reformáció

A Magyar Nemzeti Levéltár Tolna Megyei Levéltára a Reformáció 500. évfordulóján e kiadvánnyal emlékezik. A forráskötet a Földvári járás 15 településének II. József-kori magyar nyelvű, protestáns népiskolai összeírásait tartalmazza. A településenként 22 pontba foglalt kérdések és az erre adott válaszok alapján a forrás az első átfogó, a népiskolák helyzetét bemutató 18. századi dokumentumnak tekinthető.

Jelen kötet a reformáció születésének 500. évfordulójának alkalmából jött létre, s – alapvetően szubjektív – válogatást tartalmaz a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárában őrzött reformációs témájú iratokból, a 18. század végétől egészen a 20. század utolsó évtizedeiig.

A tanácskozás külön érdekessége volt, hogy a résztvevői megtekinthették Báthory Gábor 1609. szeptember 13-án kelt cserelevelét, amellyel a kállói hajdúkat saját birtokára, Böszörménybe telepítette. Emellett I. Rákóczi György graduálját (énekeskönyvét) is kiállították a szervezők, amelyet 1636-ban adományozott a böszörményi református gyülekezetnek a fejedelem. Benne saját kezű aláírása és magyar nyelven olvasható és énekelhető zsoltárok.

A magyarországi reformáció történetéhez hozzátartozik (bár el szoktunk róla feledkezni), hogy az nem a lutheri, hanem leginkább a melanchtoni hittételeken alapult. Ezek a hittételek a katolikus kegytárgyakkal szemben például megengedőbb álláspontot képviseltek, mint Luther tételei, és a Magyar Királyságban a reformáció elterjedésében nagy szerepet játszottak.

Mindezt és még sok érdekes történetet megismerhet a most megjelent új levéltári évkönyvből! A ZOUNUK 31. kötete összesen 9 különleges tanulmányt és levéltári forrásközlést tartalmaz a legváltozatosabb témákban, olvasmányos stílusban, közel 400 oldalon. A könyvkiadást a Nemzeti Kulturális Alap pályázati támogatása tette lehetővé.

Idei évkönyvünkben az alábbi írások kaptak helyet:

HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. III. rész

A megemlékezések sorában egyedülálló lehetőséget nyújt, hogy a levéltárakban található elsődleges források segítségével mutassuk be a hitújítás társadalmi és kulturális hatásait.