Jelenlegi hely

2017 február

Deák Ferencet 150 éve Magyaróvár díszpolgárává választották
     

      Hazánk XIX. századi történetének egyik jelentős eseménye volt, az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között 1867-ben létrejött kiegyezés. A két állam egymáshoz való viszonyát rendező megállapodásokat, a magyar országgyűlés 1867. március 20-án fogadta el, Ferenc József pedig – már magyar királyként – 1867. július 28-án szentesítette.

            Az egyezség megkötéséhez vezető út hosszú volt és különböző szempontok, érvrendszerek összeütközésétől zajos folyamatként jellemezhető. Végül, a Deák Ferenc által képviselt elvek alapján sikerült az új államalakulatban hazánk helyzetét kialakítani. Az 1866 novemberében összehívott országgyűlésen, hosszas tárgyalásokat követően egyeztek meg a részletekben.

Akkoriban Moson vármegye országgyűlési követe Jankovics Antal volt, aki 1867. február elején örömmel számolt be Magyaróvár Város Tanácsának az országos politikai események kedvező fordulatairól. A Schllafer Ferenc városbíró elnökletével 1867. február 23-ára[1] Magyaróvárra összehívott tanácskozáson, a tagok kezdeményezték, hogy hódoló iratot küldjenek Magyarország új miniszterelnökének, Andrássy Gyulának, illetve díszpolgári címet adományozzanak Deák Ferencnek. A testület Jankovics Antalt kérte fel arra, hogy az okmányokat kézbesítse a nevezett személyeknek. A haza bölcsének eljuttatott díszpolgári oklevélhez tartozott egy kísérőlevél, amely a február 23-án megtartott tanácsi ülésen keletkezett:

 „Tekintetes Ország gyűlési követ úr,

méljen tisztelt hazafi!

Hazánk sorsának 18 súlyos viszonyú évek lefolyta után, boldogabb jövendőt ígérő hajnala derültét, a nemzet férfias kitartása a királyi trón s a haza Szent törvényeihez való hű ragaszkodása mellett, főképp méljen tisztelt Követ úr államférfiúi bölcsességgel párosult magasztos hazaszeretetének „mely az ország hajóját halált fenyegető viharok közte biztos kikötőbe vezérelni következetesen iparkodik” köszönjük.

Bátorkodott, ennél fogva n[eme]s Moson vármegye székhelyének, Magy[ar]óvár szabadalmas városának tanácsa - legőszintébb hálája s határtalan bizodalmának jeléül - Tekintetes urat, polgári lajstromába iktatni.

Engedje tehát méljen tisztelt hazafi, miszerint e városi határozat körüli okmányt, azon őszinte óhajjal kézbesítessük: hogy szeretett hazánk boldogításábani fáradozásait az úr isten áldassa árassza és az egek ura méljen tisztelt uraságodat az ország és nemzet mentőjét még számos évekig éltesse.

Kik, egyébiránt mélj tisztelettel vagyunk M.[agyar]Óvár városa tanácsától.

Tekintetes követ úr köztiszteletű hazánkfiának legőszintébb tisztelői.

             Kelt M[agyar]Óvár szab[ad] város 867. február 23-án tartatott közgyűléséből.” [2]

            Magyaróvár város elöljárói számára Jankovics Antal 1867 áprilisában jelezte, hogy az okmányokat átadta a miniszterelnöknek és Deák Ferencnek.

            A haza bölcsének nemcsak díszpolgárságot ajánlott fel a város, hanem arcképének nyomataiból is rendeltek. Továbbá az 1876-ban bekövetkezett halálát követően a február 3-án, Budapesten megtartott temetési szertartáson is képviseltették magukat. Magyaróvár nyolc napos gyászt hirdetett, illetve – Moson vármegye kezdeményezésére – a plébániatemplomban február 5-én gyászistentiszteletet tartottak.

            Magyaróvár elöljárói szellemi közösséget vállaltak Deák Ferenccel, díszpolgári címmel ismerték el a haza fejlődése érdekében tett lépéseit. Emlékét ma is őrzi emléktábla, illetve egy teret is elneveztek róla. A Mosonmagyaróvári Polgármesteri Hivatal dísztermében látható portréját pedig, Moson vármegye határozata alapján festették meg.

 

                                                                                              Beregszászi Balázs

                                                                                              segédlevéltáros, főtanácsos

 


[1] Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára Mosonmagyaróvári Fióklevéltára. ( a továbbiakban: MNL GyMSMGyL MF). V. 1601.a. Magyaróvár város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. 1867. február 23. 43. bejegyzés. A német nyelvű iratok fordításáért külön köszönet illeti Mihály Ferenc, nyugalmazott levéltárost.

[2]MNL GyMSMGyL MF. V. 1601.b. Magyaróvár város tanácsának iratai.  1867/304.