Levéltárpedagógiai programjaink
Levéltár-pedagógia
Közművelődési tevékenységünk során kiemelten fontosnak tartjuk, hogy levéltár-pedagógiai óráink segítségével felkeltsük a vármegyénkben tanuló 5–12. osztályos diákok érdeklődését történelmünk írott forrásai iránt.
A levéltári órák általában 45–90 percesek, és a foglalkozások kiegészítéseként raktárlátogatás is kérhető. Az órákon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Kérjük, hogy látogatási szándékukat a tervezett érkezés előtt legalább két héttel jelezzék és egyeztessék az alábbi elérhetőségek valamelyikén!
Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Vármegyei Levéltára
7400 Kaposvár, Bartók Béla u. 8–10.
E-mail: svl@mnl.gov.hu
Telefon: 06-82-528-200
Kapcsolattartó személy: dr. Lesz Éva főlevéltáros
A foglalkozásokon kép- és hangfelvétel készülhet!
Az alábbi levéltár-pedagógiai foglalkozásokat ajánljuk az érdeklődők figyelmébe
Családfakutatás mindenkinek
A tanulók útbaigazítást kapnak a kutatás megkezdésének legcélszerűbb módjáról, és a saját családjuk távoli múltjáról beszélgetve felhívjuk a figyelmüket a történeti értékek megőrzésének fontosságára.
Ismertetjük az anyakönyvi kutatások módszereit és megbeszéljük az ott található érdekességeket, információkat, az egyes vezeték- és keresztnevek, valamint halálokok eredetét, jelentését. Ezen kívül a diákok megtanulják a legismertebb, a családfa-kutatáshoz legjobban alkalmazható adatbázis használatát is.
A foglalkozást 5. osztálytól ajánljuk.
A magyarság jelképei
A foglalkozás első felében a tanulók megismerhetik az ősmagyarság idejéből származó jelképeinket, a csodaszarvast és a turulmadarat, valamint a hozzájuk kapcsolódó mondákat. Szóba kerül továbbá az ősmagyarság életmódja, viselete, hitvilága, írásbelisége, és mindezek mai megjelenési formái hétköznapi életünkben, szokásainkban.
A foglalkozás második felében a tanulók a mai magyarság jelképeit ismerik meg: Magyarország címerét, a magyar zászlót és a himnuszt. Ezen kívül szóba kerül még a diákok településének címere, a magyar koronázási jelvények és a koronázási szertartás, a székely zászló jelképei és azok jelentései, a Szózat, nemzeti ünnepeink és emléknapjaink, a Hungarikumok Gyűjteménye, a Magyar Értéktár, valamint a Somogyi Értéktár elemei is.
A foglalkozást 5. osztálytól ajánljuk.
Bűn és bűnhődés a somogyi betyárvilágban, 1720–1888
A foglalkozás során a diákok megismerkedhetnek a somogyi betyárvilág kialakulásával, az ezt kiváltó társadalmi, gazdasági és természeti viszonyokkal, a hírhedt somogyi, illetve máshonnan származó, de Somogyban elhíresült betyárokkal, köztük nőkkel. Szóba kerülnek továbbá a korabeli bűnüldözési, büntetés-végrehajtási (kínzási és kivégzési) módszerek, valamint a börtönviszonyok is.
A foglalkozást 6. osztálytól ajánljuk.
„Most vagy soha!” Somogy vármegye 1848–1849-ben
A foglalkozás során a tanulók rövid áttekintést kapnak a reformkorról, az események főbb szereplőiről, valamint a március 15-i pest-budai és az azt követő országos eseményekről. Ezt követően a korabeli írott források, újságcikkek segítségével megismerik, hogy mi történt Somogyban ugyanebben az időszakban.
A tanulók megismerhetik a vármegyén átvonuló horvát csapatok útvonalát, az általuk a lakosság ellen elkövetett atrocitásokat, valamint az ezekre adott válaszként a somogyiak gerillaharcát az ellenséggel szemben. Szóba kerül Noszlopy Gáspár tevékenysége, a szabadságharc bukásának somogyi eseményei, a harcokban részt vevő somogyi nemzetőrök és katonák története, valamint a szabadságharc kaposvári emlékei is.
A foglalkozást 6. osztálytól ajánljuk.
„Mindent megfontoltam és meggondoltam.” Somogy vármegye az első világháború alatt és után, 1914–1920
A foglalkozáson a tanulók megismerik az első világháború kitöréséhez vezető főbb eseményeket és szereplőket, a hadba lépő felek háborúra való katonai és gazdasági fölkészültségét, a háborús terveket és azok megvalósulását. Térképek segítségével a diákok megismerhetik azoknak a gyalogezredeknek a harcait, amelyekbe a somogyi férfiakat is besorozták. Szóba kerülnek még a harctéri körülmények, a katonák ellátása, az új, modern fegyverek bevetése és hatásai, a vármegyében berendezett kórházak és sebesült-ellátók, a hadirokkantak, hadiözvegyek, a hadiárvák, valamint a hátország helyzete, a nők megváltozott élete és szerepe, a háborús veszteségek és a háború kaposvári emlékei. Ezen kívül a diákok megismerhetik a trianoni békeszerződés országos és Somogy vármegyei hatásait is.
A foglalkozást 7. osztálytól ajánljuk.
Háború alulnézetből: Somogy vármegye a második világháború alatt és után, 1939–1948
A foglalkozás során a diákok megismerik a második világháború kitörésének főbb okait, a vármegye területén lezajlott hadműveleteket és azok pusztításának mértékét, a holokauszt somogyi áldozatainak, a Somogyot átszelő frontszakasz miatti kiürítések, a málenkij robotra elhurcoltak, a szovjet hadifogságba esettek, valamint a háborús közmunkára kötelezettek életét, történetét. Szóba kerülnek továbbá a vármegye szovjet csapatok és szövetségeseik általi megszállásának eseményei, a katonák által a lakosság ellen elkövetett atrocitások is. Ezen kívül a diákok megismerik a háború utáni, de annak következtében végrehajtott ki- és betelepítéseket: a csehszlovák–magyar lakosságcsere, illetve a magyarországi németek Németországba történő áttelepítésének történetét, azok somogyi vonatkozásait is.
A foglalkozást 8. osztálytól ajánljuk.
„Ti itt fogtok megdögleni!” A hortobágyi kényszermunkatáborok története, 1950–1953
A foglalkozás során a diákok megismerik a Rákosi-korszak rövid történetét, fontosabb politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális eseményeit, a somogyi embereket is érintő elhurcolások okát és lebonyolításának módját, a kényszermunkatáborokban uralkodó körülményeket, az emberek ellátását, az ott végzendő munkát, tanulási és élelmezési lehetőségeket, valamint a szabadulásuk módját. Az események az egykori elhurcoltakkal készített interjúk részleteivel kiegészítve kerülnek bemutatásra.
A foglalkozást 8. osztálytól ajánljuk.
Dr. Lesz Éva
