A főszerepben: Jókai Mór előadások az író születésének 200., valamint hódmezővásárhelyi országgyűlési képviselővé választásának 150. évfordulója kapcsán

Jókai Mór Ellinger Ede felvételén, amit később egykori pártfogoltjának, Frecskay János

(1841–1919) újságírónak, majd levéltárosnak ajándékozott (OSZK Képkönyvtár)

A 48. Csongrád Megyei Levéltári Napok hódmezővásárhelyi programja az egyik legjelentősebb magyar író, Jókai Mór emlékezetéről szólt. A bicentenárium miatt a 2025-ös esztendő Jókai-emlékév, azonban Hódmezővásárhely is ahhoz a néhány magyar településhez tartozik, amely Jókaival kapcsolatban egy másik kerek évfordulót is számon tart: nevezetesen 150 évvel ezelőtt választották az írót a város országgyűlési képviselőjévé.

A vendégeket Presztóczki Zoltán osztályvezető, főlevéltáros, majd dr. Varsányi Attila, az MNL Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának igazgatóhelyettese köszöntötte. Varsányi Attila röviden ismertette a megyei levéltári napok történetét, valamint az idei rendezvényeket, és örömét fejezte ki, hogy a Hódmezővásárhelyi Levéltárba viszonylag sokan ellátogattak.

Dr. Varsányi Attila köszönti az érdeklődőket (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

A hallgatóság egy része (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

Az ülés levezető elnöke, Lőkös Györgyi levéltáros vette át ezt követően a szót. Elsőként dr. Nóbik Attila szegedi neveléstörténészt, egyetemi docenst köszöntötte, aki arról beszélt, hogy melyek voltak Jókai Mór idején a hazai nevelés- és közoktatásügy főbb jellemzői, illetve milyen hatása volt Jókainak az iskolai nevelésre, melyek voltak azok a művek, amelyeket a diákoknak kiadták olvasmányként. Nóbik Attila összegzésként megállapította, hogy az író munkáit életében elég ritkán használták közoktatási célokra, jelentősége ezen a téren csak az 1904-et követő években indult növekedésnek.

Nóbik Attila előadás közben (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

A következő előadás Jókai Mórról, mint politikusról szólt. Dr.  Marjanucz László történész, ny. egyetemi docens bemutatta a hallgatóságnak azt a politikai környezetet, amelyben Jókai sikerrel érvényesült. Nagyobb hangsúlyt az 1872-es és az 1875-ös választás kapott, amikor Vásárhelyen egy-egy országos hírnevű személy – Marjanucz László szavaival: nem helybeli kapacitás – hódította el a parlamenti mandátumot. 1872-ben a baloldali ellenzék jelöltjeként Kossuth Lajosnak, míg három évvel később a kormánypárti Jókai Mórnak sikerült győznie, ám egyikük sem tartotta meg az alföldi városban szerzett képviselőségét. Az előadásból képet kaphattunk arról is, hogy milyen közigazgatási előzményekből jutott el Vásárhely a törvényhatósági jogig, továbbá hogyan zajlott a korteskedés a kiegyezés utáni választásokat megelőzően.

Marjanucz László előadás közben (Lőkös Györgyi felvétele)

A harmadik előadásban Jókai Mór és Hódmezővásárhely kapcsolódásairól esett szó. Az előadó, Presztóczki Zoltán főlevéltáros, a Hódmezővásárhelyi Levéltár osztályvezetője igyekezett különválasztani a politikus, illetve az irodalmár Jókai kapcsolódásait Vásárhelyhez. A városban 1848 őszén, Kossuth toborzó körútján a szabadságharc vezetője kíséretének tagjaként járt először. 1875. június 15-én pedig többezer fős diadalmenet élén vonult a Szentesi utcán át a város főteréig, ahol több mint egyórás beszédet mondott. Felkereste a város egyesületeit, egyházi és világi elöljáróit, és tiszteletére ebédet rendeztek a Fekete Sas vendégfogadóban. Estefelé elhagyta a várost, és Szegedről utazott vissza a fővárosba. Jókai a vásárhelyi választási kampány során valóságos csodát művelt azzal, hogy felkereste a vásárhelyieket, mert a függetlenségi párt korábbi szavazói közül mintegy 300 főt sikerült a maga és ezzel a Szabadelvű Párt oldalára állítania, amivel a Németh Albert Kossuth-párti jelölt fölötti győzelmét bebiztosítania. Mivel Jókai a lakóhelye szerinti választókerületben, Józsefvárosban győzött, ezért az író a fővárosi tartotta meg. Az sem volt mellékes, hogy Jókai tisztelői bankettet rendeztek tiszteletére a józsefvárosi mandátum elnyerését követően.

Jókai nem látogatott 1875 után többet Vásárhelyre, hanem legalább két ízben levelezett a város vezetőivel. 1894-ben megköszönte a polgármesternek, hogy a város nevében is üdvözölték 50 éves írói jubileuma alkalmából. Ez alkalomból a város két példányt vásárolt a jubileumi százkötetes Jókai-díszkiadásból, 1899-ben pedig gyűjtést szervezett a néhai E. Kovács Gyula kolozsvári színész méltó síremlékének elkészítése és árván maradt családjának segélyezése érdekében. Hiába jelentette a polgármesternek a helyettes városi főszámvevő, hogy 150 koronát lehet e célra fordítani, a városi tanács csak 5 koronát engedélyezett.

Vásárhely elismerte Jókai irodalmi jelentőségét továbbra is, viszont a díszpolgárok kiválasztásánál a neve nem merült fel az eddigi adatok szerint. A város leghosszabb utcáját 1890-ben róla nevezték el, az olvasókörök és polgári családok könyvtáraiba egyre több Jókai-regény került, ezáltal is bizonyítva, hogy Jókai Mór íróként és márciusi ifjúként is maradandót alkotott.

Presztóczki Zoltán előadás közben (Kmetykóné Baráth Ildikó felvétele)

A záró előadást dr. Tóth István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum ny. igazgatóhelyettese tartotta. Jókairól köztudott volt sokoldalúsága, hiszen amellett, hogy íróként és politikusként ismerjük a legjobban, a gasztronómia terén is sokat köszönhetünk neki. A különböző ételek elkészítésének módjáról többnyire Kakas Márton álnéven tett közzé cikkeket. Igyekezett választékosan, ám a kor szokásától némiképp eltérően, egészségesen táplálkozni. Ő maga soha nem sütött vagy főzött, ezt meghagyta feleségének, Laborfalvi Rózának, illetve szakácsnőjüknek, ám az élelmiszerek beszerzésére nagy gondot fordított. Több tucat kedvenc étele is volt, amelyek jórészt ma is jelen vannak étkezésünkben, ám mostanában más néven ismeretesek.

Dr. Tóth István előadás közben (Lőkös Györgyi felvétele)

A vásárhelyi levéltári nap Lőkös Györgyi zárszavával ért véget. Utána kötetlen beszélgetésre került sor, és az érdeklődők megtekintették levéltárunk Jókai-kamarakiállítását.

Bakos András cikke a Jókai-bicentenáriumról és a hódmezővásárhelyi levéltári napról az alábbi linken olvasható:  https://magyarnarancs.hu/sorkoz/jokai-mor-mint-vasarhelyi-kepviselo-egy-celeb-kalandjai-a-politikaban-277730

Presztóczki Zoltán