Könyvismertetők

Debreceni Újságírók Emlékkönyve 1843–2000
2022.03.21.
Gellér Ferencné Keonch Hajnalka „Debreceni Újságírók Emlékkönyve 1843–2000” címen megjelent kötete 200 debreceni újságíró pályaképével, válogatott sajtótörténeti irodalommal a debreceni újságírók és szerkesztők helytállásáról, bátorságáról, tévedéseikről, küzdelmeikről, valamint az emberméltóság olykor megrázó történeteivel állít emléket a közírói felelősségnek, megerősítve a szakma önbecsülését.
2020.11.26.
Gondosan őrzött családi hagyatékok és közgyűjtemények kivételes kincseit vonultatja fel a Sárándról szóló, tudományos kutatók és számos helybéli segítő közreműködésével megjelent történeti album, igényesen, egyúttal mély átéléssel vezérelve olvasóit a tovább élő múlt mozgalmas forgatagában.
Orvos-Tóth Noémi „Örökölt sors” című könyvének ismertetése
2020.01.28.
A szerző klinikai szakpszichológus. Az „Örökölt sors” első könyve, mellyel kivívta nemcsak a média, de a szakma elismerését is. Transzgenerációs elmélete szerint minden generáció meghatározza az utána jövő generációk sorsát, éppen ezért nagyon fontos, hogy megismerjük felmenőink történetét, veszteségeit, hogy megértsük önmagunkat, cselekvéseink mozgatórugóit. Önismeret nem létezik, ha nem tudjuk, hogy honnan jöttünk. Nagyon fontos tehát, hogy megtudjuk, hogy a porcelánokon kívül milyen szituációkat, szokásokat örököltünk őseinktől. Minél inkább tisztában vagyunk felmenőink sorsával, annál szabadabban élhetjük meg életünket. Az önismeret segít abban is, hogy leküzdjük szorongásainkat. De miért is szorongunk ebben a világban? A könyv erre is választ ad.
2019.04.29.
Az újkori Bihar vármegye református közösségeiről szóló szemelvénygyűjteményt adott ki a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú-Bihar Megyei Levéltára. A Szálkai Tamás gondozta kiadvány sokoldalú betekintést enged a felekezeti hívek életébe, színes mindennapjaikba.
2019.04.01.
Az egyik legszabadabb „önelhatározás” eredménye, a végrendelet visszatérően emlegetett s ebből a szempontból alighanem kevés másikkal összemérhető vonása, hogy nagyon gazdagon vallatható, sokféle megközelítés járul(hat) hozzá. És talán azért is támad róla ez a benyomás, mert amennyire közvetlenül alkotható az anyagi létezés, a gondolatokat kisajátító (ügyes-bajos) dolgok vonzásában, ugyanúgy foganhat meg az élet végességével igazán komolyan számot vető pillanatban, amikor az egyén már biztosan tudja, hogy nem túl soká meg fog halni. Másként mondva különösen érzékenyen lehet képes a létrehozót egyszerre személyes oldaláról, a maga megismételhetetlenségében ábrázolni, és ugyanakkor visszatükrözni vele, benne határozottan általános emberi érdekeket, elénk állítva őt a történelmi korra, társadalmi viszonyokra valló, elvárásokhoz igazodó lényként.
Dokumentumok az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárából
2018.10.24.
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára több éves kutatómunka után jelentette meg kötetét a reformáció 500 éves évfordulója kapcsán.
2018.09.19.
A debreceni élclapokról írt kitűnő és részletes monográfiát a szerző, aki lényegében két szakaszra bontotta a sajtókiadványok és a szatirikus Dongó Színpad történetét. Az első Dongó korszak 1861-től 1915-ig ível, a második (ebben volt együtt a színpad és az újság is) 1953-tól 1964-ig.
2017.10.17.
Régészeti, történeti, néprajzi, irodalomtörténeti és muzeológiai írásaival a Bihari Múzeum idei évkönyve részint új kutatásokról számol be, részint korábban elkezdett forráskiadásokat folytat.
2017.02.28.
Látványos, ugyanakkor tudományos igényű, ám mégis közérthető, „fogyasztható” kiadvánnyal gazdagodott a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei sorozat a címben jelzett kötettel. A szerző az elmúlt években folyóiratok hasábjain, konferencia- és tanulmánykötetekben és több kisebb kiadványban adta közre Bihar vármegyével kapcsolatos – tematikailag sokrétű és rendre hiányt pótló – kutatásainak eredményeit. Ennek a munkának egyik újabb állomása az ismertetésre kerülő kötet, amely a 2017. február 28-án megrendezésre kerülő „Az Év Levéltári Kiadványa 2016.” díjátadón ’Levéltári szakmai kiadványok’ kategóriában III. helyezést ért el.

Oldalak