IV. A. 6. Békés vármegye adószedőjének iratai 1770–1845

A megyei adószedő (perceptor) feladata az állami és a vármegyei adók beszedése, kezelése volt (lásd az 1715. évi 57. tc.-t). Az adókivetés és beszedés a dicalis összeírások alapján zajlott le. Az adóösszeírást a szolgabírók és az esküdtek végezték. Az összeíró biztosok minden évben maguk elé rendelték a jobbágyokat, akiknek számot kellett adni a velük egykenyéren élő családtagjaikról, szolgálóikról, szolgálólányaikról, jószágállományukról, ingatlanjaikról (ház, föld, malom), egyéb jövedelmeikről (kocsma, mészárszék, haszonbérlet, kézművesség, kereskedelem, pálinkafőző üst, méhkasok), valamint a közös haszonvételekről (legeltetés, fuvarozás, nádvágás). Az adóösszeíráskor feltüntették azt is, ki, milyen címen nyert felmentést az adófizetés alól (papok, honoráciorok, obsitos katonák, insurgensek, megyei bábák).

A fond az 1770-től keletkezett megyei dicalis (rovás) összeírások anyagát tartalmazza. A többi adónyilvántartás (regnicolaris, megyei adóösszeírások) a közgyűlési iratok között, valamint a kigyűjtött feudális kori összeírások fondjában találhatók.

Az adószedői iratok 1266 kötetet tartalmaznak. A községek alfabetikus sorrendjében rendezett összeírások egységes szempontok alapján készültek. A fejlécek rovatai helytartótanácsi utasítás alapján az egész országban egységesek voltak. A nyomtatott fejrovattal készült kötetek egy-egy község adóösszeírásait tartalmazzák.

A Békés Megyei Levéltárban őrzött dicalis összeírások jelentős forrásértéket képviselnek, mivel a megye minden korabeli településéről legalább fél évszázadnyi, adózással kapcsolatos adatot szolgáltatnak. Latin, majd 1833/34-től magyar nyelven készültek. A feudális-kori összeírások nyilvántartásában Ö. 28. jelzet alatt szerepelnek.

1266 kötet = 28,20 ifm

Dicalis összeírások településenként                                            1770–1845

1–106. kötet Békés mezőváros, nagyközség       1771–1840
107–198. kötet Békéscsaba mezőváros, nagyközség       1772–1839
199–240. kötet Békésszentandrás község       1800–1844
241–283. kötet Doboz község       1772–1844
284–322. kötet Endrőd község       1791–1844
323–381. kötet Füzesgyarmat község       1775–1842
382–429. kötet Gyoma község       1780–1844
430–523. kötet Magyargyula mezőváros       1773–1844
524–582. kötet Németgyula mezőváros       1772–1844
583–645. kötet Gyulavári község       1770–1843
646–688. kötet Kétegyháza község       1776–1838
689–755. kötet Körösladány község       1772–1845
756–810. kötet Köröstarcsa község       1775–1836
811–869. kötet Mezőberény község       1775–1837
870–931. kötet Orosháza község       1773–1836
932–973. kötet Öcsöd község       1772–1843
974–1072. kötet Szarvas mezőváros       1776–1844
1073–1127. kötet Szeghalom község       1772–1837
1128–1198. kötet Tótkomlós község       1773–1844
1199–1263. kötet Vésztő község       1773–1842
1264–1266. kötet név nélkül          év nélkül