A hónap dokumentuma 2023. május
A Dél-magyarországi Tejipari Nemzeti Vállalat (Siófok) telepvezetőjének árurendelése a pünkösdi ünnepekre, 1950
„Amikor pedig elérkezett a pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak.
Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol egybegyűltek.
Majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre.
Mindannyiunkat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.”
(ApCsel2)
A május hónap dokumentuma a pünkösdi ünnepkörhöz kapcsolódik a Felső-balatoni Fürdők és Üdülők Nemzeti Vállalat vezetőségének egy 1950. májusi tájékoztatása alapján.
Az Országos Magyar Tejértékesítő Központ siófoki telepe egészen az államosításig működött, ezt követően 1948-tól az Országos Nemzeti Tejipari Vállalat dél-magyarországi üzemeként termelt tovább.
A közölt kordokumentum megörökíti a Magyar Dolgozók Pártja apparátusának – kiemelten a pünkösdi ünnepekre való tekintettel – tejtermékekkel történő ellátását.
1948 tavaszának legmeghatározóbb politikai eseménye a szociáldemokrata és a kommunista párt egyesítése volt. Egyesülésükből 1948. június 12-én megalakul a Magyar Dolgozók Pártja. A létrejött MDP megfelelt a „valódi marxista” elvárásoknak. A pártfúzió utáni feladatok között másodikként szerepelt az egyházi iskolák államosítása (melyet 1948. június 16-án törvénybe is iktattak), de úgy vélték, kiemelt fontosságú „a demokrácia fő ellenségével, a katolikus egyházzal vívott harc” is. A második világháború után Magyarországon nem az egyházi iskolák államosítása volt az első vallás-, illetve „egyházpolitikai” intézkedés. Szovjet nyomásra 1945 áprilisában a Szentszék diplomáciai képviselőjét, Angelo Rotta apostoli nunciust kiutasították Magyarországról. Ettől kezdve a Vatikán és Magyarország között diplomáciai kapcsolat nem állt fenn.
Rajk László belügyminiszter ezt követően egymás után oszlatta fel a katolikus egyleteket, egyesületeket, szerzetesrendeket. A protestánsokkal is hasonlóan jártak el. Mindszenty József esztergomi bíboros-érsek kezdettől fogva hajthatatlan ellenlábasa volt ennek a társadalmi-politikai átalakulásnak. Moszkva magyarországi helytartója, Rákosi Mátyás mindenáron félre kívánta állítani a Magyar Katolikus Egyház fejét, ugyanekkor Ravasz László református püspököt visszavonulásra kényszerítették a közélettől, illetve börtönbüntetéssel sújtották Ordass Lajos evangélikus püspököt.
Rákosi Mátyás, „népünk bölcs vezére” és kormánya kiemelten kezelte a „klerikális reakció” leleplezését, az egyházak nyílt üldözését, mely tökéletesen beleillett az ateista világnézetükbe.
Ennek fényében érdemesnek tartottam megemlíteni, hogy az, ha nem is nyilvánosan, talán más ideológiai megközelítésben mégiscsak „ünnepelte” a Szentlélek eljövetelét.
A dokumentum elkészültekor az új beszolgáltatási rendszerről szóló 11.850/1945. K.M. sz. közellátásügyi minisztériumi rendelet hatályban van, mely évente meghatározott mennyiségű, a mezőgazdasági termékek rögzített áron történő, kirovással kötelezővé tett állami felvásárlását jelentette a piaci árnál jóval alacsonyabb, önköltséget sem fedező áron. Ettől az évtől kezdve jelentősen nő a tejbeszolgáltatási kötelezettség is. Majd folyamatosan jelennek meg különböző rendelkezések, többek között a 101.330/1948. (IV.25.) K.M. sz. rendelet a tej és tejtermékek beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában. Somogy megyében a tejbeszolgáltatási kötelezettség minden fejőstehén után napi 2 liter volt évente 270 napon keresztül.
A forrás jelzete: HU-MNL-SVL-XXIX.5. Dél-magyarországi Tejipari Nemzeti Vállalat (Siófok) iratai.
A fond rendezés alatt áll, ezért pontosabb jelzetet egyelőre nem lehet megadni, az irategyüttesben kizárólag iktatatlan iratok szerepelnek.
Felhasznált irodalom:
Gyarmati György: A Rákosi-korszak. Rendszerváltó fordulatok évtizede Magyarországon 1945–1956. ÁBTL– Rubicon, Bp., 2013.
Vancsuráné Ernyes Anna Mária
