Levéltár-pedagógia

Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltárának munkatársai elősegítik a levéltári anyag oktatási és közművelődési felhasználását is, ezáltal gondoskodva arról, hogy az őrzésünkre bízott történelmi dokumentumok ne holt anyagként porosodjanak a levéltári raktárak polcain, hanem kutatásuk, feldolgozásuk és bemutatásuk révén minél szélesebb körben közkinccsé váljanak. Levéltári foglalkozásaink, rendezvényeink az óvodás korosztálytól a nyugdíjasokig bezárólag sokaknak nyújtanak élményszerű bepillantást a levéltár kulisszatitkaiba.

A csoportokat levéltárunk nyitvatartási idejében tudjuk fogadni. A csoportos látogatás időpontját 2 héttel a látogatás előtt írásban, vagy telefonon célszerű jelezni az alábbi  elérhetőségeken:

e-mail:  szabone.maslowski.madlen@mnl.gov.hu

Titkársági telefonszám: +36 (30) 117-5137

Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy foglalkozásainkon fotók készülnek, amelyeket honlapunkon és közösségi média felületünkön használunk fel!

Az érdeklődők az alábbi témakörök közül választhatnak:

Vármegyénk írásos emlékeinek őrzője

Mit, hogyan és miért gyűjt a levéltár? Miben hasonlít és miben különbözik a többi közgyűjteménytől?

A foglalkozáson kiderül, milyen feladatokat lát el az intézmény, és egy egyszerű állampolgár az élet mely területein veheti igénybe a levéltár szolgáltatásait. Megbeszéljük, mely iratok maradandó értékűek, mik azok a jogbiztosító iratok és hogyan kapcsolódnak az életünkhöz. Megismerkedünk az ezekhez való hozzáférés lehetőségeivel és szabályaival. A raktári séta során felfedezzük a levéltár őrizetében lévő jelentősebb irategyütteseket, a megyére vonatkozó gyűjteményeket, illetve megnézzük azok legszebb darabjait.

A foglalkozás végén a diákok az iratértékelés folyamatán keresztül belekóstolhatnak a levéltárosok munkájába.

 Korosztály: +10

Időtartam: 40 perc + 20 perc foglalkozás

Levéltári iratok „karbantartója”: a restaurátor

A levéltári dolgozók közül az egyik legérdekesebb, egyben legaprólékosabb munkát a restaurátor végzi. A munkája nemcsak azért fontos, hogy az iratok esztétikusak legyenek, hanem azért is, mert a kutatók ezen dokumentumok többségét bármikor kikérhetik és használhatják.

A levéltár-pedagógiai foglalkozáson a gyerekek megtudhatják, hogyan tárolják a levéltárban az iratokat és hogyan gondoskodnak a szakemberek a levéltári anyag jó állapotának megtartásáról. Kiderül, milyen kémiai, fizikai és biológiai tényezők rongálhatják az iratokat és ezek ellen hogyan lehet védekezni. Megismerkedhetnek az iratrestaurátor munkájával, a műhelyében található berendezésekkel és azokkal az eszközökkel, melyeket az iratok tisztításához, a károsodott dokumentumok javításához használ.

A foglalkozás végén a gyerekek maguk is végigjárják azt az utat, amely egy restaurálás előtt álló irat vizsgálatától a javításig vezet.

Korosztály: +10

Időtartam: 40 perc + 20 perc foglalkozás

 „A szó elszáll - Az írás megmarad? Iratpusztulások Jász-Nagykun-Szolnok megyében”

Milyen módon „mesélhetnek” az iratok egy történelmi korszakról? Hogyan lehetnek beszédesek a hiányok?

A foglalkozáson megtudhatjuk, mit jelent az, ha egy irat történeti értékkel bír. Kiderül, milyen információkat őrizhet egy levéltári irat és hogyan hasznosulnak a raktárainkban őrzött dokumentumok a helytörténet-kutatásban és az oktatásban. Ezután számba vesszük azokat az okokat, amelyek az iratok pusztulásához vezettek. Negatív hatással volt a megye településeinek, írott forrásaira a török kor, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a román megszállás, valamint a világháborúk harci cselekményei. Ugyanakkor az iratokra békeidőben is számos veszély leselkedett: a különböző környezeti hatások, egyes kémiai folyamatok vagy biológiai kártevők pusztításának következtében is megrongálódhattak. A foglalkozáson károsodott iratok bemutatásával szemléltetjük, milyen hatással van „az idő vasfoga” az íráshordozókra.

A programot csoportmunkával zárjuk, melynek során kiderül, hogyan kerül a csizma az asztalra, azaz mitől válhatnak a levéltár számára értékessé a magániratok?

Korosztály: +10

Időtartam: 40 perc + 20 perc foglalkozás

Rejtvényes állományvédelem

A levéltár raktárában zajló foglalkozáson a diákok megismerkednek a levéltár gyűjteményét képező iratfajtákkal, az ezeket veszélyeztető környezeti és biológiai tényezőkkel és a levéltári szakemberek állományvédelmi feladataival. A felfedezést sétálólap segíti, az egyes állomásokon egyre újabb érdekességekről lebben fel a fátyol…

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc

Mesterségem címere: papírmerítő/levéltáros

Foglalkozásunk fókuszába két érdekes szakma, a tevékenységeket végző személyek és feladataik kerültek. Az egyik a levéltárosé, aki őrzi az iratokat, ismeri a raktárat, mint a tenyerét és sok érdekeset tud mesélni egy-egy település vagy a vármegye történetéről, illetve az egykori lakosok életéről. A másik egy régi, de újra felfedezett foglalkozás a papírmerítő mesteré, aki mind a mai napig hagyományos eljárással készíti papírjait: merít, présel és szárít.

A levéltárosok munkáját bemutató foglalkozás a raktárban, a papírmerítő mesteré a restaurátor műhelyben zajlik, utóbbihoz papírmerítés (bemutató) is kapcsolódik.

Korosztály: +8

Időtartam: 60 perc

A merített papír nyomában

Milyen jelentős íráshordozókat használt az ember a papír megjelenése előtt? Hol fejlesztették ki a papírmerítés technológiáját és hogyan jutott el ez a módszer, illetve miben változott európai meghonosodásáig? Hogyan készült a papír a 17–18. századi papírmalmokban? Készíthetünk-e ugyanezzel a hagyományos technikával mi is papírt? Hogyan kapcsolódik mindehhez a szelektív hulladékgyűjtés? Játékos foglalkoztató programunkon a diákok megismerkedhetnek egy köznapi információhordozó fontosságával, történetével, másrészt a tudatos papírfelhasználás felelősségével. A programhoz papírmerítés-bemutató is kapcsolódik, igény szerint kis létszámú (maximum 15 fős) csoportnál előzetes egyeztetést követően a diákok is kipróbálhatják a merítést.

Korosztály: +6

Időtartam: 60 perc

Íráshordozók története, avagy papíron innen és túl

Milyen íráshordozókat használt az ember a történelem folyamán gondolatai rögzítésére? Hogyan készültek ezek? Egy képzeletbeli időutazás keretében mutatjuk be a különböző korokban használt íráshordozókat a természetben fellelhető anyagoktól, a „fehér művészeten” át a modern adathordozókig.

Korosztály: +8

Időtartam: 60 perc

Pecsétek és pecsétnyomók

A levéltárak számtalan pecsétnyomót, valamint okleveleken, iratokon található pecsétet őriznek. A foglalkozáson az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Levéltára gyűjteményében megtalálható példákon keresztül mutatjuk be az oklevelek és hivatalos okiratok hitelesítésének módozatait és változatos megjelenési formáit az ostyapecséttől a viaszpecséten át az elektronikus bélyegzőig.

Korosztály: +10

Időtartam: 45 perc + 15 perc foglalkozás

Családfakutatást segítő források a levéltárban

Kik vagyunk és honnan származunk? – ezek a kérdések már gyerekkorban megfogalmazódnak bennünk. Családi összejöveteleken a szülők, nagyszülők régi családi fotókat mutatnak és történeteket mesélnek olyan nagybácsikról és dédmamákról, akiket nem ismerünk, mégis rájuk emlékeztet a mosolyunk, beszédstílusunk. Találkozni nincs mód a régi felmenőinkkel, de az otthonunkban elérhető fotókat, iratokat és információkat összegyűjtve és ezeket a levéltári forrásokban található adatokkal kiegészítve az egyszerű ősfa felállításán túl akár családunk története is kibontakozhat. A foglalkozáson a diákok megismerkednek a családfakutatás alapjaival, az anyakönyvek vezetésének történetével és fajtáival, a bennük rejlő adattartalmakkal, továbbá ezek feldolgozási módszerével Szemléltetésképpen iskolai névkönyvet, érettségi vizsgálati anyakönyvet, katonaállítási lajstromot, összeírást, cselédkönyvet, fotókat, valamint végrendeletet és gyászjelentést is bemutatunk a tanulóknak, melyek mind színesíthetik őseink történetét. Gyakorlati példákon keresztül a diákok belekóstolhatnak ebbe az érdekes családi kirakósjátékba.

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc + igény esetén 30 perc foglalkozás

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye megalakulásának története

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye fordulatokban gazdag múltja a 11. század első feléig nyúlik vissza, kiterjedése pedig az 1876. évi megyerendezésig (sőt még ezt követően is) többszörösen módosult. A területi változásokat a levéltárban őrzött térképeken, a különböző korokban a közigazgatásban tevékenykedő tisztségviselőket és azok feladatait pedig az iratokban követhetjük nyomon. Megtudhatjuk, hogyan lehetséges az, hogy a megye székhelye sokáig Egerben volt, valamint megismerhetjük a Jászkun kerület, a történelmi Magyarország legnagyobb koronabirtokának történetét, közigazgatásának működését, tisztségviselői megválasztásának módját. 1876-ban a települések vármegye központi szerepkörért folytatott versenyéből Szolnok került ki győztesen; a foglalkozás során fény derül arra is, milyen érvekkel sikerült kivívnia az elsőbbséget. Végezetül, de nem utolsósorban terítékre kerülnek a vármegyéhez kötődő címerek és pecsétnyomók szimbólumainak jelentései és változásai is.

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc

Szolnok a második világháborúban (1944–1945) – bombázások, frontátvonulás, háborús hétköznapok.

Szolnok a második világháborúban súlyos légitámadásoknak volt kitéve, amelyek elsősorban a vasúti csomópont és a repülőtér miatt célozták a várost. A legbrutálisabb támadás 1944. június 2-án érte a települést, amikor 870 rombolóbombát dobtak le a szövetségesek, ami óriási pusztítást végzett a vasútállomáson és környékén. A háború végén a németek jelentős haderőt állomásoztattak Szolnokon, melyről levéltári iratok tanúskodnak. Milyen volt a hátországi élet? Milyen sors várt a besorozott férfiakra? Szolnok katonai birtokbavételét követően milyen volt a településen maradt lakosság kapcsolata a „felszabadítókkal”? A második világháború helyi eseményeit feldolgozó foglalkozást gazdag levéltári forrásanyaggal illusztráljuk.

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc

Plajbászt kézbe, papírt térdre! – Régimódi oskolák

Bizonyára minden tanuló eltöpreng olykor azon, vajon a gyerekek a régmúlt időkben is jártak-e iskolába – és ha igen, a tantermek hasonlítottak-e a maiakhoz, kik tanították őket és hogyan bántak velük, milyen tantárgyakat tanultak, voltak-e tankönyveik vagy más felszerelésük.

Levéltár-pedagógiai foglalkozásunkon a diákok bepillanthatnak néhány 18–19. századi alsófokú iskola mindennapjaiba. Érdekes időutazás ez, a korszak iskolái ugyanis már csak nagyvonalakban hasonlítanak a mai, modern, kényelmes és tiszta tanintézetekhez. Eredeti dokumentumok segítségével a foglalkozás résztvevői megtudhatják, milyen körülmények között tanultak megyénkben a gyerekek Széchenyi István korában. Külön témát képez a tanító személye, akinek tudása, gyermekekhez való viszonya és életkörülményei egészen mások voltak, mint manapság. Az iskolában elsajátítandó ismeretek is eltértek a maitól, nem is beszélve a tanulást segítő könyvekről és tanszerekről. Foglalkozásunkon fény derül arra, milyen eszközöket takarnak az Arany János, Mikszáth Kálmán vagy Móricz Zsigmond műveiben előforduló kalamáris, plajbász és penecilus szavak, és arra is, hogy a spongya akkor még nem egy rajzfilmfigura vezetékneve volt.

A foglalkozás zárásaként a gyerekek a gyakorlatban is megtapasztalhatják, hogy egy jól képzett tanító felfogadása bizony nem mindig volt egyszerű feladat.

Korosztály: +10

Időtartam: 40 perc + 20 perc foglalkozás

Szolnok 900 – Hogyan nyerte el Szolnok a mai városképét?

Szolnok idén (2025-ben) ünnepli első írásos említésének 950 éves jubileumát. A jeles évforduló alkalmából számos program, képzőművészeti és zenei rendezvény, novellaíró- valamint fotópályázat, vetélkedő gazdagítja a lakók szabadidős tevékenységeinek kínálatát.

Így volt ez 50 évvel ezelőtt is, amikor a település a 900. évforduló megünneplésére készült. Ma már levéltárunk őrizetében vannak Szolnok Városi Tanács Művelődési Osztályának azok a dokumentumai, melyek segítségével rekonstruálhatjuk, milyen kulturális- és sporteseményeknek adott otthont a jubileum idején a város. A rendezvények színes kavalkádján túl azonban egy maradandó örökséget is ennek az időszaknak köszönhet Szolnok: ekkor alakult ki a település ma is jól ismert városképe, amely a negyedik ötéves terv beruházásaival valósult meg. A levéltárpedagógiai foglalkozás a település első említésétől nagy léptekben haladva veszi számba a település jelentőségét növelő tényezőket és történelmi fordulópontokat, hogy végezetül betekintést engedjen a 900. jubileumára készülő város irataiba, fotóiba és sajtóanyagába. Olyan időutazás ez, melynek ma is megtalálható városképi nyomait a foglalkozáson résztvevő diákokkal közösen fedezi fel a levéltár-pedagógus.

Korosztály: +10

Időtartam: 45 perc + 15 perc foglalkozás

Pecséttel lezárt családi titkok – avagy miről mesélnek a 18–19. századi végrendeletek

Levéltárunkban mintegy 1500 darab Jászberényből származó testamentumot őrzünk, melyek 1719 és 1896 között keletkeztek. A végrendelet az írásbeliség legszemélyesebb műfaja, amelyben az örökhagyó rigolyáitól, családi és anyagi helyzetétől kezdve az adott kor szokásrendjéig sok minden tükröződik.

Levéltár-pedagógiai foglalkozásunkon kiderül, hogyan próbáltak a kor jászberényi lakosai haláluk után gondoskodni rokonaikról, ki milyen vagyont örökölhetett az akkor hatályos jogszabályok szerint és milyen formai követelményeknek kellett megfelelni annak érdekében, hogy a végrendelet érvényes legyen. A testamentumokból megtudhatjuk, milyen volt az örökhagyó kapcsolata családtagjaival, volt-e adóssága, esetleg neki tartoztak-e és hogy mit reméltek az egyház javára tett bőkezű adományaiktól. A hagyatéki leltárakból kirajzolódik, milyen körülmények között éltek 250 évvel ezelőtt a Jászkunság székhelyének lakói, miről rendelkeztek a tehetősek és a szegények illetve volt-e különbség a férfiak és a nők végakaratában.

A diákok eredeti, vízjellel ellátott, merített papírból készült dokumentumok alapján mélyedhetnek el az egykori örökhagyók végintézkedéseinek részleteiben és gyakorlati feladatként – a jegyző szerepében – lehetőséget kapnak arra, hogy egy-egy jellegzetes testamentum felhasználásával lefolytassanak egy képzeletbeli hagyatéki eljárást.

Korosztály: +12

Időtartam: 40 perc + 30 perc foglalkozás

„Hátország a Nagy Háborúban”

Az első világháború témakörében az iskolai tananyagban megismert katonai és politikai események jó alapot teremtenek arra, hogy a hátországban zajló gazdasági és társadalmi folyamatokat értelmezzék a tanulók. A foglalkozás a levéltárban található eredeti forrásokra támaszkodva, szövegek és képek elemzésével hozza közelebb a fiatalokhoz a Nagy Háború megyei történetét.

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc

„Málenkij robot”

A XX. századi magyar történelem egyik tragikus időszakát próbáljuk feltárni, elemezni, megérteni. Egy olyan eseményt, amelyet „malenkij robot” néven szoktak beazonosítani, és ami a magyarországi lakosok – köztük felvidéki, kárpátaljai, erdélyi magyarok és magyarországi németek – szovjet munkatáborokba történő elhurcolását takarja.

Egyéni történetek, sorsok bemutatásával igyekszünk minél árnyaltabb és egzaktabb képet nyújtani a témáról. Mi történhetett a 18 éves kunhegyesi Friedrich Irénnel, aki magyar állampolgár volt, Kunhegyesen született, nem beszélt németül, ám neve felkerült a járási listára, mint „német származású egyéné”? Mi történhetett az alig 17 éves szolnoki Pataki Józseffel, P. Szabó Sándorral, akik leventeként kerültek hadifogságba, és „vitték ki őket az országból”.

Szólunk arról is, hogy a családtagok, a kisebb közösségek, a települések vezetői mennyi mindent tettek azért, hogy hazahozhassák az elhurcoltakat, illetve segélyezzék az itthon maradtakat.

Alapvetőnek gondoljuk, hogy befogadhatóbbá, egyben ismertté tegyük a mai generációk számára is déd-, ükszüleik történetét, településük történetének e fehér foltját.

Korosztály: +12

Időtartam: 60 perc

Utóbbi két foglalkozással kapcsolatosan az alábbi elérhetőségeken szíveskedjenek egyeztetni:

bojtos.gabor@mnl.gov.hu

Titkársági telefonszám: +36 (30) 117-5137