Megbízható, legjobb, kiváló, pontos... Számolócédulák, céges levélpapírok, reklámcédulák a 19. század végétől a 20. század közepéig.

Reklám – ‘hirdetés’
A francia réclame (‘fizetett hirdetés’) átvétele német közvetítéssel; ennek forrása a réclamer (‘követel, kér, panaszol’), a latin reclamare (‘ellentmond, méltatlankodik’) folytatója a re- (‘újra’) és clamare (‘kiált’) elemekből. A francia főnév fenti jelentése késői fejlemény; eredetileg ‘őrszó’ volt, a lap végére írt szó, amely a következő oldal első szavát jelzi előre; ahogy ez az olvasót figyelmezteti, úgy hívja fel a figyelmét a reklám is.
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/r-F3964/reklam-F3A02/

Én a reklámot nem tekintem sem művészeti ágnak, se szórakoztató műfajnak, szerintem a reklám ismeretközlő eszköz. Amikor reklámot írok, nem törekszem, hogy az emberek ››kreatívnak‹‹ találják. Azt akarom, hogy legyen annyira érdekes, hogy megvegyék miatta az árut.
(David Ogilvy: Ogilvy a reklámról, Park Könyvkiadó Kft, 1990. 7.o)