MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára

Az előadás az ártéri gazdálkodás megkezdésétől gróf Széchenyi István első urkomi (tiszadobi) kapavágásáig terjedő időszakot öleli fel. Bemutatja a fokgazdálkodást és a korabeli ártéri ember életét a megélhetésért, a víz erejét hasznosító vízimalmok környezeti hatását, valamint a sókereskedelem szerepét Szolnok infrastrukturális fejlődésében.

Tabák Lajos 1904. február 28-án született Kecskeméten. A család 1910 és 1918 között Erdélyben élt, ezt követően költözött Szolnokra. Tabák 1922-ben érettségizett a Szolnoki Felsőkereskedelmi Iskolában, majd gyakornokként a karcagi Hungária Malomban dolgozott. Elbocsátását követően került a Szolnoki Cukorgyárba; itt ismerkedett meg az Ujság című napilap képes folyóirat-mellékletével, melyben 1924-től kezdve fotói rendszeresen megjelentek.

Az évkönyv a megyei tudományos élet meghatározó szereplője, amelynek lapjain a levéltár dolgozói mellett országosan elismert neves szerzők és helytörténeti kutatók is lehetőséget kapnak legújabb kutatási eredményeik közzétételére.

Első fotóját a világosi várról készítette 1917-ben, 13 évesen. 1927-től már művészi szinten fotografált, melynek köszönhetően 1928-ban csatlakozhatott Kassák Lajos Munkaköréhez, ahol megismerkedett többek között Zelk Zoltánnal és Illyés Gyulával is. Az 1930-ban Gró Lajos budapesti munkásfényképész vezetésével megalakult Munkakör szociofotós csoportjának aktív tagja. Megbeszéléseiket Budapesten az akkori Andrássy úti kávéházak egyikében, illetve Kassák magánlakásában – mely a Munka c.

A levéltár restaurátora, Makula Lászlóné a sajtó jelenlétében, a dokumentumok beható vizsgálatát követően felnyitott néhányat a több mint 20 lezárt végrendeletből. Ritka eset, hogy ezeknek az iratoknak a tartalma csak ennyi évvel később lásson napvilágot, hiszen a végrendelkező örököseinek készülő okirat végakaratot rejt magában.

Magát a Reformáció MNL Projektet, valamint a kötet létrejöttének körülményeit, struktúráját, a közölt iratok kiválogatásának kritériumait a könyv szerkesztője, Horváth Gergő ismertette.

Az intézmény igazgatóhelyettese érdekes tiszazugi források kiemelésével szemléltette a kötet kordokumentumainak időbeli kiterjedését valamint tartalmi sokszínűségét. Prezentációjában találkozhatott a hallgatóság többek között templomfelújításra, haranggyűjtésre és iskolaátépítésre vonatkozó iratokkal is.