A fond iratanyagának nagyobbik fele a kiegyezést megelőző időszakból származik, amikor a megyei önkormányzat sok tekintetben korlátozottan működött. Ez tükröződik az iratanyagból is, mert a mérnöki hivatal elnevezése több alkalommal is változott. 1862-től Császári és Királyi Építészeti Hivatal, majd Állammérnöki, illetve Államépítészeti Hivatal a neve. 1867-től ismét megyei mérnöki hivatalnak nevezték. 1860-ban vezetőjének Bodoky Lajost (Bodoky Mihály fiát, Bodoky Károly testvéröccsét) a később országos hírnévre szert tett vízmérnököt (Budapest díszpolgárának is megválasztotta) nevezték ki. Bodoky rövid ideig maradt állásában, a provizórium beköszöntével, a megyei tisztikarral együtt ő is lemondott. 1862–1866-ig Várnay Ádám, majd Kiss Elek vezette a hivatalt.

A fond anyaga értékes információkat tartalmaz az ebben az időszakban meginduló nagyszabású útépítési munkálatokról, amelyek során rendbe hozták a megyén áthaladó országos útvonalakat, és megindult az egyéb utak kikövezése is. Számos dokumentum foglalkozik a közmunkák végzésével. Adatok találhatók a megye tulajdonát képező épületek fenntartásáról, javításáról, hidak karbantartásáról, a vízszabályozás munkálatairól. Megtalálható az iratok között a megyei bizottmány számos „kiírt cikke”. Ezek a mérnöki intézkedést igénylő ügyekre vonatkoznak.

Az iratok iratjegyzékbe vannak foglalva, évenként újrakezdődő iktatószámokkal. Az eredetileg képződött dokumentumok mintegy negyed része maradt csak fenn az utókorra. A segédletek az 1868–1871. évi iktatókat kivéve hiányoznak, így az iratok jó része egyenkénti átnézéssel kutatható.

5 doboz, 4 kötet = 0,60 ifm

1–5. doboz      Iratok                                1861–1871

6–9. kötet        Iktatókönyvek                   1868–1871