Jelenlegi hely
A hét dokumentuma
2021.05.03.
Járványokról már mindenki hallott a koronavírus előtt is, sőt az iskolai történelemoktatásban is szóba kerül. A világtörténelem két legismertebb járványa az 1347 és 1352 között pusztító pestis – más néven a Fekete Halál – és az 1918–19-es spanyolnátha (influenza). E heti írásunkban arról lesz szó, hogyan és milyen járványok elleni védőoltások váltak kötelezővé Magyarországon.
2021.04.26.
Éppen 35 évvel ezelőtt, 1986. április 26-án történt a világtörténelem egyik legsúlyosabb ipari katasztrófája. Az ominózus napon az akkori Szovjetunió területén fekvő csernobili atomerőmű 4-es blokkjának vezénylőtermében a reaktor üzembiztonsági próbájára készültek. A teszt során azonban a reaktor igen instabillá vált. A csernobili erőmű tervezési és technológiai hiányosságainak következtében, valamint az irányító személyzet által elkövetett sorozatos hibák miatt elkerülhetetlenül bekövetkezett az addig elképzelhetetlen tragédia. Az itt első ízben bemutatott dokumentumok a Paksi Atomerőmű Vállalat szemszögéből engednek bepillantást a hazai információáramlásba, a körülményekbe és nem utolsósorban a Magyarországot is elérő radioaktív szennyeződés kezelésébe.
2021.04.19.
Napjainkban a koronavírus-járvány ellen a leghatásosabb megoldásnak az oltást tartjuk. Évszázadokon keresztül azonban nem léteztek még védőoltások a járványok ellen. Az első kimondott oltást csak a 18. században fejlesztették ki a fekete himlőnek is nevezett fertőző betegség esetében. Ezen a héten a himlőoltás magyarországi alkalmazásáról hírt adó forrásokat mutatunk be.
2021.04.12.
II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg 2021. április 9-én, életének 99. esztendejében szerettei körében elhunyt. A levéltárunkban található dokumentumok segítségével ezen a héten a herceg életét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát idézzük fel, és tisztelgünk az ő személye előtt. Egy olyan arisztokrata sportember előtt, aki egyéniségével és humorával lenyűgözte környezetét, és aki számára a lovak tisztelete és szeretete, a sport, a versenyzés és a lovagiasság egyformán fontos értéket jelentettek.
2021.02.15.
A 21. században már mindenkihez könnyen eljutnak a hírek – hihetetlen mértékben meggyorsult az információáramlás. A korábbi évszázadokban, a számítógép, tévé, rádió, telefon és távíró feltalálását megelőzően más módszerekhez kellett folyamodni, különösen akkor, ha a sürgős intézkedés volt a tét. Ezen a héten egy 233 éve elkövetett rablás miatti rendelkezéseken keresztül mutatjuk be, milyen módon tudtak a hatóságok intézkedni.
2021.02.01.
400 éve, 1621. január 30-án látta meg a napvilágot a későbbi II. Rákóczi György. Ezen a héten rovatunkban rá emlékezünk.
2021.01.22.
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját. Ezen a héten az első önálló, magyar nyelvű folyóirat megjelenése körüli nehézségeket mutatjuk be a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában őrzött iratok segítségével.
Számvetés az 1960-as, 1970-es évek magyar-francia kapcsolatairól
2020.12.22.
Negyven éve, 1970. november 9-én hunyt el Charles de Gaulle, Franciaország volt köztársasági elnöke. Halálának évfordulóján ez alkalommal egy csaknem egy hónappal későbbi dokumentum segítségével a francia-magyar kapcsolatok alakulását és értékelését, valamint de Gaulle ebben játszott szerepét mutatjuk be.
A Stickyback fotográfiától a Photomaton feltalálásáig
2020.12.16.
40 évvel ezelőtt, 1980. december 16-án hunyt el Anatol Josepho a kaliforniai La Jollában. Hozzá és családjához a 20. századi nemzetközi populáris portréfényképészet két meghatározó irányzata is köthető: a Stickyback fotográfia és az automata fotókabinban (a Photomaton-ban) történő fényképezkedés divatja. Előbbinek az elterjedésében, utóbbinak pedig a születésében – ahogy erre a legújabb kutatások fényt derítettek – kulcsszerep jutott az 1910-es évek Budapestjének.
2020.12.08.
240 éve, 1780. november 29-én hunyt el Mária Terézia, aki akkor már csaknem 40 éve volt Magyarország királynője. A trónon elsőszülött fia, II. József követte, akiről közismert, hogy nem volt „koronás”. Mivel nem koronáztatta meg magát, a „kalapos király” gúnynevet kapta.
