A napokban hagyta el a nyomdát 22. Évkönyvünk, amelyben olvasható Wilfried Forstmann német professzor írása is Harry Kessler gróf 1918-ban keletkezett naplójáról.
2021. július 14-én a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára azokat várta, akik személyesen szerették volna megismerni az intézményt és az itt folyó munkát.
"A magyarországi rendiség politikai kultúrája (1526–1848)" c. pályázat által támogatott, most megjelent két kötet bemutatójára kerül sor a Gödöllői Királyi Kastélyban. A 2021. július 9-én a kastély Erzsébet-verandáján sorra kerülő eseményen folytatott kötetlen beszélgetést Papházi János főmuzeológus vezeti le. A kötetek a helyszínen megvásárolhatók.
Trianon – második Mohács. Így látta a korabeli magyar közvélemény az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést. A tizennégy részből, egy jegyzőkönyvből és egy nyilatkozatból, összesen 364 cikkelyből álló okmány Magyarország számára nemzeti tragédiát jelentett: megcsonkított országot nehezen védhető határokkal, aránytalan településszerkezettel, az állameszme és a nemzeti öntudat megrendülését, több mint hárommillió magyar kisebbségi kiszolgáltatottságát. Hatása máig jelen van a magyar társadalomban. Egy 2020-ban végzett reprezentatív magyarországi közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezettek 94%-a gondolja úgy, hogy a trianoni békeszerződés alapvetően igazságtalan és túlzó volt a magyarokkal szemben.
Tikkasztó nyári napok különleges hűsítője lehet egy finom fagylalt. A nyalánkság készítésének több ezer éves fejlődését és közkedvelt huszadik századi árusainak emlékét ma már csak megsárgult lapok őrzik a levéltárakban, de a fagylalt iránti szeretet minden generációt összeköt.