Hét dokumentuma

A Batthyány család levéltárának rendezése során előkerült, magyar nyelvű, nyomtatott gyászjelentés olvasásakor megfigyelhetjük a nyelvújítás kezdetén alkalmazott – a mai használatból már eltűnt – szavakat, a hosszú mondatfűzést, a korabeli "helyesírást", az igekötők különírását, a betűkettőzést (lásd "szsz"), a rövid és hosszú magánhangzók használatát, a kis- és nagybetűk mai szemünkkel köv

Először is egy saját kezű levelet, mely Francis Huefferhez íródott Budapesten, 1883. január 31-én.

Francis Hueffer / Franz Hüffer (1845-1889) zeneszerző, zenekritikus, librettista, 1878-tól a The Times művészeti, zenei rovatának munkatársa, a Wagner-Liszt levelezés angolra fordítója, kiadója.

Ebben egy néhány héttel korábban megígért fénykép elmaradását jelzi, melyet aláírásra (dedikálásra) kért hűséges csodálója és szívbéli barátja, a kitűnő virtuóz, Sophia Menter részére.

A pénzhamisítás jelentős anyagi és erkölcsi kárt is okozhatott a pénz kibocsátójának, ezért a korai időkben elrettentő büntetéseket szabtak ki az elkövetőkre. Például a germán jogokból ismert a kézlevágás büntetése. Az angolszász büntetőjog előírása szerint a bűnöst forró vízben vagy olajban megfőzték, később máglyahalállal büntették.

A légvédelmi körzeteknek szóló figyelmeztetést követően felzúgó veszélyt jelző szirénák, majd a később ejtőernyőn lassan ereszkedő Sztálin-gyertyák (világítóbombák) jellegzetes fénye ezen az éjszakán az öt nappal korábbi légitámadás megismétlődését jelezték a főváros lakosságának.

1777. augusztus 22-én jelent meg az a császári és királyi rendelet, melyet Ratio Educationis címen ismerünk. Ezzel történt meg a magyarországi oktatás rendszerének és irányításának állami felügyelet alá vonása és szabályozása, az oktatás szintjeinek, az iskola típusoknak, a tananyagnak és a tankötelességnek a meghatározása. Mindez az uralkodó joga volt, törvénnyel először majd csak 1868-ban rendezik az oktatás ügyét.

Az 1957. május 23-án letartóztatott Bibó István és Göncz Árpád, valamint a június 20-ától előzetes letartóztatásban lévő Regéczy-Nagy László elleni per a Nagy Imre per mellett a legjelentősebb politikai per volt az 1956-os forradalmat követő megtorlások sorában.

 A Kossuth kézírásával írt oklevél már első ránézésre is számos furcsa jellemzővel bír. A legfontosabb ezek közül, hogy nincs rajta miniszteri ellenjegyzés, csak egyedül Kossuth írta alá. Nem szerepel rajta hivatalos szám és a pecsétje sem tölt be hitelesítő szerepet, mivel – meglehetősen természetellenes módon – a közepe ki van törve, mintha valaki szándékosan tette volna tönkre.

A múlt héten ünnepeltük 1848. március 15-ét, de azt talán kevesebben tudják, hogy az olaszok is ünnepelnek márciusban: 1861. március 17-én, 150 évvel ezelőtt, Torinóban kiáltották ki II. Viktor Emánuel korábbi szárd-piemonti királyt az egységes olasz királyság uralkodójává.