Jelenlegi hely

IV. B. 269. A Battonyai járás főszolgabírájának iratai 1861–1867 (1871)

Az 1854-ben létrehozott vegyes szolgabíróságok 1860-ig működtek. 1860-ban az alkotmány visszaállítása a megyék önállóságának visszaállításával járt. Az újonnan megalakult szolgabíróságok eleinte csak közigazgatási ügyekkel foglalkoztak, a törvénykezési ügyeket az osztrák polgári és büntető perrendtartás elutasítása miatt nem tárgyaltak. 1861-ben újra felvették ügykörükbe az igazságszolgáltatást, miután az országbírói értekezlet elkészült az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok megalkotásával. Az uralkodó 1861 novemberében ismét felfüggesztette az alkotmányt, és újra abszolutisztikus, bürokratikus kormányzatot vezetett be, amely Schmerling-féle provizórium néven vált ismertté. A rövid életű alkotmányos szolgabíróságok befejezték tevékenységüket, és addig maradtak hivatalukban, amíg átadták az ügyeket a főispáni helytartók által újonnan kinevezett hivatalnokoknak. Az új főszolgabírók közigazgatási és bíráskodási ügyekben egyaránt eljártak, valamint ismét feladatuk lett az ár-va-, gyám- és hagyatéki ügyek intézése. 1865-ben Ferenc József megszüntette a magyarországi kivételes rendelkezéseket, és felszámolta a provizóriumot, szabaddá téve az utat a kiegyezési tárgyalások előtt. A főispáni helytartók helyére kinevezett új főispánok új szolgabírókat neveztek ki.

Csanád Vármegye Bizottmánya 1860 decemberében visszaállította az 1848. évi járási beosztást (Battonyai, Makói, Nagylaki és Palotai járások). Az 1861 novemberében kinevezett főispáni helytartó, Csörgeő Antal, megtartotta az alkotmányos időszak járási beosztását.

Az iratokat a területi illetékesség miatt 1976-ben adta át a Csongrád Megyei Levéltár a Békés Megyei Levéltárnak.

A fond iratanyaga öt állagra tagolódik. Az a) állag elnöki iratait az 1865–1866. éveket kivéve iktatókönyvek segítségével lehet kutatni.

A b) állagban a közigazgatási iratok mellett hadkötelesek névsora, katonaság alóli felmentések és kiadott útlevelek jegyzőkönyve található. A kutatást korabeli segédkönyvek (iktatók és mutatók) segítik.

A c) állag a polgári peres iratokat és az iratok tanulmányozását megkönnyítő segédkönyveket tartalmazza.

A d) állagban nyertek elhelyezést a büntető perek aktái. Kutatásukat iktató- és mutatókönyvek segítik.

Az e) állag gyámszolgabírói iratai is segédkönyvekkel használhatók.

a) Elnöki iratok	1862–1866
3 doboz, 3 kötet = 0,39 ifm
1–3. doboz Iktatott iratok	1862–1866
4–6. kötet Iktatókönyvek	1861–1864
b) Közigazgatási iratok	1861–1867 (1871)
32 doboz, 14 kötet = 4,22 ifm
1–30. doboz Iktatott iratok	1861–1864
31. doboz Kigyűjtött vegyes iratok
32. doboz Hadkötelesek iratai	1862–1865
Katonaság alóli felmentési kérelmek	1867
33–39. kötet Iktatókönyvek	1861–1867
40–45. kötet Mutatókönyvek	1861–1867
46. kötet Kiadott útlevelek jegyzőkönyve	1867–1871
c) Polgári peres iratok	1861–1867
27 doboz, 14 kötet = 3,53 ifm
1–27. doboz Iktatott iratok	1861–1867
28–34. kötet Iktatókönyvek	1861–1867
35–41. kötet Mutatókönyvek	1861–1867
d) Büntető peres iratok	1862–1867 (1869)
9 doboz, 9 kötet = 1,17 ifm
1–9. doboz Iktatott iratok	1862–1867
10–12. kötet Iktatókönyvek	1862–1864
13. kötet Iktató- és mutatókönyvek	1865–1867
14–17. kötet Mutatókönyvek	1862–1866
18. kötet Határidőnapló	1867–1869
e) Gyámszolgabírói iratok	1863–1867
6 doboz, 6 kötet = 0,84 ifm
1–6. doboz Iktatott iratok	1863–1867
7–11. kötet Iktató- és mutatókönyvek	1863–1867
12. kötet Az 1863-ban létesített Battonya-Palotai gyámszolgabíróságnak átadott iratok jegyzéke	é. n.

Összesen: 77 doboz, 46 kötet = 10,15 ifm