1934 őszén neves vendéget fogadtak a jászberényi városháza falai között, Móricz Zsigmondot. Az akkor már méltán neves írót a polgármester Friedvalszky Ferenc köszöntötte. Kíséretül egy lelkes helytörténészt, Komáromy Józsefet – a későbbi múzeumigazgatót – rendelte mellé. Móricz két napot töltött a városban, élményeiről, megfigyeléseiről a fővárosi lapokban írt cikksorozatában számolt be. Bejárták a „Jászság fővárosának” nevezetes helyeit, de az író képzeletét azonnal megragadta az akkor még álló belső vízimalom a körülötte burjánzó fákkal, a háromnyílású malomcsatorna és a zúgó, ahogy csurgott benne a Zagyva vize. A molnár nem volt ott, de délután, amikor visszatértek már fogadni tudta őket. Móricz közben jegyzetelt, hiszen a malom és környéke a város élő történelmét mutatta meg neki.