A hét dokumentuma

2024.12.02.
A Rudas fürdő helyén már a középkorban is működött fürdő, amelyet a 16. században Szokollu Musztafa budai pasa újjáépíttetett. Ekkor épült meg a török fürdő: a nyolc oszlop tartotta kupola alatti nyolcszögletes medence („Zöld oszlopos fürdő”). Buda felszabadítása után a Magyar Kamara átengedte a fürdőt a városnak, amely a 18–19. század folyamán bérbe adta azt.
2024.10.30.
Az anyakönyvezés gyakorlattá válása előtti időkből kevés elődünkről tudhatjuk, ki mikor született és mikor halt meg – az okokat és a körülményeket még kevésbé. Sokszor még az évet sem tudjuk megmondani. „Emberöltő”-vel, 25–30 évvel számolunk visszafelé, hogy megbecsüljük őseink életét. Halottak napja alkalmából ritkaság számba menő beszámolót szeretnénk megosztani a 17. század közepéről, amely egy teljesen hétköznapi személy haláláról szól. Kassay István fejedelmi titkár feleségének halála körülményeiről számolt be urának, I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek 1641. április 19-én, pénteki napon.
2024.09.23.
A hosszú nyári szünetet követően szeptember első heteiben ismét kinyílnak az iskolák kapui, kezdetét veszi a tanítás az általános és középiskolákban, illetve a felsőfokú képzést nyújtó főiskolákon, egyetemeken. Ezen a héten régmúlt idők tankönyveit, tananyagait mutatjuk be.
2024.09.17.
A ferences rend 2023 és 2026 között négy egymást követő évben alapítója életének négy fontos eseményét ünnepli, mind a négynek 800 éves jubileumát. Ezen a héten az Országos Levéltár egyik oklevelének segítségével elevenítjük fel az eseményt a 2024-es jubileumi év alkalmából.
2024.09.02.
Ezen a héten a bányásznapok vizuális (és részben audiovizuális) forrásain, bányásznapokat dokumentáló fényképalbumokon, valamint brigádnaplókon keresztül mutatjuk be az iparág egykor pezsgő, élettel teli oldalát. Az írással egyben emléket állítunk a bányaszerencsétlenségekben elhunyt bányászoknak, és reményeink szerint ráirányítjuk a figyelmet egy hajdan virágzó gazdasági szférára.
2024.08.25.
Az 1913 és 1918 között épült Országos Levéltár épületéhez egy tornyot is készítettek, amely a kéményt rejtette magában, és négy oldalán a magyar királyok családi címerei szerepeltek. Ezek a korabeli fényképek alapján meghatározhatók voltak, de részletgazdag képi ábrázolásukat eddig nem ismertük, és azokat az 1945-ben lerobbantott torony törmelékeivel együtt valahol a Vérmezőn ásták el. A napokban azonosítottuk Keöpeczi Sebestyén Józsefnek, az Országos Levéltár megbízott címerfestőjének mintarajzait, amelyeket a torony királyi címereihez készített.
2024.08.16.
260 éve, 1764. május 5-én alapította meg Mária Terézia magyar királynő ünnepélyesen a Szent István-rendet. Alapítása és az Osztrák–Magyar Monarchia feloszlása közötti időben, vagyis 1764 és 1918 között összesen 1771 alkalommal adományozták a kitüntetést. A rend ünnepnapja augusztus 20., Szent István napja volt. Ezen a héten azt mutatjuk be, hogyan nyerhetette el az arra érdemes a felvételt a rend tagjai közé.
2024.08.05.
A Magyar Nemzeti Levéltár a színháztörténetre vonatkozóan is számos forrást őriz. Ezen a héten a Nemzeti Színház iratanyagának, későbbi levéltárának történetét követjük végig.
2024.07.15.
A magyar bankrendszer kezdetei a 19. századra nyúlnak vissza: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 1841-ben kezdte meg működését. A kiegyezés után az 1878-ban létrehozott Osztrák-Magyar Bank azonban az osztrák jegybank jogutódjaként, közös felügyelet alatt állva töltötte be jegybanki feladatait. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése a pénzintézetek terén is változást hozott. 1921. július 11-én alakult meg a Magyar Királyi Állami Jegyintézet, ami a felszámolás alá kerülő Osztrák-Magyar Bank jegybanki feladatait volt hivatva átvenni. Hamarosan azonban kiderült, hogy az infláció és a háborús jóvátétel miatt pénzügyi stabilizációra van szükség Magyarországon, amit csak külföldi hitel és új hazai pénznem, a pengő bevezetésével lehet végrehajtani. Az újonnan létrehozott jegybank a Magyar Nemzeti Bank volt.
Gyermekszületések a gróf Károlyi családban
2024.07.02.
A modern kori szülészet megjelenése előtt a gyermek születése közösségi eseménynek számított, amelyen a szülő asszony szinte minden nőrokona részt vett. A szülések körülményeiről sajnos nagyon keveset tudunk, ugyanis a korszak legfontosabb családi forrásai, a levelek csak ritkán írják le a szülés eseményeit. A gróf Károlyi család nemzetségi levéltárának levélgyűjteményében mégis fennmaradt néhány olyan levél, amelyek a család bővüléséről szólnak, és ugyan röviden, de a születések körülményeit is bemutatják.

Pages