VI. fondfőcsoport - Az államigazgatás területi szakszervei
Az ide tartozó állami szakszerveket hat csoportba soroltuk be. Ezek a következők:– A belügyi igazgatás és rendészet szervei– Pénzügyi szakszervek– Földművelésügyi szakszervek– Kereskedelem- és közlekedésügyi szakszervek– Az oktatásügyi igazgatás szakszervei– Egyéb szakigazgatási szervek
Az első csoportban rendőrségi és tűzrendészeti szervek iratai kerültek. Csak néhány fond került levéltári őrizetbe, azok is nagyon hiányosan.
A pénzügyi szervek közül a Budapestvidéki M. Kir. Pénzügyigazgatóság ügyosztályokra és kirendeltségekre tagolt irataiból 129 fm van a kezelésünkben. A hivatal alárendeltségébe adóhivatalok, pénzügyőrség és pénzügyőri biztosi kerületek tartoztak, élén pedig a pénzügyigazgató állt. Többek között feladata volt a vármegye területén a pénzügyi és adóügyi ellenőrzések lebonyolítása, az adóbehajtások segítése, az adókivetési kulcsok megállapítása, a fogyasztási adók kezelése, a jövedéki ellenőrzések végzése. Tisztviselői, a számvizsgálók, számtisztek, számellenőrök kezdetben elláttak számvevői feladatokat is, de ezt 1927-től a pénzügyigazgatóság mellé rendelt önálló szerv, a Budapestvidéki M. Kir. Pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség vette át. Illetékességi köre eleinte Kecskemétre és Esztergom vármegyére is kiterjedt, de ezek később kiváltak, és önálló körzetet alkottak. 1950-es megszűnését követően a pénzügyigazgatóság feladatait a tanács szakigazgatási szervei vették át.
A földművelésügyi szakszervek közül a vármegyei és a járási gazdasági felügyelők iratain kívül a Magyar Kultúrmérnöki Hivatal (6,60 fm) megmaradt anyaga a legjelentősebb.Az erdészeti igazgatást többször szabályozták a jelzett korban. Ennek megfelelően számos erdőfelügyelőségi, erdőigazgatósági és erdőhivatali irat került levéltári őrizetbe, de csak a Budapesti M. Kir. Erdőfelügylőségé érdemel említést (1881–1951; 13,45 fm). Ebben a fondban a fásítási, különösen az Alföld fásítási és kopárjavítási programok iratai kutatottak.A Kultúrmérnöki Hivatal feladata elsősorban a műszaki talajjavításokkal összefüggő munkák megtervezése és megvalósítása, továbbá a vízjogi törvény végrehajtásával kapcsolatos teendők elvégzése volt. Hozzá tartoztak a vízjogi engedélyezések, valamint az állami kezelésű vízfolyások rendezései is. Nálunk őrzött fondjában az iratok tételszámok szerint vannak elhelyezve, de a bennük való munkálatokat megnehezíti, hogy segédkönyvei szinte teljes mértékben megsemmisültek. A raktári jegyzéke viszont jól felhasználható a kutatás során.
A közlekedésügyi szakszervek közül egyedül a Budapesti Államépítészeti Hivatalnak maradt fenn irata (1877–1950 közötti évekből 5,22 fm). A hivatal végezte a vármegye területén az állami és megyei utak építését, kezelését és fenntartását. Csak az 1940 utáni segédkönyvei kerültek levéltárba, de a raktári jegyzékben fel vannak tüntetve (helymegjelöléssel) az egyes elvégzett munkálatok.
Az oktatásügyi igazgatás szakszervei között a töredékesen megmaradt iskolaszékek és iskolagondnokságok mellett őrizzük a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóságnak (1881–1949; kb. 23 fm) és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tanfelügyelőjének (1902–1949; kb. 13,5 fm) iratait. A tankerületi főigazgatóság – amely elsősorban a kerületéhez tartozó középiskolákat irányította és ellenőrizte – anyagában oktatók minősítési táblázatai, gimnáziumi érettségi vizsgálati kimutatások, iskolai anyakönyvek, értesítők, évkönyvek találhatók. A tanfelügyelőt, akinek hatásköre a tankerületében lévő állami, községi, hitfelekezeti, magán és társulati alsó- és felső népoktatási intézetek, valamint a kisdedóvók ellenőrzése volt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezte ki. Legfőbb feladata a népoktatási törvényben foglaltak pontos végrehajtására és a szakszerűségre való felügyelet volt. A Nógrád és Hont k. e. e. vármegyék területén működött állami földmérési felügyelőség (1864) 1924–1939 között keletkezett iratanyagában az egykori Szobi és a Vámosmikolai járás községeivel kapcsolatos iratanyagot találhatjuk. A helytörténetírás szempontjából igen értékes irategyüttesben vannak határleírások, színezett térképek, dűlő- és utcanévjegyzékek, birtokos és lakóház összeírások, talajhasználati leírások és a földmérési szakmunkák során keletkezett feljegyzések.
