Találatok

Száz évvel ezelőtt, 1909. november 25-én a budapesti Kerepesi úti temetőben felépített mauzóleumban az evangélikus egyház szertartása szerint temették el Kossuth Lajos hamvait.
Típus: Hír
A szélrózsák és északjelek a régi térképek tartozékai, lehetővé teszik a térképek tájolását, díszítőelemként szolgálnak és az alkalmazott szimbólumoknak köszönhetően sokat elárulnak a térképkészítőről is. E heti cikkünk e jeleket mutatja be.
Típus: Hír
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 1948. június 15-én, kilencvennyolc évi fennállás után szűnt meg. Egy időlegesen lezárt polgári korszak tanújaként, feladatát betöltve kényszerült helyét átadni az új hatalom szerveződő intézményeinek.
Típus: Hír
Erzsébet királyné (Sissi) legendájának kialakulásához saját és fiának halála is hozzájárult. A magyar királyné 115 éve, 1898. szeptember 10-én vált merénylet áldozatává. Az esemény egyaránt megdöbbentette a kortársakat és a ma emberét.
Típus: Hír
Típus: Virtuális kiállítás fejezet
Gárdonyi Géza (eredeti nevén Ziegler Géza) író, költő, drámaíró, újságíró és pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Gárdony-Agárdpusztán született 1863. augusztus 3-án, és augusztus 4-én keresztelték meg.
Típus: Hír
Kossuth Lajos 1848 nyarán kötött megállapodást a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal papírpénz kibocsátásáról. A szerződés értelmében augusztus elején elkészült 2 forintos lett az első önálló magyar bankjegy.
Típus: Hír
A külföldi élet, egy külföldi házasság különösen vonzó volt a szocializmus időszakában, hiszen kitörést jelentett sokak számára Magyarországról. Az egyéni sorsok azonban még ilyenkor is összefonódtak a párttal.
Típus: Hír
90 évvel ezelőtt, 1923. május 13-án ünnepélyes keretek között mutatták be a nagyközönségnek Dudits Andor „Eskü a Vérmezőn” című festményét.
Típus: Hír
Bartók Béla hamvait – több, mint huszonöt évvel azután, hogy a hazahozatal ötlete hivatalosan felmerült – 1988 nyarán hozták haza az Egyesült Államokból, és helyezték örök nyugalomra Budapesten, a Farkasréti temetőben.
Típus: Hír
Gróf Bethlen Margit 1946. december 12-én levelet írt férjének, akinek sorsáról közel két éve semmi biztosat nem tudott. Így arról sem volt tudomása, hogy az egykori miniszterelnök már több mint két hónapja halott.
Típus: Hír
Az 1792 és 1815 közötti háborús időszaknak Magyarország kétszer vált aktív szereplőjévé. 1805-ben Pozsony egy néhány hetes katonai demonstráció színtere volt, négy évvel később viszont az ország hadszíntérré vált. A napóleoni háborúk során először — és ma már tudjuk: utoljára.
Típus: Hír
Budapest I. és XII. kerületének területén fekszik a Krisztinaváros. Míg azonban a Teréz-, József-, Lipótvárost uralkodók után nevezték el, ezt a városrészt egy főhercegnőről, aki 1798. június 26-án hunyt el.
Típus: Hír
1802. május 2-án adták át a forgalomnak az uralkodóról elnevezett, a Dunát a Tiszával összekötő, hajózható Ferenc-csatornát.
Típus: Hír
Nyikita Szergejevics Hruscsov, a szovjet kommunista párt és a szovjet államapparátus első embere 1964 áprilisában, hivatalos magyarországi látogatása során megtekintette a Magyar Optikai Műveket, ahol a vállalati munkásgyűlésen nagyívű beszédet tartott. A vállalatnak a Magyar Országos Levéltárban őrzött iratai között található a látogatásról készült hivatalos fotóalbum.
Típus: Hír
Az országgyűlés 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban közfelkiáltással kimondta Magyarország függetlenségét, a Habsburg-Lotharingiai-ház trónfosztását, és kormányzó elnökké választotta Kossuth Lajost. A határozatokat magába foglaló Függetlenségi Nyilatkozat végleges változatát néhány nappal később fogadták el a képviselők.
Típus: Hír
Az Országos Levéltár eredeti címereslevél-gyűjteményében a No. 203. jelzet alatt egy több szempontból is figyelemre méltó oklevél található. A függőpecséttel megerősített armális 1618. április 10-én, Bécsben kelt és benne II. Mátyás magyar király Czeglédy Györgynek, valamint fiainak, Györgynek és Jánosnak magyar nemességet és címet adományoz. Az oklevél igazán különleges része a függőpecséthez mindkét oldalán domborműves, vékony fémlemezből kialakított pecséttok.
Típus: Hír
Petőfi Sándor, Szendrey Júlia és gyermekük, Zoltán keresztelési anyakönyvei a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának mikrofilmtárában.
Típus: Hír
Az 1848. március 15-én kitört forradalom és az ezt követő szabadságharc a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményei közé tartozik. A majdnem két éven át húzódó eseménysorozatnak van egy olyan eleme, amely a megérdemeltnél mindig kevesebb figyelmet kapott, ám jelentősége több mint 160 év távlatából is óriási: ez gróf Batthyány Lajos magyar miniszterelnökké történő kinevezése.
Típus: Hír
Egy propagandakiadványon keresztül mutatjuk be az ötvenes évek egészségügyi felvilágosításának egy jellegzetes darabját. A kisiskolások számára készült kiadvány közérthető és elképzelhető formában kelti életre a tbc bacilus emberi szervezetben való kialakulásának folyamatát, annak szervezetre gyakorolt romboló hatását, terjedésének megelőzését és a tuberkulózis elleni védekezés tízparancsolatának megtartását.
Típus: Hír
1848. július 18-án a Lánchíd tizenkettedik tartólánca a kifeszítés közben elszakadt és a munkahídra zuhanva sok embert a Dunába sodort. Egy korabeli rendőri jelentés segítségével idézzük fel az esetet.
Típus: Hír
Kapcsolódva a hétvégén kezdődő első osztályú labdarúgó bajnoki idényhez, ez alkalommal a Kispest FC és a Hofherr Művek között 1941-ben kötött támogatói szerződést tesszük közzé.
Típus: Hír
1947. február 10-én írta alá Gyöngyösi János külügyminiszter a szövetséges hatalmak képviselőivel a második világháborút lezáró párizsi békét. Magyarország ezzel – három falut még elveszítve – a trianoni határok közé került. Válogatás a magyar békedelegáció irataiból.
Típus: Hír
A terhelési próbát követően már ismét járhatnak a villamosok a Margit hídon, melyet hamarosan az autósok is újra használatba vehetnek. A teljes felújítás várhatóan jövőre fejeződik be.
Típus: Hír
1857 elején izgalom söpört végig az országon: Itália után Magyarországra is ellátogat Ferenc József és Erzsébet. Február 3-án érkezett meg Budára az utazás terve, részletesen feltüntették benne, mely helyeket és mikor óhajtja a császári pár felkeresni.
Típus: Hír
A 2007 augusztusában felújítás miatt lezárt Szabadság (1896–1945 között Ferenc József) hidat 2009. május végén adják át újra a forgalomnak. Budapest főváros harmadik közúti átkelője 1896 óta szolgálja a közlekedést a Duna fölött.
Típus: Hír
Erdély felszabadításáért 1849. márciusában Józef Bem megkapta az akkor adományozható legmagasabb magyar katonai kitüntetést és az altábornagyi rangot.
Típus: Hír
I. Ferenc József 1861. február 26-án bocsátotta ki a Habsburg birodalom átszervezéséről szóló úgynevezett februári pátenst. A dokumentum egy díszes példánya az Abszolutizmuskori Levéltárban található.
Típus: Hír
„Akié a televízió - azé a világhatalom!” E feltűnő címen közölt írást a Pesti napló 1934. január 28-ai számában. A Londonból tudósító írás nemcsak a Jules Verne egy 1889-ben írt novellájában még „Phototelegraph” néven szereplő találmány gyakorlati megvalósulásáról szólt, hanem a XX. század legnagyobb technikai felfedezésének kikiáltott találmány várható mindennapi hatásaira, így a házi televíziózásra, vagy a gramofon ”halálára” is kitért.
Típus: Hír
1786. július közepén Gyalai Erzsébet verssel köszöntötte az átutazó II. Józsefet. Honnan tudott a debreceni lány az uralkodó látogatásáról, ha az rangrejtve történt, mint azt sok történész feltételezi? Az álruhás, a szegény elnyomott nép sérelmeit meghallgató és orvosló király alakja Mátyás király óta jelen van a magyar népmesékben. Mi az igazság II. József esetében?
Típus: Hír

Oldalak