150 éve hunyt el Semmelweis Ignác

Szerző: Tuza Csilla
2015.09.14.
Semmelweis Ignác 1818. július 1-jén született Budán, egy kiskereskedő fiaként. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után a Pesti Egyetem Bölcsészettudományi Karán folytatja tanulmányait, majd 1837-ben Bécsbe megy jogot tanulni, itt azonban hamarosan átiratkozik az Orvostudományi Karra. 1844-ben szerez orvosdoktori diplomát Bécsben, és még ebben az évben szülészeti szakvizsgát is tesz.

A gyermekágyi lázzal 1847-ben kezdett foglalkozni. Ekkor halt meg vérmérgezésben barátja, dr. Jakob Kolletschka, a kórbonctan tanára, és Semmelweis rájött, hogy Kolletschka halálát is ugyanaz a betegség okozta, mint a gyermekágyi lázat. Hamarosan kiderítette, hogy a gyermekágyi lázat maguk az orvosok okozzák azzal, hogy fertőtlenítés nélkül vizsgálják meg a terhes nőket, illetve vezetik le a szüléseket. Ezzel magyarázta azt is, hogy a bábák által levezetett szüléseknél lényegesen kevesebb volt a gyermekágyi láz okozta elhalálozás.

Semmelweis 1850-ben tért vissza Pestre, ahol a Rókus kórház fizetés nélküli szülészfőorvosa lett. 1855-től a pesti egyetem szülészeti tanárává nevezik ki, és ezért a következő évben lemondott Rókus kórház-beli állásáról. Kórházi osztályán bevezette a klóros kézmosást, és így drasztikusan sikerült lecsökkentenie a gyermekágyi lázas megbetegedéseket.

A gyermekágyi lázról szóló munkáját 1858-ban kollegája, Markusovszky Lajos biztatására publikálta az Orvosi Hetilapban. Kollégái körében nem talált kedvező fogadtatásra, sőt, mereven elutasították. 1861-ben Bécsben jelentette meg a fertőzések és a gyermekágyi láz összefüggéseiről írt könyvét „Die Ätiologie, der Begriff und die Prophylaxe des Kindbettfiebers” címmel, de az orvostársadalom olyan ellenségesen reagált, hogy a következő évben saját védelmére egy több mint 100 oldalas nyílt levelet kellett megfogalmaznia, amely terjedelme miatt nyomtatásban jelent meg.

Semmelweis 1862-ben nyílt levélben fordult az őt ért támadások értelmi szerzőihez (eredetije az Österreichische Nationalbibliothekban található).

1862-ben Semmelweis saját kezűleg írt levélben folyamodott a Magyar Királyi Helytartótanácshoz, hogy védekezésre ajánlott módszerét (a halvannyal, vagyis klórral történő fertőtlenítést) a magyarországi kórházakban is vezessék be. Előterjesztését támogatta a magyar királyi egyetem orvoskarának testülete is, és helytartótanács is elrendelte a fertőtlenítés bevezetését.

 

Semmelweis Ignác jelképes síremléke a Kerepesi úti temetőben (holtteste a családi sírboltban nyugszik).
 
 

Semmelweis Ignác levele a Helytartótanácshoz, hogy a gyermekágyi láz megakadályozására az általa ajánlott védekező módszert minden kórházban és ápoló intézetben vezessék be

 

A Magyar Királyi Helytartótanács fogalmazványa Semmelweis védő intézkedéseiről és azok bevezetéséről

Jelzet: MNL OL, Abszolutizmuskori levéltár, Magyar Királyi Helytartótanács. IV. Közegészségügyi kútfő (D 217), 21. tétel, 1862:20331.

 

Semmelweis viselkedése már az 1860-as évek elejétől kezdve egyre agresszívabbá vált, amit a kortársak és családja tanainak elutasításával, és az ellenséges hangulattal magyarázott. Végül 1865-ben betegsége annyira elhatalmasodott, hogy felesége panaszai miatt beutalták a döblingi elmegyógyintézetbe. Itt többször rátámadt ápolóira, akik veréssel válaszoltak. Utoljára olyan súlyosan bántalmazták, hogy sérüléseibe belehalt. Csak a legutóbbi években sikerült megállapítani, hogy viselkedésének oka egy baktériumfertőzés volt, melyet valószínűleg egy boncolás során kapott el, és mely hatását évtizedek alatt fejtette ki.

2015. szeptember 19-én és 20-án ismét megrendezésre kerülnek a Kulturális Örökség Napok, amelyen látogatóink a levéltárunkban őrzött, Semmelweis Ignáccal kapcsolatos dokumentumokat is megtekinthetnek.

Iratfotók: Czikkelyné Nagy Erika

Utolsó frissítés:

2020.11.19.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges