A hét dokumentuma
2016.05.17.
Az MNL Országos Levéltára iratainak túlnyomó többsége latin, német és magyar nyelvű, amelyek latin betűs írással íródtak. Ezeken kívül a hajdani Magyar Királyság etnikai összetételéből adódóan különböző szláv, illetve román nyelvű iratok is találhatók itt, amelyek nagyobb részben szintén latin, kisebb részben cirill betűs írásúak. A szláv írásbeliségnek azonban létezik egy régebbi és jóval ritkább formája is: ez a glagolita írás, amelyre az MNL Országos Levéltára anyagában alig találni példát.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.09.
Sorozatunk következő részében arra keressük a választ, hogyan és milyen adatokat rögzítettek elődeink Pápán az 1848-ban elrendelt zsidóösszeírás során, és ezeket mi módon lehet napjainkban hasznosítani?
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.05.02.
Összeírások-sorozatunk első részében az 1848-as zsidóösszeírás elrendelésének hátterét, valamint a levéltárunkban őrzött összeírások jellegzetességeit, adatait mutatjuk be.
2016.04.25.
„Legyen szabad az igen tisztelt címnek, Országos Levéltárnak szívből jövő részvétemet kifejeznem Istványi Géza dr., a Levéltár I. oszt. segédőre szomorú elhunytán. A Megboldogultnak kitűnő egyénisége évek óta közel állt hozzám, s megdöbbenéssel értesültem örökre szóló eltávozásáról. A magyar tudomány, a levéltári ügy és az Országos Levéltár nagy vesztesége az ő halála – a fiatal, nagy jövőjű élet ily sorsán csak bánkódni tudunk, vigasztalás nélkül. Mély tisztelettel: Szekfű Gyula”
2016.04.18.
Száz évvel ezelőtt, 1916. április 24-én egy fegyveres csapat elfoglalta a dublini Főposta épületét. Kitűzték a függetlenséget jelképező zöld, fehér és narancs színű zászlót, amelyen kelta nyelven a Poblacht na hÉireann (Ír Köztársaság) felirat állt. A Patrick Pearse költő vezetésével megalakult Ideiglenes Kormány felhívást intézett Írország népéhez, amely a Brit Birodalommal szemben a végsőkig tartó harcra szólította fel őket a szabadságért, az ország függetlenségéért.
ÖSSZEÍRÁSOK
2016.04.08.
Az MNL 2016 és 2020 közötti középtávú tudományos tervében célul tűzte ki a levéltáraiban őrzött társadalomtörténeti források lelőhelyeinek feltárását és ebből korszerű forráskataszter felépítését. Ezzel szorosan kapcsolódik azokhoz az 1950-es évek közepén megkezdett munkálatokhoz, amelyet akkoriban a Levéltárak Országos Központja dolgozott ki és irányított.
2016.03.31.
250 évvel ezelőtt, 1766. április 10-én született Lipszky János huszártiszt, aki mégsem katonai hőstetteivel, hanem Magyarország-térképével írta be magát a magyar tudomány- és kultúrtörténet lapjaira. Tiszteletére a Magyar Nemzeti Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár emlékkiállítást rendez, amelyet minikonferenciával egybekötve április 11-én nyitnak meg.
2016.03.09.
A 2016. március 15-én nyíló „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás beharangozójaként a hét dokumentuma rovatban ez alkalommal Balassi Bálint kéziratos költeményeit mutatjuk be.
2016.03.03.
Mindszenty József esztergomi érsek a 20. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakja volt. A saját kezű aláírással ellátott dokumentumot ezúttal a virtuális kiállításon mutatjuk be, amely kapcsolódik a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című, március 15-én nyíló kiállításhoz.
2016.02.18.
2016. március 15-én nyílik az MNL Országos Levéltárában a „Nyomot hagytak. Évszázadok – Személyiségek – Aláírások” című kiállítás, amely a magyar történelmet és nagy alakjait saját kezűleg aláírt dokumentumok segítségével mutatja be. Ilyen asszony volt Báthory Erzsébet, akinek tetteiről és az ellene felhozott vádakról a ma napig vitatkoznak a történészek.
