Példaértékű együttműködésnek állít emléket a levéltári kiállítás

2026.06.02.
Megnyílt május 28-án, csütörtökön Bécsben, az Osztrák Állami Levéltár földszinti előcsarnokában „Az 1926-ban kötött osztrák-magyar levéltári egyezmény és a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltségek története” című kiállítás. A tárlat magyar nyelvű változatát itthon június 6-án a Leváltári Pikniken tekinthetik meg először az érdeklődők.

A bécsi kiállítást Helmut Wohnout, az Osztrák Állami Levéltár (ÖStA) főigazgatója nyitotta meg ünnepélyesen, majd köszöntőbeszédet mondott Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete és Szabó Csaba, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főigazgatója. Beszédjeikben az 1926. május 28-i badeni levéltári egyezményt méltatták, hiszen a megállapodás a világon is egyedülálló példa arra, hogy két állam miként tudja hosszútávon együttműködésben kezelni közös szellemi tulajdonát, ez esetben a levéltári állományait. Kiemelték az elmúlt száz évben elvégzett munka sikerességét, jelentőségét, és köszönetet mondtak az osztrák és magyar levéltárosoknak, akik kidolgozták és száz éve fenntartják az azóta is kiváló együttműködést.
 

Töretlen a bizalom

Ezután Oross András főlevéltáros, az MNL Győr-Moson-Sopron Vármegye Győri Levéltárának igazgatója, korábbi bécsi levéltári delegátus tartott előadást „A badeni egyezmény 100 éve” címmel. Ebben arról beszélt, hogy Ausztria és Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után a proveniencia-elv alapján rendezte a levéltárak sorsát. Az együttműködés túlélte a 20. század politikai viharait, háborúkat, a hidegháborút és a rendszerváltást is. Ma új kihívás a mesterséges intelligencia és az, hogy miként lehet a közvélemény figyelemét elnyerni, de a leváltárak csendes, évtizedek alatt megtérülő munkája – például adatbázisok készítése – továbbra is alapvető. Oross András is példaértékűnek tartja a badeni egyezményt, amely személyes kapcsolatokon és szakmai bizalmon alapuló, élő együttműködés. Reményét fejezte ki, hogy ez a bizalom a következő száz évben is fennmarad.

Az eseményen számos vendég megjelent, így Számvéber Norbert alezredes, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója, Maruzs Roland, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, Méhes Márton, a Collegium Hungaricum Wien igazgatója, Thomas Just, a Haus-, Hof- und Staatsarchiv igazgatója, valamint Ress Imre és Fazekas István volt bécsi levéltári delegátusok, továbbá Lorenz Mikoletzky, az ÖStA korábbi főigazgatója.
 

Közös munka gyümölcse

A kiállítás az 1926. évi badeni egyezménynek, az odáig vezető útnak és a megállapodás értelmében létrejött levéltári delegációk elvégzett munkájának állít emléket. Bemutatja az Osztrák-Magyar Monarchia idején a bécsi központi levéltárakban dolgozó magyar levéltárosokat és az 1927-ben felállított „polgári” és hadi levéltári kirendeltségek munkáját, valamint a delegátusokat a kezdetektől napjainkig. Ismerteti a közös múlt néhány jelentős levéltári forrását és az elmúlt száz évben elért eredményeket.

A kiállítást Arany Krisztina levéltári delegátus, a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség vezetője és Kiss Gábor, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár Bécsi Kirendeltsége vezetője készítette. Közreműködött továbbá Oross András, Fazekas István, Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár korábbi főigazgatója (1987–1994 között bécsi levéltári delegátus) és Ress Imre. Reisz T. Csaba főlevéltáros, az MNL címzetes főigazgatója az iratok feltárásában nyújtott jelentős segítséget, a grafikai munkát az MNL munkatársai, Nagy Attila és Fejes László végezték.

A kiállítás támogatói: Magyar Nemzeti Levéltár, Osztrák Állami Levéltár, Collegium Hungaricum Wien és HM Hadtörténelmi Intézet és Múzeum.
 

Hazatér a tárlat

Ami a folytatást illeti, a kiállítás német nyelvű verziója június 10-én Magyarország bécsi nagykövetségen is látható lesz, ahol ünnepélyes fogadást tartanak a badeni egyezmény aláírásának századik évfordulója alkalmából. Ezt követően a németnyelvű tárlatot a Haus-, Hof- und Staatsarchivban is bemutatják. A kiállítás magyar nyelvű változatát pedig itthon június 6-án a Levéltári Pikniken lehet majd látni először. Budapest Főváros Levéltára után a magyar kiállítást a vármegyei levéltárak is befogadják majd, illetve a tervek szerint a tudományegyetemek történelmi tanszékein is látható lesz a jövőben.

Utolsó frissítés:

2026.06.02.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges