Érdekes iratok

Zsibongó gyermekcsapat vonul Keszthely utcáin. Lehetnek vagy hetvenen; csupa tizenegy-tizennégy év közötti fiú, felnőttek kíséretében. Vidáman, ugyanakkor rendezetten haladnak. Frissek, üdék, annak ellenére, hogy két nehéz nap áll mögöttük. Messziről, Szolnok megyéből érkeztek a Balaton-parti városba. Előző nap hajnalban, negyed háromkor indult a vonatuk a szolnoki állomásról, s majdnem délután két óra volt, mire Keszthelyre értek.

Magyarországon a 18. században jelentek meg az első uralkodói (állami) törekvések arra vonatkozóan, hogy az iskolákat minél több gyermek látogassa. Persze a gyakorlatban még jó ideig nem valósult meg az általános tankötelezettség, a Habsburgok hol önállóan, hol a rendekkel együttműködve több ízben megkísérelték előmozdítani, hogy az ország modernizálása céljából minél nagyobb tömegek ismerkedjenek meg az írás, az olvasás és az alapvető számolás tudományával; igaz, e törekvés intenzitása korszakonként változott. Ennek következtében a levéltári iratok között is szép számmal találunk olyan forrásokat, amelyek arról árulkodnak, hogy a központi szervek ösztönzésére a helyi hatóságok megpróbálták az iskolapadba terelni az egyszerű nép gyermekeit.

Minden év februárjában, Bálint-nap hetén rendezik meg a „házasság hetét”, mely a házasság és a család fontosságára irányítja a figyelmet. Ezen alkalomból idézzük fel a Kunszentmárton és tiszaföldvári első Leánykiházasító Egylet történetét, mely a századforduló éveiben kínált segítséget a nehéz anyagi körülmények között élő családok leányainak kiházasításához.