A szatmári béke objektív megközelítése szinte lehetetlen vállalkozás, hiszen a szakirodalomban, a szépirodalomban, illetve ezzel összefüggésben a történeti köztudatban és a politikában homlokegyenest ellentétes álláspontok ütköztek és ütköznek mind a mai napig. Ez az esemény a Károlyi Sándor a kuruc haderő főparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének főparancsnoka között létrejött egyezség írásban történt rögzítése, amelyet a köznyelv szatmári békének nevezett el.

A Magyar Országos Levéltár középkori oklevelei között megbecsült kincsként őrizzük V. László magyar király oklevelét, amelyben a Hunyadi család ősi címerét, a csőrében gyűrűt tartó hollót – melyet az oklevél szerint Magyarország korábbi uralkodóinak adományaként használt a család – kibővíti.

A szarajevói merénylet híre néhány óra leforgása alatt eljutott Bécsbe és Budapestre, majd Európa többi fővárosába is. A tragédia megdöbbentette, sőt megrázta nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. Az európai uralkodók és kormányok sorra fejezték ki részvétüket, beleértve a szerb kormányt is, amely határozottan tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.

 A magyarországi Szent György-társaságot az Anjou-házbeli I. Károly magyar király alapította 1326. április 24.,  Szent György napja előtt, amikor a rend statútumainak fennmaradt példánya kelt. A rend alapítása a királyi uralom megszilárdítását követő események sorába illeszkedett. Károly 1318-ban kötött házasságot Luxemburgi Beatrixszal és ezekre az évekre tehető a királyi udvar első lovagi tornáinak megszervezése. Talán az sem véletlen, hogy 1326-ból maradt fenn az első címeradományozás is.

Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Magyarország számára rendkívül súlyos következményekkel járt. Az ország elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, nyersanyagkészleteinek, iparának, vasúthálózatának, bank- és hitelintézeteinek, szántó- és erdőterületeinek ágazattól függően 60-80 százalékát.

A keleti tájolású lap két térképet tartalmaz, melyek két Pozsony megyei település, Páld (Pavlice, SK) és Kisgeszt (Hoste, SK) határvonalait ábrázolják. A szerző a lap két felső sarkában leírást is ad a határvonalakról:

A nyomtatvány 2011-ben a családok, személyek, testületek és egyesületek iratait őrző P szekcióból került a könyvtárba, mint könyvészeti anyag. A címlap és 15 oldal, amely „AZ KOLOCENSESEKNEK ÍRT szent Pál levelínek röviden való magyarsága és értelme" címmel két és fél oldalon magyarázza a leveleket értelmét, majd közöl három és fél levelet.

Szent Pál leveleit Komjáthy Benedek fordította magyarra, és Hieronymus Vietor nyomtatta Krakkóban 1533-ban.

A deportálásokban hivatalosan „tanácsadóként", vagy más forrásokban „segítőként" aposztrofált Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer vélelmezhetően osztotta Sztálin kijelentését, miszerint „száz halál katasztrófa, egymillió halál statisztika". A szörnyű mondat mögött azonban emberi sorsok, családi tragédiák voltak. Különösen igaz ez azokra a zsidó származású, magyar állampolgárokra, akiknek lakhelyét a trianoni béke elszakította Magyarországtól, és így kettős kisebbségi sorba kerültek 1920 után.