VI. Széchenyi kultusz napjainkban Mosonmagyaróváron

Mosonmagyaróváron 2014 októberében Szentkuti Károly múzeum-igazgató kezdeményezésére Széchenyi Istvánt ábrázoló bronz arcdomborművet mutattak be, a Rajkai Takarékszövetkezet székházépületének Ady Endre utcai részén. A műalkotást Mondik Béla nyíregyházi szobrász készítette.

A Gulyás Lajos Kollégium és a Mosonmagyaróvári Levéltári Részleg közösen rendezett 2015. április 5-én, Széchenyi halálának 155. évfordulója alkalmából kiállítást. A tárlaton bemutatták a múzeum gyűjteményében lévő, régi, elfeledett Széchenyi mellszobrot, amely a Polgármesteri Hivatal főbejáratának előcsarnokában került elhelyezésre. A megnyitón Beregszászi Balázs segédlevéltáros előadást tartott

Széchenyi születésének 225. évfordulóján, 2016 szeptemberében a gróf Moson vármegyéhez kötődéséről értekezett Beregszászi Balázs a Fehér Ló Közösségi Házban. A Huszár Gál Városi Könyvtár és a Széchenyi Polgári Kör pedig vetélkedőt szervezett, a város 6. és 7. évfolyamos tanulói számára.

A XXXIII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Agrártudományi Szekciójának ülését a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Karán, Mosonmagyaróváron rendezték meg 2017-ben. Ez alkalomból a fiatal tudós társaság emlékfát ültetett az egyetem B épülete előtti területen, de az Akadémia 2018-as bicentenáriumi évében a teret átalakították, a Széchenyi-fát pedig átültették a várkapitányi épület Lucsony felőli oldalára.

A rendszerváltás óta fontos és hagyományt teremtő rendezvény, az évente március 15-én a régi városházán, a Széchenyi étterem mellett elhelyezkedő emléktáblánál megtartott koszorúzások sorozata. A civil, belvárosi megemlékezések mellett, a Széchenyi Polgári Kör a gróf születésének és halálozásának évfordulói alkalmából megrendezett összejövetelein szintén életben tartja a Legnagyobb Magyar emlékét. A Magyaróvári Piarista Gimnázium 70. számú cserkészcsapatának névadója Széchenyi István lett.

Mosonmagyaróváron, a magyaróvári városrészen Széchenyi halálát követően számos emlékhelyet alakítottak ki, de napjainkban is adósok maradtunk egy egészalakos, a Legnagyobb Magyart ábrázoló köztéri műalkotással. A nemes gondolat, amelyet Ruff Andor, a Mosonvármegye laptulajdonosa és szerkesztője 1910-ben, Széchenyi halálának 50. évfordulójának évében vetett fel, máig nem valósult meg. Célkitűzése akkoriban nem lelt intelligens fülekre, sem a város, sem a megye elöljárói nem támogatták az ötletet.