Hét dokumentuma

„…almádinak nevezett helyen”

magyar

Balatonalmádi a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém megyében található, területe 49,89 km2. Dél-kelet felől a Balaton határolja, dél-nyugati irányban Alsóörssel szomszédos, észak-nyugatra a Balaton-felvidék övezi, észak-keleten pedig Balatonfűzfővel határos. Balatonalmádihoz tartozik még Vörösberény, Budatava és Káptalanfüred település is. A település amfiteátrumszerű elhelyezkedése egyedülálló a Balaton mellett, sokan az olasz–francia Riviérához hasonlítják.

„Anno 1763... földindulást tapasztaltak”

magyar

A 18. század egyik legsokkolóbb és legmegdöbbentőbb eseménye volt 1755. november 1-jén Lisszabonban: a Richter-skála szerinti 8,5–9 erősségűre becsült földrengés rázta meg a várost, amely a pusztító erejű cumanival együtt romba döntötte Portugália fővárosát, és több tízezer lakos halálát okozta. 

Határsáv és délvidéki kitelepítés

magyar

Előbb gyűjtőállomásokra vitték őket, majd lezárt vagonban megtett másfél napos utazás után az ország belsejében lévő zárt táborokba, a Hortobágyi Állami Gazdaság valamelyik telephelyére (Árkus-tanya, Borsóstanya, Borzas-Mihályhalma, Ebes, Elep, Kónyatanya, Lenintanya, Tedej, Tiszaszentimre-Kilences-tanya, Kócs, Lászlómajor, Kormópuszta).

Selye János könyvtárának sorsa

magyar

Selye János, a stresszelmélet világszerte ismert kutatója, 1907-ben Bécsben született. Édesapja, Dr. Selye Hugó magyar katonaorvos volt, akit az első világháború után áthelyeztek Komáromba, ezért Selye János középiskoláit Magyarországon, Komáromban végezte, majd a prágai egyetemen kezdett orvosi tanulmányokat, de Párizsban és Rómában is tanult. Orvosi diplomát Prágában szerzett 1929-ben, pályája is Prágában az Egyetem Patológiai Intézetében indult. 1929 és 1932 között a prágai egyetemen oktatott.

70 éve jelent meg a Ludas Matyi szatirikus hetilap

magyar

„A Ludas Matyinak, mint szatirikus lapnak szinte korlátlan lehetőségei vannak arra, hogy viccel, gúnnyal, a szatíra bátor, éles fegyverével mutassa meg társadalmunk még meglévő rendellenességeit, segítséget nyújtson a hibák megszüntetéséhez, de ugyanakkor helyes témaválasztásával a hibák bátor feltárásán keresztül nevelje is a dolgozókat." - derül ki egy, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének küldött feljegyzésből.

120 éves a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Rt.

magyar

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést követően hazánkban hirtelen megnőtt a szépirodalmi, ismeretterjesztő munkák iránti vásárlói igény. Sorra alakultak új könyvkiadók, és a következő egy-két évtizedben a korábban alapított, patinás nyomdáink átalakultak részvénytársaságokká (Singer és Wolfner Kiadó, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt., Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. stb.).

A Rumford leves XIX. századi erdélyi elterjedése

magyar

Az angol származású Benjamin Thompson 1753. március 26-án született Woburnban (Massachusetts). Apja korán meghalt, anyja elhagyta. Tizenhárom évesen kezdett dolgozni, 19 évesen elvett egy nála jóval idősebb, de jelentős anyagiakkal rendelkező özvegyet, akivel Rumfordban (ma: Concord) telepedett le. A függetlenségi háborúban (1775–1783) a brit korona híveként honfitársai után kémkedett, ezért menekülnie kellett.

A visegrádi királytalálkozó – 1335

magyar

A kongresszust több évig tartó diplomáciai előkészület előzte meg. Csehország és Lengyelország régóta háborús konfliktusban volt egymással, mert a cseh uralkodó dinasztia, a Luxemburgok igényt tartottak a lengyel trónra. A lengyel Piastok viszont Sziléziát szerették volna hatalmuk alá hajtani, amely egykor lengyel birtok volt, de a 14. század elejére a területet uraló fejedelmek többsége a Luxemburgok vazallusává lett. Lengyelországot emellett a Német Lovagrenddel szembeni súlyos területi vita is kimerítette.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Hét dokumentuma csatornájára