„Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi,

vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg;

s akármi más kezdődjék ezentúl: az a régi többé nem leszen.”

Kölcsey Ferenc

Ahol magyarok éltek, mindenütt elénekelték a Himnuszt

Nemzetünk történetében kiemelkedő események zajlottak 80 évvel ezelőtt, 1938-ban. A Kettős Szentévben hazánk adott otthont a 34. Eucharisztikus Világkongresszusnak, valamint I. István király halálának 900. évfordulójára emlékeztek elődeink. Az ünnepségsorozat kiegészült még a Magyarok Nagyasszonyának tiszteletére megrendezett programmal, illetve a Magyar Anyák ünnepével, a Magyarok Második Világkongresszusának megszervezésével, valamint az Országos Kölcsey Ferenc Himnusz ünnepségekkel.¹

 MNL GyMSMGyL. IV. 454.a. Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1938. VIII. 8647.

Emlékezzünk Kölcsey Ferencre

A magyar Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc 1838. augusztus 24-én hunyt el Szatmárcsekén. Halálának 100. évfordulójára méltó módon emlékezett az utókor 1938 augusztusában. Két központi rendezvényt szerveztek és csatlakozásra kérték fel a vidék lakosságát. Egyrészt a Vármegyei Tisztviselők Irodalmi és Művészeti Gyöngyösi István Társasága kezdeményezte, hogy 1938. augusztus 19-én a törvényhatóságok képviselői vegyenek részt a budapesti Himnusz ünnepségen. Másrészt a Magyarok Világkongresszusa javaslatára, a világ minden pontján, 1938. augusztus 24-én a déli harangszót követően csendültek fel a Himnusz hangjai.

 MNL GyMSMGyL. IV.462.a. A Pusztai járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1938/3669.

A Gyöngyösi Társaság ünnepsége

A vármegyei tisztviselők irodalmi egyesülete a fővárosban megrendezett Szent István Héthez kapcsolódóan emlékezett Kölcsey Ferenc munkásságára. Az Ügetőverseny Egyesület pályájára augusztus 19-én este negyed nyolcra hirdették meg összejövetelüket. A vármegyékhez 1938. június 24-én küldték ki tájékoztató levelüket, amelyben megfogalmazták kéréseiket. Részvételre ösztönözték a vidéki tisztviselőket, anyagi támogatást igényeltek a társaság budapesti székházának előcsarnokában elhelyezendő emléktábla felállítására, valamint a Kölcsey Ferenc sírjára készített koszorúra minden vármegyétől keskeny szalagot vártak. Továbbá kérték, hogy minden törvényhatóság a földjéből küldjön „néhány porszemet” a Kölcsey sírjánál elhelyezendő urnába. A társaság ugyanis a szatmárcsekei sírhoz „ünneplő stafétát” indított Streicher Andor Szatmár vármegye alispánjának vezetésével. A delegációnak tagja volt Rexa Dezső nyugalmazott főlevéltáros úr is.²

MNL GyMSMGyL. IV. 454.a. Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1938. VIII. 8647.

Győr vármegye először egy kisebb küldöttség részvételét jelezte az irodalmi egyesület felé. Később viszont arról döntöttek, hogy dr. Hahn Géza főjegyzőt rendelik ki a budapesti eseményekre. A Gyöngyösi Társasággal némi nézeteltérésük alakult ki, mivel a Kölcsey emléktábla elkészítéséhez felajánlott összeget a vármegye rossz helyre utalta. Végül kiderült, hogy nem történt tévedés és csupán a megyei elöljárók az anyagi hozzájárulást nem az emléktáblára szánták, hanem a szatmárcsekei síremlékre.³

  MNL GyMSMGyL. IV. 454.a. Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegyék alispánjának iratai. Közigazgatási iratok. 1938. VIII. 8647.  

A Himnusz körülfut a földgömbön

A Magyarok Világkongresszusának központi tanácsa szintén kezdeményezte a Himnusz ünnepségeket, de kiáltványukban „világméretű” megemlékezést indítványoztak: „Illő, hogy a föld kerekségén mindenki, aki magyar, ezt az évfordulót megünnepelje. S az ünneplésnek szebb módját nem tudjuk, mint hogyha ezen a napon a világ valamennyi magyarja elénekli a Himnuszt.” ⁴ Javasolták, hogy augusztus 24-én a déli harangszót követően az ország minden helységében gyűljenek össze a dalárdák a templomok vagy más nevezetes épületek előtt, és énekeljék el Kölcsey szerzeményét. Csatlakozásra kérték fel a világ összes magyarját is, hogy hasonló módon tegyenek és „gondoljanak arra, hogy a földgömbön mindenütt más időre esik a déli tizenkét óra… Ha tehát felhívásunknak eleget tesztek, augusztus 24-ének teljes huszonnégy óráján át fog zengeni a Himnusz. A mi nemzeti imádságunk körül fog futni a földgömbön.” ⁵

 MNL GyMSMGyL. IV.462.a. A Pusztai járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1938/3551.

Győri ünnepségek

Győrben mindkét testület kezdeményezését támogatták és először 1938. augusztus 19-én este negyed nyolckor gyűlt össze az emlékező tömeg. Megafonokon hallgatták a tudósítást a budapesti eseményekről a Radó téren, majd Halmos László karnagy vezetésével, a helyi dalárdák a közönséggel együtt énekelték el a Himnuszt.⁶

Szerző nélkül: Győr ünnepli Kölcsey Ferencet halálának 100 éves évfordulója alkalmából. Dunántúli Hírlap. évfolyam. 34. szám 1938. augusztus 20.

Öt nap múlva pedig a Magyarok Világkongresszusának kérésére, a városháza előcsarnokában szólaltak meg Kölcsey szerzeményének sorai. Az ünnepléshez csatlakoztak a gyárak, valamint az üzemek is. A vagongyárban abbahagyták a munkát déli tizenkét órakor, a munkások összegyűltek az udvaron és a dalkör elénekelte a Himnuszt.⁷

Szerző nélkül: Felemelő Himnusz-ünnepségek Győrött. Győri Nemzeti Hírlap. 3. évfolyam. 188. szám. 1938. augusztus 25.

A községek is csatlakoztak

Győr vármegye Pusztai járásának falvai közül kilenc település készítette el rövid, tömör jelentését a Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulójára rendezett összejövetelekről. Ezekből kiderül, hogy egyes községekben nagy volt az érdeklődés és szép számmal gyűlt össze az emlékező tömeg.⁸ Voltak azonban olyan helyek, ahol a kedvezőtlen időjárási körülmények és a halaszthatatlan mezőgazdasági munkák miatt, csak kevesen ünnepeltek.⁹

 MNL GyMSMGyL. IV.462.a. A Pusztai járás főszolgabírójának iratai. Közigazgatási iratok. 1938/3551.

Előfordult, hogy a települések összevonták a Himnusz ünnepségeket a Szent István király halálának 900. évfordulójára megrendezett összejövetelekkel. Győrszemerén¹⁰ 1938. augusztus 28-án Szalóky Kálmán községi jegyző mondott beszédet, emlékezve Kölcsey halálának centenáriumára.¹¹

 MNL GyMSMGyL. V. 2020. a./3. Győrszemere nagyközség iratai. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek. 180. oldal. 1938./21. számú bejegyzés. 1938. augusztus 28.

Egy szerény javaslat kve-től

A Kölcsey Ferenc halálának 100. évfordulóján tartott ünnepségsorozatot követően, a Dunántúli Hírlap hasábjain egy „kve” álnevű cikkíró kezdeményezte, hogy Győrben utcát vagy teret nevezzenek el a Himnusz szerzőjéről, valamint állítsanak emléktáblát a tiszteletére. Javasolta, hogy az Újvilág utcát, vagy az Újkapu utcát, esetleg a Kálóczy teret kereszteljék át.¹²

 kve: Dunántúli Hírlap levelesládájából. Egy szerény javaslat. Dunántúli Hírlap 46. évfolyam. 37. szám. 1938. szeptember 11.

A gondolat akkoriban nem talált meghallgatásra. Később, 1992 januárjában vette fel Kölcsey Ferenc nevét Győrben egy iskola, amelynek udvarán 1993. január 23-án leplezték le a költő szobrát.¹³ A városban utca is viseli a Himnusz szerzőjének nevét.

http://www.kolcsey.org/?attachment_id=1093