KULTURÁLIS ÉLET A 20. SZÁZADI KECSKEMÉTEN

bkml

KULTURÁLIS ÉLET A 20. SZÁZADI KECSKEMÉTEN

1.) Kecskemét város történetének egyik jeles pillanata Kossuth Lajos szobrának ünnepélyes átadása a városháza előtt, 1906. július 1-jén. A szoboravatással Kecskemét az 1848-49-es szabadságharcra való megemlékezésen túl tisztelgett Kossuth Lajos 1848. szeptember 25-én a kecskeméti vásártéren tartott toborzó beszéde előtt is. A rendezvény ünnepi menetéről hirdetményben tájékoztatták a város polgárait.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 12. tétel (Vegyes kulturális rendezvények), 2.

2.) Az első kecskeméti Hírös Hetet 1934. július 21-29. között rendezték meg az akkor 50. évfordulóját ünneplő Ipartestület felvetésére, hogy a korábbi helyi barackünnepet kapcsolják össze a város ipari és kulturális sokszínűségét bemutató rendezvényekkel. Az első hagyományőrző fesztivált nem más, mint Móricz Zsigmond író népszerűsítette élő adásban a Magyar Rádióban. Az 1936-os második fesztivál után a Hírös Hét megrendezése rendre elmaradt a revíziós politika és a világháború árnyékában. 1950-től elvesztette kulturális jellegét, és inkább mezőgazdasági termékbemutatóként tartották meg. Végül 1994-ben Kecskemét Város Önkormányzata újra felkarolta a Hírös Hetet, amely mára a város legfőbb kulturális fesztiváljává nőtte ki magát.

MNL BKML XV. 76.b, 5. sorozat, 1. tétel (Rendezvények, fesztiválok)

3.) A Hírös Hét pótlására, 1939. június 18-20. között tartották meg Kecskeméten a Magyar Bor Ünnepének országos kongresszusát. Az érdeklődők a borkiállítás megtekintése mellett különleges hazai borokat is vásárolhattak. A plakáton Kecskemét korabeli címerét is láthatjuk.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 12. tétel (Vegyes kulturális rendezvények), 41.

4.) A II. világháborút követően az 1948-as Híres Város Ünnepi Napjai volt Kecskemét első nagyszabású kulturális rendezvénysorozata. A szeptember 26-a és október 3-a között megrendezett kultúrhéten kongresszusokkal, irodalmi estekkel, hangversenyekkel, kiállításokkal, népművészeti és sportbemutatókkal várták az érdeklődőket alacsony belépődíj mellett. A rendezvénysorozat célja Kecskemét háború utáni gazdasági és kulturális újjáéledésének demonstrálása volt.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 12. tétel (Vegyes kulturális rendezvények), 42.

5.) Kecskemét híres szülöttének, Katona Józsefnek a szobrát a róla elnevezett téren, a színház árnyékában avatták fel 1962. december 16-án. A szoboravatáson a város másik ismert fia, Kodály Zoltán zeneszerző mondott ünnepi beszédet.

MNL BKML XV. 76.a, 1. sorozat, 12. tétel (Vegyes kulturális rendezvények), 6.

6.) Az 1896. október 14-én megnyílt Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház az 1971-72-es színházi évadban ünnepelte 75 éves évfordulóját. A jubileumi idényt a hagyománynak megfelelően Katona József Bánk bán című tragédiája nyitotta meg 1971. október 14-én.

MNL BKML VIII. 705.b, 1971-72. színházi évad, 1.

7.) Kecskeméten főként az 1913-ban épült Városi Mozi (korábbi nevén Kecskeméti Városi Mozgófénykép Színház), 1940-től pedig már az Árpád Mozi is vetített filmeket a közönségnek. 1999-ben a városi önkormányzat beszüntette üzemeltetésüket az új, modern multiplex mozi megjelenése és a nézőszám visszaesése miatt.

MNL BKML XV. 76.b, 5. sorozat, 6. tétel (Mozi, film)

8.) A Kádár-korszak végén a kecskeméti mozik műsorába is bekerültek a szovjet blokk filmjei mellett sokáig tiltott amerikai, francia, olasz és japán filmalkotások. A kecskeméti közönség a '80-as években látott először olyan klasszikusokat, mint a Csillagok háborúja, a Psycho vagy a Szelíd motorosok.

MNL BKML XV. 76.b, 2. sorozat, 4. tétel (Mozi, film)

9.) A '80-as években vetítették először a legendás olasz színészpáros, Bud Spencer (Carlo Pedersoli) és Terence Hill (Mario Girotti) bunyós vígjátékait is, amelyek örökzöld szállóigéikkel és nagyobbnál nagyobb pofonjaikkal mára már kultikus filmekké váltak a rajongók körében.

MNL BKML XV. 76.b, 2. sorozat, 4. tétel (Mozi, film)

10.) 1981-ben került a mozikba a magyar rajzfilmgyártás egyik örök klasszikusa, a Dargay Attila által rendezett Vuk, amely a mai napig nagy közönségkedvenc.

MNL BKML XV. 76.b, 2. sorozat, 4. tétel (Mozi, film) 

11.) András Ferenc 1982-ben bemutatott Dögkeselyű című filmje az első magyar bűnügyi filmek egyike, amely szembe szállva az államszocializmus propagandájával, nyíltan hirdette, hogy a bűnelkövetés nem csak a nyugati kapitalista világ sajátja, hanem a magyar szocialista társadalomnak is alapvető része. A film közönségdíjas lett az 1983-as Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, a főszereplő Cserhalmi György pedig elnyerte alakításáért a Magyar Filmkritikusok Díját.

MNL BKML XV. 76.b, 2. sorozat, 4. tétel (Mozi, film)

12.) A Szóljon a rock! című film az ausztrál AC/DC együttes 1979-es párizsi fellépését  örökítette meg. Az alkotást 1982 nyarán a hazai mozikban is bemutatták a keményfémzene kedvelőinek legnagyobb örömére. A zenekar legendás énekese, Bon Scott a film utómunkálatai közben hunyt el, így ő soha nem láthatta a film végleges változatát. A vásznon elénk táruló képek kiválóan megörökítették azt a dinamizmust és feszes tempót, amely a bandát méltán világhíressé tette.

MNL BKML XV. 76.b, 2. sorozat, 4. tétel (Mozi, film)

 

A kiállítás további tematikus oldalainak eléréséhez kattintson a címekre!

A KIÁLLÍTÁS NYITÓ OLDALA