Jelenlegi hely

A hónap dokumentuma 2023. szeptember

Dr. Szaplonczay Manó vármegyei tisztifőorvos kérelme

A Somogy vármegye egészségügyének történetét kutatók számára ikonként tisztelt „Manó bácsi” 107 évvel ezelőtt, 1916. szeptember 3-án hunyt el. Az alább közölt kérelmét 111 évvel ezelőtt, 1912 szeptemberében írta. Ezen apropók kapcsán választottuk az általa kézzel írt, Makfalvay Géza főispánhoz címzett, az alispáni hivatalon keresztül benyújtott kérelmet 2023. szeptember hónap dokumentumának.

Szaplonczay életpályájával kapcsolatban még most is jelennek meg téves faktografikus adatok, így a lentebb átiratban is közölt dokumentum segítségével magától az egykori tisztifőorvostól tudhatjuk meg életének fontos hivatali állomásait. Az 1856-ban a Bereg vármegyei Csétfalván született Szaplonczay 1882-ben szerezte meg az orvosi diplomát Budapesten, ahonnét Somogyba került. Előbb Marcaliban körorvos, majd járási tisztiorvos lett. Már körorvosként is érezte egy vidéki (jelesül a Marcali járás lakosait szolgáló) kórház hiányát, mely a szegény rétegek betegeinek kellett volna rendelkezésére állnia. Törekvéseinek és Somogy vármegye támogatásának köszönhetően nyílt meg 1891-ben Marcaliban a kórház, amelynek első igazgatója ő lett. 1891 októberétől az egész vármegye szolgálatában állt, miután elnyerte a tisztifőorvosi pozíciót.

Orvosi törekvései elősorban a népbetegségek leküzdésére irányultak, a védőoltások megszervezésére különös hangsúlyt fektetett. Ő vezette be a századfordulón Somogyban a himlő és a diftéria elleni védőoltásokat. Az elmebetegség és a tuberkulózis kapcsán is publikált. Több tanulmányában hívta fel a figyelmet a somogyi „egykézés” mint családmodell nemzetsorvasztó gyakorlatára.

Szaplonczay szervezőmunkája a kaposvári kórház igazgatóival karöltve épületekben is megtestesült. Törekvéseiknek köszönhetően nyílt meg 1894-ben az elmegyógyászati osztály, 1905-ben egy új sebészeti osztály, 1908-ban a tüdőbeteg-gondozó. A Kaposváron élő tisztifőorvos kezdeményezésére kezdődött el 1891-ben hazánkban az első úgynevezett másodrendű bábaképzés. A hat hétig tartó tanfolyam során a kaposvári kórház biztosította a gyakorlati helyet.

Szaplonczay hivatása az orvostudomány, szenvedélye a Balaton volt. Erdei sétái alkalmával a fonyódi erdőség, a Várhegyről kitáruló balatoni panoráma ihlette meg a tisztiorvost. 1894-ben a Fonyódi Fürdő Egyesület alapító tagja lett. Az ő hatására engedett át gróf Zichy Béla a Várhegyen lévő birtokaiból 70 hold erdőt és 16 hold szántóterületet, azért, hogy a Várhegyen balatoni üdülők épülhessenek, villasor létesülhessen. Szaplonczaynak a bélatelepi villasor létrejöttében elévülhetetlen érdemei voltak. 1934-ben a hálás utókor emlékoszlopot is állított neki, mely a kirándulóknak ma is kedvelt úticélja és kilátóhelye.

A Balaton szerelmeseként számtalan publikációja jelent meg, melyekben a tó és az azt körülvevő erdőség gyógyító hatásait mutatta be.

A fonyódi Várhegyen a 2023-ban felújított sétány és kávézó is Szaplonczay Manó nevét viseli.

A forrást betűhív átírásban közlöm.

Irodalom: Szaploncai Szaplonczay Manó élete és munkássága írásai és egyéb dokumentumok tükrében. Szerk. Varga István. Bev. Matolcsy Gusztáv. Veszprém, Agenda Natura, 2006.

Polgár Tamás

Dr. Szaplonczay Manó vármegyei tisztifőorvos kérelme magasabb fizetési fokozatba sorolása érdekében

Kaposvár, 1912. szeptember 4.

Méltóságos Főispán ur!

1882 évi augusztus 3án választattam meg Marczali-i körorvossá, 1889 évi október 14én pedig a Marczali-i járásba tiszteletbeli járás orvossá neveztettem ki. 1890 évi december 31én a Marczali-i Közkórház igazgató főorvosává, végül 1891 október 1én vármegyei tiszti főorvossá neveztettem ki.

Miután 30 évi szolgálatom alatt, szolgálatom ellen kifogás soha fel nem merült és fegyelmi alatt sem állottam, − tisztelettel kérem, hogy engemet 1912 évi január 1től számitólag a VII-ik fizetési osztály Iső fokozatába előléptetni kegyeskedjék.

Kaposvár 1912 évi S[z]eptember 4én

Méltóságodnak alázatos szolgája

Szaplonczay Manó

kir[ályi] tan[ácsos] v[ár]megyei tiszti főorvos

Eredeti, kézzel írt tisztázat.