika után Magyarország második legnagyobb temploma, a pesti városkép meghatározó épülete. Itt őrzik az ország legnagyobb becsben tartott ereklyéjét, Szent István mumifikálódott jobb kezét, a Szent Jobbot.

„Építészeti emlékek a mai Lengyelország területén” - Levéltári esték áprilisban

2018. április 25-én 16.30-tól Dr. Denke Gergely előadásával folytatódik intézményünk „Levéltári esték” sorozata. A történelmet és építészetet kedvelő köztisztviselő 2016-ban digitális fényképezőgépével Lengyelországban tett körutat azzal a céllal, hogy az ország Krakkón túli városait is megismerhesse. A bejárt terület a történelem viharait élte át, jelentős része 1945-ig német lakossággal bírt.

Az Ybl Miklós-díj alapítása 1953-ban

Ybl Miklós (1814-1891) tevékenységét, alkotásait, életművét sokan és sokféleképpen értelmezték, magyarázták. Tehetségét, munkaerejét elismerték itthon és külföldön egyaránt. Az 1953-ban alapított Ybl Miklós-díj már hangsúlyozta a „mester" építészetben betöltött szerepét.

 

A balassagyarmati börtön építése körüli nehézségek

A 19. század első felében Magyarországon - a korábbi sikertelen kísérletek után - újabb lépéseket tettek a büntető jogi törvénykönyv megalkotására. A büntetőtörvény-javaslat elkészítésére az 1840:V. törvénycikkben egy 45 tagú bizottságot, egy „országos választmányt" küldtek ki, amely többek között a börtönügyekre vonatkozó irányelvek kidolgozását kapta feladatul. Az 1843. évi törvényjavaslat nem lépett hatályba, de a börtönkörülmények javítása a javaslat szellemében kis lépésekben előrehaladt.

Ybl Miklós keresztelési anyakönyve

Gyermekkoráról sajnos semmit sem tudunk. 1825-től Bécsben tanult a Polytechnikai Intézetben, ahol rajzból és elemi mennyiségtanból kitűnő volt. 1831-ben tanulmányait kitűnő eredménnyel fejezte be, és Prága városáról „igen jól és tisztán rajzolt térképet" készített. A kor hagyományainak megfelelően, az elméleti ismeretek megszerzése után a mesterség gyakorlati elsajátítása következett, így 1832-től a nagy klasszicista építész, Pollack Mihály műhelyében inaskodott, 1836-tól pedig a bécsi klasszicizmus nagy építészének, Koch Henriknek az irodájában dolgozott.

Pecz Samu hagyatéka

Pecz tanulmányait a József Műegyetemen kezdte, 1873-tól a stuttgarti műegyetemen, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theofil Hansen tanítványaként folytatta, végül a József Műegyetemen szerzett oklevelet. Hazatérése után, 1878-tól másfél évig részt vett Schulek Frigyes mellett a budavári Nagyboldogasszony-templom helyreállításában. Az 1880-as évek elején Hauszmann Alajos irodájában dolgozott.

Háborús károk a levéltárban

Az ostrom első három hete viszonylagos nyugalomban telt a levéltárban, a várbeli kormányzati épületekkel és lakóházakkal ellentétben a Bécsi kapu téri palotát egyetlen bombatalálat sem érte. A biztonsági fotókat már korábban átszállították a Nemzeti Múzeumba, ezzel csökkentve az esélyét annak, hogy egy esetleges katasztrófa bekövetkeztekor az eredeti iratokkal együtt őrizve azok is megsemmisüljenek.

Feliratkozás RSS - építészet csatornájára