A Kossuth-mauzóleum tervrajzai

1897. június 2-án a fővárosi közgyűlés javaslatot fogadott el a Kerepesi úti temetőben felépítendő Kossuth-mauzóleumról. 1901 februárjában írták ki a pályázatot, és 1902. március 24-én döntött a zsűri. Az első díjat Gerster Kálmán (1850-1927) építész és Stróbl Alajos (1856-1926) szobrász „>1848< zöld koszorúban” jeligéjű pályázata kapta.

Gerster Kálmán – Stróbl Alajos: Kossuth-mauzóleum pályázati terve, 1902
Főhomlokzat a mauzóleum köré tervezett árkádsorral
T 8 – Tervtár – Családi fondokból kiemelt tervek – Gerster hagyaték – No 1/88.

Gerster a következőképpen számolt be a mauzóleum tervezéséről: „… Mindjárt az első alkalommal, amidőn a síremlék pályázatához fogtam, elhatároztam, hogy a művet a classicus stílusok szellemében fogom megoldani. Ebben vezérelt engem az az elv, hogy a kitűzött célhoz a görög dór stílus nemes egyszerűsége a legmegfelelőbb monumentális hatást fogja adni. Kerültem minden díszt és pompát. A felépítésben éreztem az igazi monumentális erő megnyilatkozását. Követ kőre hordtam piramisszerűleg, a magasra törő szellemóriás szimbólumaként. … Az egész külső a természetes kőhalom sajátosságával bír, mintegy ősemlékül valamely nagy természeti alakulásnak …”
Gerster már a pályatervében egy árkádsort szánt a síremlék köré, mely nevesebb személyek temetkezési helyéül szolgált volna. Több évtizedig foglalkoztatta az építészt az U-alakú árkádsor és a hősi sírkert terve, mely végül is nem valósult meg.

A mauzóleum keresztmetszeti rajza
T 8 – Tervtár – Családi fondokból kiemelt tervek – Gerster hagyaték – No 1/92.

1902. szeptember 19-én történt meg a mauzóleum alapkőletétele, de az elfogadott terveket 1902 szeptembere folyamán az építőbizottság átdolgoztatta. 1903 januárjában és februárjában is igazított még Gerster a terveken. A módosított terveket a szerzők 1903 februárjában nyújtották be a bizottságnak, és ezt május folyamán elfogadták. A terveken a részletmegoldások és a szoborművek tekintetében figyelhetők meg módosulások. Ugyanakkor az architektúra is egyszerűsödött, a tagoltság mérséklődött.

A Kossuth-mauzóleum tervváltozata, 1903. május 14.
T 8 – Tervtár – Családi fondokból kiemelt tervek – Gerster hagyaték – No 1/74.

Gerster több síremléket is tervezett, munkáinak jellegzetes csoportját a funerális építmények. A historizmus síremlékművészete felhasználta a korábbi korszakok szokásos síremlékformáit, így Gerster is különböző síremlékformákat használt (mauzóleum, szarkofág, baldachin stb.), és ezeket sokszor össze is kapcsolta, ahogy a Kossuth-mauzóleum esetében is. Ezen kívül a Kossuth-mauzóleum tervezésekor Gersternek a közép-európai, elsősorban német területek monumentális méretű császár-emlékei szolgáltak példaként.

A Kossuth-mauzóleum belső szarkofágjának tervrajza, 1907
T 8 – Tervtár – Családi fondokból kiemelt tervek – Gerster hagyaték – No 1/51.

Irodalom:
Papp Gábor György: Gerster Kálmán síremlék-építészeti munkássága. = Ars Hungarica. 30. 2002. 1. 49-122.