Új adatbázis Magyarország 1944–1945-ös katonai birtokbavételéről
A bemutatót Závogyán Magdolna, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára nyitotta meg. Beszédében az adatbázist nemzetközi szinten is kiemelkedő minőségűnek és nagyságrendűnek nevezte, hangsúlyozva, hogy a projekt „egy sok évtizedes történelmi adósság méltó törlesztése”. Rámutatott, hogy 80 év elteltével 117 ezer család ismerheti meg felmenői háborús áldozatvállalását, és 3155 település lakói kutathatják lakókörnyezetük veszteségeit.
Ezt követően Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója mutatta be az adatbázis létrejöttét és annak szakmai hátterét. Elmondta, hogy az MNL részéről több mint 150 levéltáros vett részt a civil és katonai veszteségeket összegző adatbázis elkészítésében, átvizsgálva az 1944 és 1952 közötti halotti anyakönyveket, valamint az 1944–1945 során elszenvedett háborús károk dokumentumait. Kiemelte, hogy korábban számos település esetében nem álltak rendelkezésre pontos adatok a birtokbavétel időpontjáról, az áldozatok számáról és a károk mértékéről. Hozzátette: az adatbázis nem lezárt, hanem folyamatosan fejlődő és bővülő rendszer, amelyet a jövőben amerikai és német állami levéltárak anyagaival, valamint – lehetőség szerint – orosz levéltári dokumentumokkal is gazdagítani kívánnak.
A rendezvényen Maruzs Roland ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka is felszólalt. Beszédében felidézte a magyar világháborús veszteségek kutatásának hányattatott múltját, hangsúlyozva, hogy 1990-ig a második világháborús magyar veszteségek feldolgozása nem volt lehetséges, ami számos családban vezetett traumákhoz. Fordulópontként az 1999-ben megindult kutatásokat említette, amelyek a keleti fronton és Magyarország területén elesett katonák adatainak feltárását és pontosítását tűzték ki célul. Az új adatbázist nemzetközi szinten is egyedülállónak nevezte, mivel nem ismert olyan integrált adatbázis, amely egy ország teljes területének világháborús veszteségi adatait hasonló módon dolgozná fel. Hozzátette: a jövőbeni bővítésbe a közvéleményt és az érintett településeket is be kívánják vonni.
A program zárásaként Számvéber Norbert alezredes, a Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója részletesen ismertette az adatbázis struktúráját és használatát. Elmondta, hogy a Hadtörténeti Intézet és Múzeum részéről kilenc szakember vett részt a munkában: négyen a hadtörténeti kutatást végezték, míg a többiek a katonai veszteségek összeállításáért és az informatikai előkészítésért feleltek. A technikai részletekről szólva kitért arra, hogy a vizualizáció alapjául egy 1:50 000 méretarányú, 1941-ben készült térkép szolgált, míg az adatbázis grafikai felületének kialakításakor NATO-térképjeleket alkalmaztak. Hangsúlyozta: az adatbázisban kizárólag a birtokbavételben szerepet játszó katonai egységeket jelenítették meg. Az alezredes értékelése szerint – összhangban Maruzs Roland parancsnok megállapításával – a most bemutatott adatbázis egy szilárd alap. Hozzátette, hogy erre az alapra a jövőbeni nemzetközi együttműködésekkel látványosabb eredmények épülhetnek.
Fotók: Varga Máté (MNL)
A Magyarország katonai birtokbavétele 1944–1945 adatbázis a https://mo44-45.mnl.gov.hu/ oldalon érhető el.
(Az adatbázis teljes körű használatát asztali eszközről/laptopról javasoljuk.)
Új hozzászólás