IV. A. 16. A Békési járás esküdtjének iratai 1829–1834

Az esküdt (jurassor) a szolgabíró segítőtársa volt közigazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben. A szolgabíró mellett egy rendes és változó számú tiszteletbeli esküdt (honorárius jurassor) tevékenykedett. Az esküdt a rábízott feladatokat jórészt önállóan intézte el. A fontosabb közigazgatási és bíráskodási ügyekben a szolgabíró és esküdtje, mint hiteles tanúbizonyság (testimonium legale) szerepelt. Ilyen minőségben már a 17. századtól részt vettek az úriszéki bíráskodásban. Az 1836. évi 10. tc. kötelezően előírta, hogy a szolgabírát és esküdtjét meg kell hívni a földesúr ellen folyó úrbéri pereket tárgyaló úriszékre. Az esküdtek a szolgabírók mellett részt vettek a szolgabírói ítélőszékeken (forum judlium), ahol 3000 Ft-ot meg nem haladó polgári peres ügyekben, valamint 12 Ft-ig (nem nemesek esetében 12 botütésig) terjedő kihágási ügyekben ítélkeztek. A fond anyagát képező jegyzőkönyv Békés vármegye alispáni iratanyagának rendezésekor került elő. Az 1829–34 években keletkezett jegyzőkönyv napra szólóan rögzíti az esküdt minden eljárását, az általa hozott intézkedéseket, lényegében hivatali munkájáról nyújt teljes áttekintést. A négy füzetből álló anyag mutatókönyv és egyéb segédletek hiányában átnézéssel kutatható.

1 csomó = 0,02 ifm

1. csomó      Jegyzőkönyvek               1829–1834