Levéltárunkról
A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának törzsanyaga Győr és Moson vármegyék, valamint Magyaróvár kiváltságolt mezőváros levéltárait foglalja magában.
A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának rövid históriája
Győr vármegye együttesen kezelt iratairól a nemesi közgyűlés 1622. évi jegyzőkönyvében olvashatunk. A vármegye levéltáráról, az "archivum comitatus"-ról első ízben egy évszázaddal később, az 1721. évi közgyűlési jegyzőkönyvben tettek említést. Az iratanyag ekkor már tekintélyes mennyiségű lehetett, hiszen rendbeszedése két hetet vett igénybe, elhelyezésére pedig, külön helyiséget kellett biztosítani. Az archívum önálló intézményként való működése csak jóval később, 1805-ben indult meg, amikor a főispán Schedius Kristófot nevezte ki levéltárnokká. Az ő nevéhez fűződnek az első komoly rendezési munkálatok is. Nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy a rendszerezett iratokhoz jól használható elenchusokat és mutatókat készítsen.
Jelentős mértékben növekedett a levéltár által őrzött iratanyag mennyisége az 1860-as évek végén, amikor az önkényuralom és a provizórium idején, a vármegye területén működött szervek iratait is archívumi megőrzésre adták át. A Schedius Kristófot követő levéltárnokok sorából kiemelkedik Ráth Károly történettudós, aki rövid munkássága idején (1861, 1867-1868) nagy energiával látott hozzá az értékes iratok feldolgozásához, publikálásához.
Intézményünk történetében mérföldkőként említhető 1924. január elseje, amikortól Győr-Moson-Pozsony k.e.e. vármegye levéltáraként funkcionált archívumunk.
A levéltári anyagot a háború folyamán károsodás nem érte. Mai anyagának törzse az 1950 és 1960 között, valamint az 1990-es és 2000-es években lezajlott iratátvételek során alakult ki. Előbbi időszakban a polgári, utóbbiban pedig a szocialista korszak dokumentumai kerültek intézményünk őrizetébe.
A Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltárának históriája
Moson vármegye levéltárának első említése az 1683. évi közgyűlési jegyzőkönyvben fordul elő, amikor a török háború veszedelmei elől, a rendek a főispán lakására vitetik a legfontosabb iratokat. Az archívumot 1707-ben a Győri Káptalanhoz, majd Pozsonyba szállították. A koronázó városból 1712-ben kerültek vissza az iratok Magyaróvárra, majd a XVIII. század végén a megyeházán külön helyiséget alakítottak ki a gyűjtemény számára. A levéltári anyag kezelésében és rendezésében nagy szerepe volt Schott Józsefnek 1832 és 1840 között, majd Molnár Istvánt választották meg levéltárnoknak 1842-ben. A XIX. század végén már az új megyeháza adott otthont az archívumnak. Moson vármegye 1924-ben elvesztette önállóságát, így Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye részévé vált, és a levéltár illetékességi köre megváltozott. Kikerültek belőle a megyei szintű szervek egyesítés után keletkezett iratai, csupán a járási hatóságokét, illetve a továbbra is Mosonmagyaróváron működő állami hivatalokét gyűjtötte. 1950 után kezdődött meg a volt Moson vármegye területén lévő községek, iskolák, gyárak, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és más szövetkezetek, egészségügyi és kulturális intézmények, társadalmi egyesületek iratainak gyűjtése, illetve továbbra is itt helyezik el a helyben működő államigazgatási és jogszolgáltatási szervektől átvett anyagot.
