Fiumei és magyar-horvát tengerparti királyi kormányzó iratainak repertóriuma

Köszöntő

 

 

Örömmel üdvözlök mindenkit, aki az MNL Somogy Vármegyei Levéltárának honlapján, a Rijekai Állami Levéltár őrizetében lévő Magyar-Horvát Tengerparti Kormányzó iratainak elektronikus repertóriumában keres. Az 1868. évi horvát-magyar kiegyezés után Fiumét szabad városként ideiglenesen a magyar állam kötelékébe helyezték. E provizóriumi időszak legfontosabb magyar kormányzati méltóságának iratanyagából való kutatás mindig fontos volt a történészek számára. Az 1960-as évektől számtalan magyar történész fordult meg a rijekai levéltár falai között, kutatva az egykori Osztrák-Magyar Monarchia időszakát, különös tekintettel a tengermellék történetére. A ma is látható fiumei ódon polgári lakások, a kormányzósági palota, a tengerészeti hatóság épülete, a Baross kikötő mind-mind az egykori soknemzetiségű város másfél évszázaddal ezelőtti történetét idézi. Manapság a történeti kutatás és – bátran mondhatjuk – a korszakkal kapcsolatos nosztalgia újra reneszánszát éli, és sok fiatal történész fordult a korszak, a korabeli Fiume és a tengermellék, valamint a fiumei provizórium történetének feltárása felé.

Az 1870-től felállított kormányzói hivatal iratanyaga a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság iratanyagával együtt kimeríthetetlen forrásbázist jelent a kutatók számára. A kormányzó egy személyben a Tengerészeti Hatóság vezetője is volt, kormányzói minőségében a miniszterelnökségnek, utóbbi minőségében a földművelési, ipari és kereskedelmi minisztériumnak tartozott felelősséggel. Hatásköréből és helyzetéből adódóan a mindenkori kormányzó működése során, gyakran került ellentmondásos helyzetbe. Az iratanyag alapján a korszak politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és sok más szegmense tárul fel Fiume történetével és Fiume térségben betöltött szerepével kapcsolatban.

A mai Rijekában őrzött iratanyag eddigi kutatása minden történésznek bonyolult feladat volt a meglévő segédkönyvek alapján. A kormányzói hivatal iratkezelésében 1901-től bevezetett kútfős-alapszámos iktatás során az egy ügyre vonatkozó iratokat egy alapszám alá szerelték, és ha az ügy hosszú évekig elhúzódott, akkor az éveket egybegyűjtve az ügy befejeztével egy alapszám alá helyezték a kormányzóság irattárosai. Ezt mind a kormányzóság, mind a Tengerészeti Hatóság iratainál nehéz volt követni és kutatni. A kutatók támogatása érdekében döntöttek úgy a horvát és a magyar levéltárosok, hogy egy részletes segédletet készítenek. A Rijekában őrzött iratanyag rendezése 2001-ben kezdődött meg. A horvát kollégák kérésére előbb a Tengerészeti Hatóság iratait rendezték, jegyzékelték a somogyi levéltárosok. A rendezés során alakult ki az a repertórium szisztéma, mely alapján a rendezett iratanyagról részletesebb segédletet készíthettünk. A 2011-ben kiadott, a Tengerészeti Hatóság anyagát megjelenítő kétnyelvű repertórium e nagy vállalkozásnak kézzelfogható eredményét jelentette. A segédlet a Tengermellék kutatóinak, a magyar és horvát levéltárosnak egyaránt nagy támaszt jelent és jelentett ma is a kutatásban. A szeptemberi hónapokban zajló rendezési munka nemcsak kötelességet jelentett számunkra. Az együtt töltött időben baráti kapcsolatok, ismeretségek köttettek, egymás kultúráját, életét ismerték meg a két nemzet levéltárosai. A két levéltár igazgatója, dr. Bősze Sándor és Goran Crnković barátságának és elhivatottságának köszönhetően a munka a Tengerészeti Hatóság repertóriumának megjelenése után is folytatódott. A kormányzósági iratok 2011-ben elkezdődött rendezése 2017-ben fejeződött be, sajnos az időközben 2014-ben elhunyt dr. Bősze Sándor nélkül. Utódai kötelességüknek érezték az ügy folytatását. A közös erőfeszítéseket siker koronázta és a nagyközönség immár a világhálón olvashatja, használhatja a kormányzóság anyagáról készült repertóriumot.

Hogy mennyire nincs lezárt kutatás és levéltári munka, jelzi az, hogy több fiatal levéltáros is végzett szisztematikus feltáró munkát már a rijekai anyagban.

Ordasi Ágnes doktorandusz hallgató, a 2018. évben Klebelsberg Kunó-ösztöndíjban részesülve, a kormányzósági anyag elnöki iratainak egy részéről készített darabszintű jegyzéket. Repertóriumunk mellé a jegyzék készítőjének engedélyével ez a feltárás is felkerült a világhálóra. Az ifjú történész korábbi kutatásait felhasználva e honlapon teszi közzé a fiumei provizórium történetével és Fiume közjogi helyzetével kapcsolatos elemző tanulmányát.

A somogyi levéltárosok a rendezendő anyagok elfogytával, a kormányzóság repertóriumának publikálásával tesznek pontot egy hosszú, örömökben teli, sikeres időszak végére, ezzel is adózva egykori igazgatójuk emlékének.

Remélhetőleg minden, Fiume története iránt érdeklődő számára hasznos segédlet lát napvilágot és jelent majd elsőfokú kapaszkodót.

 

 

 

 

Polgár Tamás