20. század

Az idei konferencia súlypontját az 1945 és 1958 közötti időszak közigazgatási változásai képezik. Az első két, problémafelvető előadás a legfrissebb nemzetközi totalitarizmus-kutatás eredményeit felhasználva ismerteti a korabeli közigazgatási változások hazai és világpolitikai hátterét, a kelet-közép-európai összefüggéseket, valamint kijelöli Magyarország helyét a térségen belül.

A most megjelent blogbejegyzés egy korábbi anyaghoz kapcsolódva elemzi azokat az eseményeket, amelyek a főváros budai oldalán történtek a pesti gettók felszabadításával egy időben. Nyilas fegyveresek 1945. január 12-19 között három zsidó kórház betegeit és dolgozóit gyilkolták le.

Valószínűleg ő lehetett Magyarország egyik első sportcelebritása, ahogy akkor mondták: sportprimadonnája. Aktív társasági életet élt, a sajtóban gyakran jelentek meg róla cikkek, színésznő-feleségei voltak, szerette az elegáns ruhákat, saját autója is volt. Orthról többen is úgy tartották, hogy korának legjobbja, sőt, egyenesen minden idők legjobb magyar labdarúgója volt.

Kaán Károly 1867. július 12-én született Nagykanizsán, ahol középiskolai tanulmányait is végezte. 1885 és 1889 között a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti akadémián tanult, erdész végzettséget 1890-ben nyert. Állami szolgálatát 1889-ben a Besztercebányai Erdőigazgatóságnál kezdte meg mint műszaki díjnok. 1891-től erdőmérnök gyakornokként, 1892-től már erdészjelöltként, végül 1895-től erdészként dolgozott.

A Magyar Királyi Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóságát (egykorú rövidítéssel a KEOKH-t) az 1930. évi XXVIII. törvénycikk hozta létre. Pásztóy Ámon belügyminiszteri titkár Scitovszky Béla belügyminiszter utasítására tanulmányozta a svájci idegenrendészeti rendszert, majd ennek ismeretében készítette el annak magyar változatát.

A rendezvényt L. Balogh Béni, az MNL tudományos titkára moderálta. Az üdvözlések után átadta a szót az MNL új főigazgatójának, Szabó Csabának, aki köszöntésében bemutatta a könyv szerkesztőit, majd megjegyezte, hogy a levéltár anyagai között „gyémántrétegeket” lehet találni. Megfelelő kooperációval ezeket a rétegeket fel lehet tárni, s szerinte az Ö. Kovács József és Horváth Gergely Krisztián által vezetett témacsoport ilyen „bányászokból” áll.

Ugyanakkor a Magyarország történetében alapvető fontosságú magyar–német politikai, gazdasági, kulturális, kisebbségi és katonai kapcsolatrendszer 1914–1933/1934 közötti éveinek dokumentálása – a rendszerváltás után induló kezdeményezések dacára – mindezidáig nem jelent meg nyomtatásban.

A Magyar Nemzeti Levéltár fontos feladatának tartja, hogy növelje a levéltáros szakma társadalmi beágyazottságát és elismertségét. Ennek jegyében indult útjára a 'Levéltári Délutánok' című rendezvény-sorozat, ahol egyrészt a Magyar Nemzeti Levéltár egy-egy történész-levéltáros munkatársa tart előadást az általa kutatott korszakról, másrészt a levéltár által őrzött iratanyaghoz kapcsolódó film is várja a közönséget.

Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közötti, 2014. szeptember elsejétől érvényes, öt évre szóló megállapodás adott lehetőséget arra, hogy a Vidéktörténeti Témacsoport a vidéken élő kutatótársakkal, így több levéltáros kollégával kiegészülő munkacsoportokra támaszkodva megszervezhesse munkáját.