Szolnok megyében az 1956-os forradalom a november 4-i szovjet katonai beavatkozásig halálos áldozat nélkül, viszonylag nyugodt körülmények között ment végbe. Néhol a falvakban előfordult, hogy a helyi párt- és állami vezetőket bántalmazták, de életveszélyes sérülést senkinek sem okoztak. Ennek tulajdonítható, hogy a megtorlás idején ebben a megyében nem hoztak halálos ítéletet politikai ügyben.
Zöld Marci híres sárréti betyárvezér volt a 19. század elején. Emlékét a néphagyomány számos dal és ballada formájában őrizte meg, de alakja a magyar irodalomban is kedvelt témának számított. Többek között Petőfi Sándornak, Jókai Mórnak, Gaál Józsefnek és Körmendi Lajosnak is született műve Zöld Marciról.
1786. július közepén Gyalai Erzsébet verssel köszöntötte az átutazó II. Józsefet. Honnan tudott a debreceni lány az uralkodó látogatásáról, ha az rangrejtve történt, mint azt sok történész feltételezi? Az álruhás, a szegény elnyomott nép sérelmeit meghallgató és orvosló király alakja Mátyás király óta jelen van a magyar népmesékben. Mi az igazság II. József esetében?
Augusztus 20-án, az aratás végeztével sütjük és ünnepeljük az új kenyeret Magyarországon. Ma az üzletekben sokféle kenyér és péksütemény közül választhatunk. De mi történt, ha éhínség pusztított az országban?
A Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltára tisztelettel meghívja Önt és családját a "Város, uradalom, vár - az elmúlt évek gyulai középkor kutatása" című bemutató programjára 2018. március 13-án (kedden) 17.00 órára a könyvtár Simonyi-olvasótermébe.
Az MNL Országos Levéltára iratainak túlnyomó többsége latin, német és magyar nyelvű, amelyek latin betűs írással íródtak. Ezeken kívül a hajdani Magyar Királyság etnikai összetételéből adódóan különböző szláv, illetve román nyelvű iratok is találhatók itt, amelyek nagyobb részben szintén latin, kisebb részben cirill betűs írásúak. A szláv írásbeliségnek azonban létezik egy régebbi és jóval ritkább formája is: ez a glagolita írás, amelyre az MNL Országos Levéltára anyagában alig találni példát.
2019. február 28-án számos érdeklődő jelenlétében nyílt meg a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára TÉNY(KÉP)EK – Fotószilánkok Tabák Lajos 20. századából című időszaki emlékkiállítása a TISZApART Mozi galériájában. A rendezvényen Varga Béla, a Tabák család barátja emlékezett meg a művészről, valamint Csidér Bálint, a Jászkun Fotóklub jelenlegi elnöke méltatta a szervezet alapítóját, majd Mákos Judit levéltári szakkönyvtáros, a Tabák-hagyaték gondozója és a tárlat összeállítója beszélt a magyarországi szociofotográfia legjelentősebb alakjáról. A kiállítás a 115 éve született alkotó előtti főhajtás.
December 31., azaz Szilveszter napja már az 1930-as években sem számított munkaszüneti napnak. A bankokban is munkanapot tartottak, így történhetett meg, hogy néhány rosszfiú különleges programot szervezett aznapra...