Számolócédulák, számlák

Jelenlegi hely

1 / 4

Esztergomi székhelyű üzletek, vállalkozások

Ámon Károly fűszer- és csemegekereskedése, 1945
HU-MNL-KEML, reponenda

Brukner Albert, 1889
HU-MNL-KEML-XV,20.

Brutsy János, Esztergom, szesz-, likőr- és rumgyáros, Cégtulajdonos: Brutsy Jenő, 1938
HU-MNL-KEVL-XV.20.

BRUTSY JENŐ likőr és szeszgyáros. Esztergomban 1886. május 30-án született. Középiskolái elvégzése után tanulmányait a bécsi kereskedelmi akadémián fejezte be. Ezután már féléves európai és amerikai tanulmányutat tett. Utána belépett édesatyja százéves üzletébe, amelyet tizennyolc évig atyjával, azóta pedig egyedül vezet. Cége ma már országos hírű, 15 kül és belföldi kitüntetés és oklevél tulajdonosa. Törvényhatósági bizottsági, városi képviselőtestületi és iparkamarai tag, a Kereskedelmi Társulat társelnöke. (Békássy, 105. oldal)

Buzárovits Gusztáv könyvkiadóság, könyvnyomda, könyvkötészet, papír-, zenemű- és írószer-kereskedés, 1890, 1903
HU-MNL-KEML-XV.20.
HU-MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

Horák Ede huszonhét eredményes munkás esztendő után nyomdáját eladta Buzárovits Gusztávnak. ... Buzárovits 1877-ben átvette a nyomdát. ... Megindult a kulturális élet, megváltozott az iskolák szelleme és most már egyre nagyobb szükség volt Buzárovits nyomdájára. Gyors fejlődésnek indult a nyomda is, új betűkészleteket vásárolt Leipzigből, de a további fejlődést meggátolta Buzárovits korai, 1883-ban bekövetkezett halála. [1883] október 28-án ünnepelte a város a török rabságból való felszabadulás 200 éves évfordulóját, melynek ünnepségeire Buzárovits készítette a plakátokat és más nyomtatványokat. Dr. Balog Albin szóbeli közlése alapján a nyomdának ebben az időben 12 fő alkalmazottja volt, de ezenkívül ott dolgozott maga Buzárovits, a felesége és leánya is.
...
A lelkes nyomdász halálával nem torpant meg túlságosan a nyomda élete, mert az erőskezű feleség, aki jól ismerte a nyomda minden néven nevezendő teendőjét, tovább vitte, sőt kerek 20 éven át igazán kitűnően irányította, úgy technikailag, mint művészetileg.
...
Az igazán jó hírnévnek örvendő nyomda megtartotta régi elnevezését, sőt még napjainkban is a nyomda „népies elnevezése” „Buzárovits Nyomda”, bár a jogutód a Komárom megyei Nyomdavállalat Esztergomi Telepe.
...
Nagyon jelentős volt a nyomda aprónyomtatvány-készítése: plakátok, meghívók, közületek – intézmények nyomtatványai. Ezért gyarapították jelentős mértékben a betűkészletet, főleg német gyártmányokból. Adatközlés szerint a nyomda alkalmazott létszáma 1890-1900 körül tizennyolc fő volt és általában napi tizenkét órát dolgoztak, de szombaton csak délelőtt volt munka, az is műhelytakarítás. Ugyancsak érdekes volt az is, hogy az a nyomdász, aki hétfőn reggeltől munkába állt déli tizenkét óráig, az a hétfői napra dupla javadalmazást kapott. (Ebből az következik, hogy az esztergomi nyomdászság megtartotta a „blau-montágot” [lustálkodással töltött hétfő, meghosszabbított hétvége], tehát a vasárnapi kiruccanások, még a céhkorból fennmaradva, annyira igénybe vették és elgyengítették őket, hogy aki annyira józan volt hétfőn reggel, hogy dolgozni tudott, annak dupla bért fizettek.)
Pamfletek, brosúrák, könyvek, értesítők, jelentések és aprónyomtatványok tömegei kerültek ki ez időben a nyomdából és egyes ágakban ... messze megelőzték más városok kiadványait.
...
A város kulturális élete oly mértékben fejlődött, hogy még Buzárovits Gusztáv életében egy másik nyomdát is alapítottak.
Buzárovits Gusztáv művészlelke mellett meglehetősen szociális gondolkozású volt, és joggal nevezhetjük őt a város egyik akkor legfelvilágosultabb polgárának. Előszeretettel fogadta a vándorlegényeket, és adatközlés szerint hátul az udvarban egy kis szobácskát, „herberget” [szállás, fogadó, éji szállás vagy menedékház] tartott fenn ingyenesen a vándorló nyomdászoknak. Természetesen ebben nem kell teljesen önzetlenséget látnunk, mert ezek a nyomdászok magukkal hozták a máshol tapasztaltakat, tehát a helybeliek sokat tanulhattak.
Ezt a munkát folytatta özvegye és ez döntötte el az esztergomi nyomdák sorsát a 19. század negyedik negyedében, ez a szellem volt az, mely egy jelentős színvonalat biztosított. El kell ismerni, hogy az erőskezű asszony nagyszerű munkát végzett és erre legjobb bizonyíték az, hogy húsz éven át biztos kézzel tartotta kezében a Buzárovits nyomdát. 1907-ben az özvegy átadta a nyomda vezetését leánya férjének, Philipp Konrádnak, aki továbbra is megtartotta a jóhangzású és bizalmat jelentő Buzárovits nevet.
...
Az első ... világháború alatt és az azt követő időszakban ... a Buzárovits-féle nyomda többé már nem találta meg önmagát, nem fejlesztette senki és tulajdonképpen arra használták, hogy tőkét emeljenek ki vele befektetés nélkül. A háborús rongálások nem kímélték a régi nyomdát sem, és a hajdani könyvnyomda, eléggé korszerűtlen felszerelésével napjainkban sem lát el más feladatot, mint aprónyomtatványok és plakátok készítését.
(Kaposi Mária)

Eckstein Mór liszt- és gabonakereskedő, 1890
HU-MNL-KEML-XV.20.

Első Esztergom városi és megyei elhelyezési intézet, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Nagy érdemű közönség!

Négy évi buzgó fáradozásom által, cseléd elhelyezési intézetemet oly kellemes helyzetbe hoztam, hogy bátran léphetek a n[agy]. é[rdemű]. közönség elé oly rendületlen készséggel, miután minden ágazatban kivántató cselédeket annyira tanulmányoztam, hogy az elhelyezések irányozásom szerint állandók maradnak.

Ezenkívül tudomással szolgáljon a n[agy]. é[rdemű]. közönségnek, hogy számos előkelő családok nálam előjegyezve vannak, kik

DEÁKOKAT

teljes ellátásra kedvező feltételek mellett befogadni szándékoznak, ezen helyek INGYEN betekinthetők.

Szives megrendeléseket kérek és maradok a n[agy]. é[rdemű]. közönségnek kész szolgája

HEGYVÁRI MIKSA

első esztergomi általános cseléd elhelyezési-intézet tulajdonosa.

(Esztergom és Vidéke, 1880. augusztus 29. 4. oldal)

Első Esztergomi Kefe- és Ecsetgyár, Hirschhorn Nándor és Fia, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Első Magyar Részvény Serfőződe, 1913
HU-MNL-KEML

Esztergom és Vidéke, 1931
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergomi Borászati Egylet Részvénytársaság, 1944
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Cementcserép és Betonárugyára, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Fehér György órás, ékszerész, látszerész, 1949
HU-MNL-KEML, reponenda

Fehér György órás, ékszerész és látszerész, Esztergom. 1890-ben Cserhátszentivánon született, ott végezte iskoláit is, majd otthon gazdálkodott. A 60. gyalogezredhez bevonult, háború alatt az orosz fronton súlyosan megsebesült, mint 80%-os rokkant szerelt le. Háború után tanulta ki az órás szakmát. Iparának kitanulása után tudását Budapesten fejlesztette. 1922 óta önálló üzlete van. Az ipartestület tagja. Neje: Vichor Erzsébet.

(Osváth, 729. oldal)

Fenyvesi Sándor kályhásmester, 1927
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Fränkl József utódja Scwarz Samu, 188?
HU-MNL-KEML-XV.20.

Frey Ferenc vaskereskedése, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Geiger Endre fűszerkereskedő, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Harangozó Mátyás általános szállítási és beszerzési vállalata, 1937, 1944
HU-MNL-KEML-XV.20.

Harangozó Mátyás szállítási és berendezési vállalkozó, Esztergom. 1886-ban született Kunszentmártonban. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a kereskedői pályán nyert képesítést. 1919-ben lett önálló Esztergomban, ahol megalapította a jelenlegi cégét. A háborúban a 68. gy.-ezred kötelékében az olasz és szerb frontokon harcolt, és mint szakaszvezető szerelt le. A Kereskedelmi Társ., a Polgári Egyesületnek, valamint több társadalmi egyesületnek tagja. Első neje: Gajárszky Borbála, akinek fivére, G. Sándor az orosz fronton hősi halált halt. Neje: Holly Katalin, gyermekei: Teréz és Magdolna.

(Osváth 749-750. oldal)

Heischmann Ferenc és Fia mosó-, pipereszappan és illatszergyár, 1919
HU-MNL-KEML, reponenda

Esztergomban ezidőben szappangyár is működött Heischman cég irányításával a Deák Ferenc utca végén.
(Jó Dobronya László, 6. oldal)
1 szappangyár 21 dolgozóval: az 1767-ben alapított Heischmann és Fiai szappangyár
(Esztergom ipartörténete, 40. oldal)

Homor Imre kocsikészítő nyergesmester, 188?
HU-MNL-KEML-XV.20.

Hunnia Könyvnyomdavállalat, 1931
HU-MNL-KEML, reponenda

A múlt század végén pezsgő tudományos élet nyugodtan elbírt még egy harmadik nyomdát is Abban az esztendőben - 1893 - mikor a nagy egyházpolitikai viták voltak,az esztergomi Gerenday József jelentős tőkebefektetéssel uj nyomdát alapított "Hunnia" néven. A kis nyomda kezdetben a kisebb és olcsobb igényeket elégítette ki, de később, 1904-től mind jelentősebbé vált. 1904 fontos esztendeje volt Esztergom városának, mert akkor vezették be a villanyt, így a három nyomdát is abban az esztendőben villamosították. Új gépeket hozattak Németországból, majd a Laiszky és a Hunnia betűkészletét is jelentősen gyarapította.

...

Előrevetette árnyékát a közelgő I. világháború, a társadalmi átalakulás,forradalmak és ellenforradalmak nyugtalan légköre. Az esztergomi nyomdák ebben az időben csak vegetáltak és Gerenday is a Hunniával egyensúlyt tudott fenntartani. Sorsa nagyjából azonos volt a többi nyomdák sorsával, majd 1945-ben, az alaposan tönkretett és feldúlt nyomda megszűnt.

(Kaposi Mária)

1893-ban létesült a Hunnia Nyomda igen kis befektetéssel, alapítója Gerenday József volt. Kis kapacitása miatt csak apró munkák gyártásával foglalkozott; egy két alkalmazottat tartott. Ez sem volt szervezett nyomda. Az államostás után a Buzárovits-nyomda kebelezte be.

(Esztergom ipartörténete, 431. oldal)

Ismeretlen üzlet vagy vállalkozás, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Kardos Dezső Korona-bazárja, 1909
HU-MNL-KEML.V.3.b. 8341/1909.

Kecskeméthy János üzlete, ?
HU-MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

Kishonti József nyerges és szíjgyártó, ?
HU-MNL-KEML-IX.202. 542/1913.

Kishonti József nyergesmester gyermekei közül Kishonti Pál és Kishonti József a Dömösi Római Katolikus Népiskola, majd Dömösi Általános Iskola pedagógusai voltak. Kishonti Pál (1913? - 1994?) 1937. szeptember 30-tól tanított Dömösön (L. Kecskés András: Dömös. Száz Magyar Falu Könyvesháza), először népiskolai tanítóként, majd a szakosító elvégzése után matematika-fizika szakos tanárként. Kishonti József (1920-1979) 1945-ben (?) került Dömösre, ő a szakosító elvégzése után földrajzot, biológiát, kémiát és rajzot tanított, egyben pedig községi könyvtár vezetője volt. (K. L.)

Kollár István fűszer-, anyag-, festék-, dohány- és gazdasági, kerti-, virág-magvak kereskedése, 1890
HU-MNL-KEML-XV.20.

Komáromy Ferenc és Fiai fűrész-, famegmunkáló telepe, fakereskedése és az összes építési anyagok raktára, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Kubányi Sándor épület- és díszmű-bádogos, vízvezeték-berendező, 1929
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Laiszky János könyvnyomdája, 1889, 1909, 1913
HU-MNL-KEML-XV.20.
HU-MNL_KEML-V.3.b. 8341/1909.
HU-MNL-KEML-IX.202. 528/1913.

Mint azt már említettem még Buzárovits Gusztáv életében alakult Esztergomban egy másik nyomda is. Ennek alapitója Laiszky János volt. Már kezdetben szépen dolgozott ezzel a tevékenységével serkentette a Buzárovits-féle nyomda munkásait is. A nemes vetélkedés eredményeként igazán szép és kifogástalan ízlésű nyomtatványok láttak napvilágot. Sőt, talán a Laiszki-féle nyomda még a Buzárovitsnál is nagyobb súlyt fektetett a művészi megoldásokra, számos díszkiadást jelentetett meg. Érdekes az, hogy a Laiszky-nyomda művészi igényeire utal az is,hogy gyűjtötték a különféle (főleg német) betűöntőgyárak árjegyzékeit, ismertetőit, melyek megoldásokban érthetően a legjobbakat igyekeztek nyújtani.
Röviddel a megalakulás után könyvkötészettel is bővítette üzletét,ahol nem csak a saját termékelt kötötte, hanem bőrkötést is vállalt.Ebben az időben Laiszky János egy kis üzletet is tartott fenn, ahol termékeit árulta.
...
Ezen a néven élt tovább a nyomda Laiszky János halála után is. Az első világháború alatti megtorpanás egyformán érintette méltó társával, a Buzárovits nyomdával egyetemben is. Csak 1924-ben kapott uj erőre és attól kezdve, az esztergomi könyveket főleg az ő nyomdájában készítették. A Laiszky-féle nyomda ezáltal jelentősebbé vált, pontosabban lehagyta Buzárovitsot.
Egyik legkitűnőbb alkalmazottja volt Fazekas Dezső, a munkásmozgalom veteránja, aki állandóan képezte magát, tevékeny részt vállalat a munkásság kultúréletéből is.
...
1945-ben helytelen intézkedéssel megszüntették a Laiszky-nyomdát, gépeit leszerelték,majd ócskavaként eladták. A régi nyomdának ez lett a dicstelen vége, bár mint a korszerűbb nyomda, igazán nem érdemelte meg ezt a sorsot. Mire az illetékesek észbe-kaptak, a kár már megtörtént.
A harmincas években a nyomda 6 szedővel dolgozott,sőt a helyi igényeken kivül még Budapestre is vállaltak munkát. Ebből viszont azt kell megállapítanunk,hogy a környék nem volt képes munkával ellátni a nyomdákat. Szerepet játszott ebben Buzárovitsék sakkhúzása: ugyanis a fejlődő dorogi szénbányászatot, azaz nyomtatvápyigényeiket kielégítendő, Dorogon is alapított egy nyomdát.
(Kaposi Mária)

1881-ben Laiszky János alapított nyomdát a mai Zalka Máté utcában. Az akkori kornak megfelelő berendezéseket vásárolt, és könyvkötéssel is foglalkozott. A városban kialakult egy másik nyomdászdinasztia. Fiai is nyomdászok lettek, sőt később unokája is. A felszabadulást megelőzően sohasem volt komoly konkurenciája a Buzárovits-cégnek. ... maradt hát a polgárság kiszolgálása, a vármegyeháza, valamint az iskolák és a városháza megrendeléseinek teljesítése, és a hetenként kétszer megjelenő lap, az Esztergom és Vidéke kiadása. Ez utóbbi Laiszky Kázmér kiadásában és szerkesztésében került az olvasók elé.
...
Itt jelent meg a vármegye hivatalos lapja is. Laiszkyék igyekeztek mindig friss információval szolgálni az olvasót. Akkoriban igen nagy port vert fel nyomdász berkekben, hogy a cég egy igen komoly 4 magazinos Intertype sorszedőgépet vásárolt, mely még a mai napig működik. A Buzárovits-cég ennek ellenére továbbra is kézi szedéssel gyártotta a könyveket nagy tömegben. Laiszkyék könyvgyártása minimális volt, inkább kisebb kiadványokra vállalkoztak. A családból Kázmér általában maga szedett a gépen, Miklós legtöbbnyire gépmesteri munkát végzett, igazán a könyvkötést szerette. A szakmája is az volt. Híres nyomdászcsalád tagja volt a két Farkas testvér, Dezső és József. Dezső mozgalmi ember volt, s mint ilyen valóban aktív társadalmi életet élt. A szakma mesteri mivelése mellett - kitűnő akcidens szedő volt - szabadidőben színdarabokat tanított be, énekkart szervezett.
...
Az államosítás után 1949-ben a Laiszky nyomda megszűnt, a Buzárovits-nyomdába olvadt be. A gépek egy része is oda került. A betűk sajnos használhatatlanok voltak, mert a kis nyomdák más és más betűmagasságot használtak, hogy a munkások ne segíthessenek a másik nyomda munkásainak egy-egy hiányzó betű átadásával. A betűkészletek végesek voltak, ezért, gyakran néhány betű hiánya miatt a szedést nem lehetett folytatni.
(Esztergom ipartörténete, 430-431. oldal)

Leitgéb János fűszer-, festék és borkereskedés, 1890
HU-MNL-KEML-XV.20.

Machácsek testvérek, épület-és bútormázolók, 1927
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Marosi József vaskereskedése, 1888, 1936
HU-MNL-KEML-XV.20.
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Mayer János fémárugyár, dátum nélkül
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Moldován László kereskedelmi vállalata, 1945
HU-MNL-KEML-XV.20.

Müller Gyula vaskereskedése, ezelőtt Bischitzky János, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Nagy Nándor cipészmester, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Nedbálek Emil mechanikai műhelye, 19??
HU-MNL-KEML-IX.202. 153/1913.

Paulovits Géza fűszer-, anyag-, festék- és csemegekereskedése, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Pelczmann László férfiszabó üzlete, 1903
HU-MNL-KEML-V.3.b. 8341/1909.

PELCZMANN LÁSZLÓ tűzoltóparancsnok. 1873-ban született Esztergomban, ahol középiskolái elvégzése után a férfiszabó ipart tanulta. 1890-ben vette át az édesatyja által 1872-ben alapított férfiszabó- és divatáruüzletet, amelyet azóta vezet. 1893-ban lépett a tűzoltótestület kötelékébe, 1910-ben szakasz-, 1920-ban al- és 1925-ben parancsnok lett. A háborúban a 14. honvédgyalogezreddel az orosz harctéren küzdött. A polgári egyesület alelnöke, városi képviselőtestületi tag.

(Békássy, 132. oldal)

Pfalcz Tivadar építőmester, 1928
HU-MNL-KEML-IV.353 1583/1929.

PFALCZ TIVADAR Esztergomban 1871-ben született és ugyanott végezte középiskoláit is, majd oklevelét a budapesti felsőépítőipariskolán szerezte meg. A háborút a pionírokkal az orosz, olasz, szerb és francia harcokban küzdötte végig és mint tartalékos hadnagy szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Signum Laudis, Károly csapatkereszt és sebesülési érem. 1921-ben szülővárosában atyja iparát vette át és azóta folytatja. A következő építkezésekben vett részt Esztergomban: a megyei bérház, elemi iskola, államépítészeti hivatal, Hajós Egyelet székháza, a hősök emlékszobrának felállítása és a saját háza. Vidéken: a tokodi elemi iskola, csóti elemi iskola, bajnai körorvoslak, a gyermelyi körorvoslak, a gyarmati hercegi vadászlak, stb. Tagja a Széchenyi Kaszinónak, a Hajós Egyletnek, a Szépítészeti egyesületnek, a Kath. Legényegyletnek, a Sportegyesületnek stb.
(Békássy, 134. oldal)

Pollmann?, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Prímási Gépgyár és Vasöntőde, 1889
HU-MNL-KEML.XV.20.

Rangl Antal és Fia gépjavító-, lakatos-, vízvezetéki szerelések és csatornázások műhelye, dátum nélkül és 1936
HU-MNL-KEML-XV.20.
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Rottár Gyógyáru Rt., dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

1922-ben alakult

Esztergom ipartörténete, 50. oldal

Scheiber József és fia, vászon, posztó, divat és díszmű és rövidáruk üzlete, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Scheiber Rezső és Tsa úri- és női divat nagyáruháza, 1931
HU-MNL-KEML, reponenda

Schenkengel Antal lakatos, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Schönbeck Imre, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Schuller Pál kerületi kéménytisztító mester, 1894
HU-MNL-KEML, reponenda

Schuller Pál, illetve felesége a 19. század utolsó éveitől a 20. század közepéig folytatott kéményseprőipart Esztergomban és Esztergom vármegyében.

Schveiczer Vilmos úriszabó üzlete, 1913
HU-MNL-KEML-IX.202. 524/1913.

Schweiczer Vilmos szabómester, Esztergom. 1883-ban Németszölgyémben született. Tanulmányait és a szabóipart Esztergomban sajátította el. Mint segéd Budapesten, Bécsben, Münchenben fejlesztette szaktudását. 1908-ban lett önálló szabómester, amikor is megalapította jelenleg is fennálló üzletét, amely a legrégebbi szabóüzemek közé tartozik Esztergomban. A világháborúban a 26. gyalogezred kötelékében szolgált az orosz fronton és mint 25%-os rokkant szerelt le. Neje: Kálmán Etel, gyermekei: Róza, Ernő, Erzsébet és Vilmos.

(O'sváth, 874. oldal)

Schwarz Lajos bútoráruháza, 1930
HU-MNL-KEML, reponenda

SCHWARCZ LAJOS bútorkereskedő. 1871-ben született Szokolyán, iskoláit ott és Vácott végezte. Budapesten kezdte pályáját 1885-ben és 1889-ig volt ott alkalmazásban a Gelb M. és fiai cégnél. Esztergomban 1891-ben önállósította magát és azóta vezeti cégét. A háború alatt a 26. gyalogezrednél teljesített szolgálatot. Polgári egyesület, izraelita szentegylet ellenőre, az izraelita hitközség pénztárnoka, olt városi képviselőtestületi tag.

(Békássy, 135-136. oldal)

Simhart Károly kárpitos- és bútorüzlete, 1907
HU-MNL-KEML-IX.202. 28/1907.

Steinwender József, 1930
HU-MNL-KEML, reponenda

Steinwender József vas-, lőszer- és fegyverkereskedő, Esztergom. 1880-ban Sopron megyében született. Középiskoláit Sopronban végezte, majd a vaskereskedői szakmát tanulta ki s mint segéd Bécsben és Budapesten fejlesztette szaktudását. A világháború alatt a 18. gyalogezred kötelékében az orosz fronton küzdött s mint I. osztályú számvevő altiszt szerelt le. Kitüntetése a koronás vaskereszt a vitézségi érem szalagján. A világháború után Budapesten a legnagyobb szakcégek kötelékében fejlesztette tovább szaktudását, majd 1919-ben Csornán önálló kereskedő lett. 1925-ben telepedett le Esztergomban, ahol átvette Lányi M. ismert vaskereskedő szaküzletét, amelyet lőszer- és fegyverkereskedéssel kibővített és nagy szakértelemmel fejleszt tovább. A város egyedüli lőszer- és fegyverkereskedése. A Hofher és Schrantz budapesti cég egyerárusítója a mezőgazdasági gépekben. Neje: Putzer Erzsébet, gyermekei: Magda, Erzsébet és József.

(O'sváth, 881. oldal)

Steinwendler [Így! - KL] vasbolt. A környéken a lakosság jelentős része mezőgazdaságból élt, így az igényeknek megfelelően alakította ki készletét. Pl. kapa, kasza, szőlőprés, darálók, metszőollók, permetezőgépek, stb

(Jó Dobronya László, 10. oldal)

Strenfeld Rezső, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Szabó István vasáru, háztartási és villanyszerelési cikkek kereskedése, 1934
HU-MNL-KEML, reponenda

Szapinczky Ferenc épület- és díszműbádogos, vízvezetékszerelő, 1928, 1930
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Szarvas Jenő villanyszerelő és mechanikus, 1930
HU-MNL-KEML, reponenda

Szathmáry Béla órás, ékszerász és látszerész, 1950
HU-MNL-KEML, reponenda

Székely M. és Fia szobafestő és mázoló, 1930
HU-MNL-KEVL, reponenda

Szupek Ferenc kárpitos és díszítő, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Thausz József Károly norinbergai [olyan cikkek, amelyek a kozmetikai készítmények felhasználásához szükségesek pl. fogkefe, vagy a felhasználást segítik elő pl. szappantartó, Nürnberg német város nevéből] ékszer, aczél áruk, dúsan rendezett kereskedés és china-ezüst [galvanizálással ezüstözött alpakka] tár, 1863
HU-MNL-KEML, reponenda

Töldezsán István ? kereskedő, ? vállakozó, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Vellbach Zsigmond fűszer, anyag, festék és gyarmatáru kereskedése, 1884
HU-MNL-KEML-XV.20.

Jacob Wallfisch és Fia posztó, vászon és divat-portéka tára, 1857
HU-MNL-KEML, reponenda

Weisz Mór psztó- és divatáruháza, 1913, 1925
HU-MNL-KEML-IX.202. 4/1913.
HU-MNL-KEML-V.3.b. 676/1925

Wilheim Flórián bérkocsi-tulajdonos, 186?
HU-MNL-KEML, reponenda

Zwillinger Hermann, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Esztergom és Komárom vármegye más településein működő cégek, vállalkozások

Eggenhoffer József, Esztergom?, Süttő?, 1889
HU-MNL-KEML-XV.20.

Egyesült Tégla - és Cement-gyár, Nyergesújfalu, 1896
HU-MNL-KEML-IX.202. 56/1907.

Egyesült tégla- és czementgyár részvénytársaság. — Vereinigte Ziegel und. Cement-Fabriks-Actien-Gesellschaft.— Budapest. — [1892—1942.] — V-ik kerület. — Alkotmány-utcza 10. sz. — Téglagyárak: III, Szépvölgy u. 15., továbbá Nyerges-Újfalun és Dömösön. Czementgyár: Lábatlanon.
(Compass 1899-1900. II., 365. oldal)

Nyerges-Újfalusi Cementgyár, Sátori Miksa, Nyergesújfalu, 1910
HU-MNL-KEML, reponenda

Nyerges-Ujfalusi Cementgyár. Tulajdonos: Sátori Miksa. Nyerges-Ujfaluer Cementfabrik. Eigenthümer: Max Sátori. Központi iroda (Central-Comptoir);Budapest, Dandár—utcza 25. Az 1896-iki ezredéves kiállításon versenyen kivül több éremnek tulajdonosa. —Bei der 1896. Jubileums- Ausstellung concurenzies. Inhaber mehrer Preis-Medallien. Alapittatott (Gegründet),1872. Sürgönyczim (Telegramm-Adresse) , Cement Sátori. Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. — Preiscourant auf Verlangen gratis und franco.
(Compass 1899-1900. II., 770. oldal)

Schmidthauer Lajos, Komárom (igmándi keserűvíz), 19??
HU-MNL-KEML. reponenda

Singer Adolf bőrnagykereskedés, cipőfelsőrészgyár, Tata, 1913
HU-MNL-KEML-IX.204. 65/1913.

Weisz Herman fűszernagykereskedő, Tata, 1928
HU-MNL-KEML-IX.204.

Budapesti székhelyű üzletek, cégek és vállalkozások

Angol Királynő Szálló, 1842
HU-MNL-KEML, reponenda

Az Angol Királynő Szálló, vagy Szálloda az Angol Királynőhöz Pest, illetve Budapest egyik híres szállodája és étterme volt a 19. században, amely arról is nevezetes, hogy 15 évig itt lakott Deák Ferenc, „a haza bölcse”.

Az egykori Angol Királynő szálloda Budapest egyik legfényűzőbb 19. századi szállodája volt, amely az V. kerületben, a mai Apáczai Csere János utca és Deák Ferenc utca sarkán állt. Az 1837-ben alapított, Hild József által tervezett épület az Angol Királynőhöz cégérezve Viktória brit királynő tiszteletére kapta a nevét.

Deák Ferenc 1854-ben költözött ide, miután életjáradékért eladta Széchenyi István fiának, Széchenyi Ödön grófnak 1200 holdas kehidai birtokát. Deák a második emeleten lakott, két szobában. Az egyik szoba sarkában gyalupad volt rengeteg szerszámmal, mert pihenésképpen Deák szívesen foglalkozott fafaragással. Egyedül lakott aranyhalaival, egy rigóval és egy kanárival. Ha nem az étteremben étkezett, egyszerű helyekről hozatta az ételt, mindig két fogást evett, legszívesebben paradicsomos csirkét és főzeléket. Inasa, szobalánya nem volt, látogatói beléphettek, de csak akkor, ha a kulcs kívül volt a zárban. Ha nem, akkor nem fogadott látogatót.

Első Budapesti Gőzmalmi Részvény-tásaság, 1915
HU-MNL-KEML, reponenda

Fedéllemez, Faczement, Aszfalt és Kátrány-vegyitermék Gyár, Budapest-Erzsébetfalva, 1914
HU-ML-KEML, reponenda

Fried Bern és Fiai Bőripari és Kereskedelmi Részvénytársaság, 1928
HU-MNLKEML-IX.204.

Fried Bern és Fiai bőripari és kereskedelmi rt. — (1923—.) — VI. ker., Paulay Ede-u. 41. — T[e]l[e]f[on]. : Aut[omata]. 221—12, 282—24. — Táv[irat].-c[ím]. : Siegfried. — Pszkpt. eh.-sz. : 282. — Gyártelep : Simontornya. — Alaptőke : 2.000.000 P[engő] — 20.000 d[a]r[a]b 100 P[engő]-s részvényben. — (Alakult 120 m[illó] K[oroná]-val, 1923 szept. 29-én 200 m[illó] K[oroná]-ra, 1924 dec. 1-én 600 m[illó] K[oroná]-ra emelve. 1926 ápr. 29-én a felértékelésnél 2.000 K[oron]-ás r[ész]v[ény].-nek (15:1) 100 P[engő]-re való felülbélyegzésével 2 m[illió] P[engő]-ben megállapítva.) — Igazgatóság : Fried Pál, Fried Imre, Gáspár Ignác, Török Ottó, dr. Faragó Andor, Barta József, Fuchs Lipót, dr. Hódos Béla, Singer Dezső (ügyv[ezető]. igazg[ató].). Felügyelő-bizottság : dr. Reinitz Jakab, Lüscher Ferenc, dr. Kelemen Ottó Frigyes. Cégvezetők : Tischler Aladár, Frankl Lajos, Quitt Izsó, Spiegel Gyula (üzemmérnök). — V. közgy[űlés]. : 1928. ápr. 20.
(Compass 1928-1929. II., 130. oldal)

Friedländer S. Frigyes, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Izsák József Rt. vegyészeti gyár és festéknagykereskedés, 1936
HU-MNL-KEML-XIV.29.

IZSÁK JÓZSEF FESTÉK- ÉS VEGYITERMÉKGYÁR KFT. (1932-.) V., Pozsonyi út 63. T[e]l[e]f[on]:* 290-823. Törzstőke: 20.000 P[engő]. Ügyvezetők: Izsák József, Kammer György. Hites könyvvizsgáló: Salgó Béla. A céget jegyzi két ügyv[ezető?]., vagy egy, egy cégv[ezetővel]vel.
(Compass 1938-1939. II., 514. oldal)

Kallós Manó vegyészeti gyár, 1936
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Kundsädter Vilmos papírnemű és tanszergyár, dátum nélkül
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Magyar Fedéllemezgyárak Bevásárló és Eladási Szövetkezete, 1936
HU-MNL-KEML-XV.20.

MAGYAR FEDÉLLEMEZGYÁRAK BEVÁSÁRLÓ ÉS ELADÁSI SZÖV[ETKEZETE]. IV., Veres Pálné u. 12. T[e]l[e]f[on]: 184-697. ÜZLETRÉSZTŐKE: 14.440 P. IGAZGATÓSÁG: dr. Waldhauser Géza (elnök), Angyalfi Sándor, Bokor Mihály, Gárdos Oszkár, Helvey Elek, Kallós László, Kollár Ferenc, dr. Kemény János, Matzner Hugó. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: Kende László, Fovák József, Rosty Géza, Ungár Ottó. Közgy[űlés].: 1938 ápr. 27.
(Compass 1938-1939 II.)

Magyar Olajművek Rt., dátum nélkül
HU-MNL-KEML, reponenda

MAGYAR OLAJMŰVEKRT. (1942.) VII., Madách Imre ut 7. Tlf.: 424-348, Interurbán: 421-960. Tár. e.: Molaj. Pszkp. es. sz.: 31.264. Gyártelep: Szőny (Komárom v[ár]m[egye].). építés alatt. Tárgya: ásvány- és növényolajoknak, ezek termékeinek, szénpárlási termékeknek feldolgozása, keverése, átalakítása ipari és egyéb termékekké. Mindezek raktározása, szétosztása, adás-vétele, valamint bizománybavétele. Ásványolajfinomítók építése, berendezése, ilyenek megszerzése, felállítása, üzembentartása és eladása. ALAPTŐKE: 12.000.000 P[engő], bemutatóra szóló 12.000 d[a]r[a]b 1.000 P[engő]-s részvényben. IGAZGATÓSÁG: Bangha Imre (elnök), gróf Edelsheim-Gyulai Lipót (alelnök), Berzsenyi Viktor, Cserneczky Béla, dr. Czéh József, Dunay Sándor, vitéz Horváth Győző, Kovács Dezső, Kutassy József, Szabó Kornél,Sárkány József. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: Kallivoda Ferenc (elnök), dr. Olchváry László, dr. vitéz Ördögh Ottó. Vezérigazgató: Kutassy József. Üzemigazgató:Péter István. Kereskedelmi igazgató: Filipecz Dénes. Igazgató: dr. Podrabszky István. H[elyettes].-igazgató: dr. Füzesséry István. Jogtanácsos: dr. Vízváry György.
(Compass, 1942-1943 II., 521. oldal)

Miskoczi és Társa asbestcement-palagyára betéti társaság, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Nagybátony-Újlaki Egyesült Iparművek Részvénytársaság, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Neumann Simon Részvénytársaság, 1925
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Neumann Simon részvénytársaság. — Simon Neumann Aktiengesellschaft.(1920—1950.) — Budapest. — IV., Irányi-utcza 27. — T[e]l[efon].: J. 152—01, 152—17. — Táv[irat].-cz[im].: Neumannd. — Pszk . t. ch.-sz.: 16,758. — Tárgya : Neumann Simon üzletének átvétele. Bútorszövetek, függönyök, kárpitos, bőröndös és nyerges kellékek eladása. — Alaptőke : 44.900,000 K[orona] bemutatóra szóló 44.000 d[a]r[a]b 1,000 K[oron]-ás részvényben. — (Alakult 4.000,000 K[oroná]-val, 1924 januárban 44.000,000 K[oroná]-ra emelve.) — Igazgatóság : Neumann Jenő (vezérigazgató), Rosner Miklós, Neumann Géza, dr. Burg Hugó, Dénes Lajos. Felügyelő-bizottság: dr. Kreutzer Lipót, dr. Csillag Béni, dr. Czukor József, Hajnos Sándor. Ügyvezető-igazgató: Jávor Albert. Főpénztárnok: Neumann Mátyás. Áruosztályvezető : Nasch Lipót. — A czéget jegyzi: özv. Neumann Simonné, vagy Neumann Géza egy igazgatósági taggal, vagy egy czégjegyző. — Alapsz.: 1920 márczius 26. — Közl.: Kiv. lap. — Közgy[űlés].: 1924 január 31.
(Compass 1922-1924. II., 1120. oldal)

Salgó-Tarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat, 1937
HU-MNL-KEML-XIV.29.

SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA RT. — Salgó-Tarjáner Steinkohlen-Bergbau A.-G. — Soc. Anonyme des Charbonnages de Salgó-Tarján. — Coal Mines of Salgó-Tarján Co. Ltd. (1868-.) V., Arany János-u. 25. Tlf: *125-284, *113-652. Kőszénraktára X., Józsefvárosi teher p. u. 2. sz. kapu. Tlf.: 130-510. Táv. cím : Salgókőszén, Budapest. Bányaművek: Salgótarján, Zagyvaróna, Vecseklő, Kazár, Vizslás, Inászó, Marokháza, Kotyháza, Pálfalva, Etes, Kisterenye, Somlyó, Mátranovák, Csókás, Karancsalja, Dorog, Annavölgy, Sárisáp, Csolnok, Tokod, Szászvár, Nagymányok. — Gazdaság: Székvölgy, Kenyérmező, — Cementgyár: Lábatlan. — Téglagyárak: Bpest-Óbuda (III.. Szépvölgyi-ut 41. Tlf.: 151-626), Bpest-Kőbánya (X., Gyömrői-ut 105. Tlf.: 148-800), Nycrgesujfalu. — Villanytelepek: Salgótarján, Dorog, Máza-Szászvár. Munkások száma kb. 10.000. 1868-ban a Cs. kir. szab. magyar északi vasúttársaság a magyar kormánnyal kötött szerződés alapján feloszlott és 1868 aug. 6-án mint Salgótarjáni kőszénbánya rt. megalakult. A vállalat törzsbányái Salgótarjánban vannak. 1891-ben a pálfalva-etesi vájnák lettek kitárva és ott 1894—95-ig két akna lemélyitve. 1894-ben a petrozsényi müveket vette meg a vállalat 3,500.000 frt-ért a Brassói bánya- és kohótársulattól és nagy költséggel elsőrangú szénbányává fejlesztette. 1896-ban br. Solymossy Lászlótól a kisterennei kőszéntelepet vette meg 700.000 frt-ért. 1906 óta a feltárás Mátranovákon folyamatban. 1903-ban az Urikány-zsilvölgyi kőszénbányatársulattal együtt megvette a felső-zsilvölgyi kőszénbánya összes bányarészvényeit.

1909-ben a Magyar ált. kőszénbánya rt.-gal alapította a Handlovai (előbb Nyugatmagyarországi) kőszénbánya rt.-ot. 1910-ben Pusztasomlyó lett üzembe helyezve. 1917-ben megszerezte az Észak-magyarországi kőszénbánya és iparvállalat rv.-többségét. 1919-ben a marokházi és kotyházi bányák lettek üzembe helyezve. Megszerezte a Lapp Henrik-féle mélyfúrók, bányatelepek és mélymüvek rt. összes rv.-eit. 1920-ban megalapította a Hatvanvidéki szénbánya rt.-ot, de ennek munkálatai nem vezettek eredményre. A Rimamurány-salgótarjáni vasmű rt.-gal Bánfalva községben megszerezte szénjogokat, azonkívül Heves megye Nagybátony községben is szerzett szénjogokat. Megszerezte az Egy. tégla- és cementgyár rt. rv.-többségét. Vizslásban 11.000 lóerejü villamos központot. Zagyván erdőgazdasága van. 1922-ben Kisterennén hídmérleggel ellátott rakodóállomást szénosztályozóval épített. Karancsalja község határában megszerezte a már művelés alatt álló bányatelepeket. 1923-ban a kisterenyei bányakerületben is bevezette a réselőgépüzemet. Kazáron a Béla-támát végnélküli vontatással szerelte fel.

Petrozsényl bányáit, minthogy azok egészükben román területre kerültek, az 1921-ben 100 millió lei alaptőkével alakult Petrosani societate anonima romana pcntru exploatarea minerol de carboni (Petrosani román kőszénbánya rt.) vette át s az újonnan alakult társaság rv.-einek felerésze a „Salgótarjáni“ birtokában maradt, mig a másik felerészt egy, a Banca Komanasca vezetése alatt álló csoport vette át.

Az 1924—25. években nagy áramfejlesztő központokat emelt (50.000 HP), melyek nemcsak saját erőszükségletét fedezi, hanem a szomszédos községeket is ellátja villamosenergiával. E hálózat Dorogtól Komáromig ki van építve és kiépült a Mázaa szászvári központtal Kaposvár, Szekszárd és Dombóvár városok, valamint a hozzájuk tartozó vidék áramellátására.

A vezetés teljes egysége, a széneladás egységes irányítása és az általános költségek csökkentése végett 1925-ben a társaság magába olvasztotta az amúgy is szoros érdekkörébe tartozott Északmagyarországi egyesitett kőszénbánya és iparvállalat rt.-ot, az Esztergom-szászvári kőszénbánya rt.-ot, az Esztergomvidéki kőszénbánya rt.-ot és a Hungária mészipar rt.-ot. Ez egyesülés folytán értékes széntelepek jutottak a társaság birtokába a nógrádi kerületben Baglyasalja, Etes, Kutas, Karancskeszi, Karancsalja, Mátraszele, Nemti, Kisterenne, Andrásfalva, Homokterenne, Mizsérfa és Novák községek határában, továbbá Esztergom, Baranya és Tolna vármegyékben, igy különösen Annavölgy, Dorog, Csolnok, Tokod (Esztergom m.), Szászvár, Nagymányok (Baranya m.), továbbá Császta, Máza és Győré (Tolna m.) községek mellett. 1930-ban megalapította az Eger-Gyöngyösvidéki Villamossági Rt-ot, a Hungária Villamossági Rt-ot és a Magyar Ammoniagyár Rt-ot. Megszerezte továbbá a Csurgói Villamossági rt.-ot. 1933 ápr. 7-én magába olvasztotta az Egyesült tégla- és cementgyár rt.-ot a tárcájában lévő 58.785 drb rv. megsemmisítésével. A forgalomban lévő 2.215 drb 60 P-s rv. vagy (1 :3) Salgó rv.-ekre cseréltetett át, vagy rv.-énként 65 P ellenében bevonatott. A Magyar Ammoniagyár RT.-nál bírt érdekeltségét a Péti Műtrágyagyár rt. vette át.

Érdekkörébe tartozik: Rimamurány-salgótarjáni vasmű rt., Handlovai (előbb Nyugatmagyarországi) kőszénbánya rt. (Bratislava), Bánvölgyi szénbánya rt., Unió bányászati és ipari rt., Magyar kerámiai gyár rt., Lapp Henrik-féle mélyfúró rt., Ipari robbanóanyag rt., Salgótarjáni üveggyár rt., Zalahalápi bazaltkőbánya rt., „Petrosani“ román kőszénbánya rt., Bauxit Trust rt., Hungária Villamossági rt.

Dorogon karbidgyára, brikettgyára és szénlepárlója van.

(Compass 1937-1938. II. 57-58. oldal)

rövidítések: A.G. (Aktiengesellschaft): részvénytársaság, br: báró, frt: forint, HP (horse power): lóerő, m: megye, táv: távirat, tlf: telefon, p.u.: pályaudvar, rt: részvénytársaság, rv: részvény,

Schmoll és Kallós Részvénytársaság - Schmollpastagyár, 1938
HU-MNL-KEML-XV.20.

SCHMOLLÉS KALLÓS RT. (1921.) V., Véső u. 7. Tlf.: 290-937,290-981. Táv[irat]. e.: Lehmollpasta, Pszkp. cs. sz.: 50.090. ALAPTŐKE: 450.000 P[engő], 9.000 drb 50 P[engő]-s részvényben. (Alakult 2 millió K[orona] tőkével. 1923 májusban 6 m[illó] K[orona]-ra, 1924 jan.-ban 60 m[illó] K[orona]-ra emelve, 1926 ápr. 16-án a felértékelésnél (10 :1) 150.000 P[engő]-ben megállapitva, egyben 3.000 d[a]r[a]b rv.-nyel 300.000 P[engő]-re, 1928. ápr. 27-én 3.000 d[a]r[a]b uj 50 P[engő]-s r[ész]v[ény].-nyel 450.000 P[engő]-re felemelve.) 1 részv[ény]. 1 szav[azat]. Osztalék 1931—36-ra P[engő?]: 1, 0, 4, 6, 6, 9. IGAZGATÓSÁG: Staufenberger Lajos, Schmoll Miksa, Kallós Ernő, dr. Huszár Pál, Baumgarten Zsigmond, Kallós Ernőné. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: dr. Huszár József, dr. Samesch Oszkár, dr. Löwy Róbert. Ügyv[ezető].-igazgatók: Kallós Ernő, Staufenberger Lajos. Aligazgatók: Hartl Frigyes, Berger Mihály. Cégvezetők: Miletits János, Gans Sándor. Ügyész: dr. Löwy Róbert. XV. közgy[űlés].: 1937 ápr. 30.
(Compass 1937-1938. II., 370. oldal)

STRUKTOR Tetőfedő és Építőanyag-kereskedelmi Részványtársaság, dátum nélkül
HU-MNL-KEML-XIV.20.

STRUKTOR TETŐFEDŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-KERESKEDELMI RT. (1923 .) II., Tölgyfa u. 20. T[e]l[efon].: 151-401. Raktár: V., Visegrádi u. 34. TU.: 291-659. Táv[irat]. c[ím].: Tetőfedők. ALAPTŐKE: 50.000 P[engő], 5.000 drb 10 P[engő]-s részvényben. (Alakult 3 m[illó] K[oroná]-val, 1923 szept.-ben 10 m[illó] K[oroná]-ra, 1924 jun.-ban 50 m[illó] K[oroná]-ra emelve. 1926 ápr. 30-án a felértékelésnél (125 , 9) 36.000 P[engő],-ben megállapítva. 1927 okt. 23-án 1.400 r[ész]v[ény].-nyel 50.000 P[engő],-re emelve.) IGAZGATÓSÁG: Breiner Márton (ügyv[ezető]. igazg[ató].), Breiner Mártonné, dr. Sebestyén Jenő.
(Compass 1937-1938. II., 130. oldal)

Sulkó Sándor azelőtt Sulkó testvérek tégla- és habarcsfelhúzó gépek, fúvó- és harangfelszerelő gyára, 1904
HU-MNL-KEML-XV.20.

Tollár Lajos műszaki vállalkozó, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Vasgerendákat Árusító Rt., 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

VASGERENDÁKAT ÁRUSÍTÓ RT. (1903.) VI., Podmaniczky u. 29. T[e]l[efon].: 124-652, 124-853. Tár. e.: Vasgerendaárusító. Pszkp. cs. sz.: 11.483. Raktártelep: V., Árboc-u. 8. A vasgerenda és betongömbvas központi eladási irodája. ALAPTŐKE: 450.000 P[engő], 30.000 drb 15 P[engő]-s részvényben. (Alakult 102.000 K[orona] tőkével, 1916-ban 1,600.000 K[oroná]-ra, 1922 dec.-ben 10 m K[oroná]-ra, 1923 nov.-ben 30 m K[oroná]-ra emelve. 1926 ápr. 30-án a felértékelésnél (1 :1) 450.000 P-ben megállapítva.) Osztalék 1932—37-re P[engő]: 0, 0, 0,9,50,1, 1. IGAZGATÓSÁG: Aczél Géza, Fänhdrich Vilmos, Farkas Vilmos, Heinrich Aladár, dr. Schreyer Endre, dr. Aczél Tivadar, Federer Oszkár, Orphanidesz János. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: Tagányi Imre (elnök), Reich Ferenc, Papp Zoltán, Székely Henrik, Heinrich Béla. Ügyv[ezető].-igazgató: Schwitzer Sándor. XXXV. közgy[űlés].: 1938 márc.
(Compass 1938-1939. II., 231. oldal)

Villamossági és Műszaki Kiviteli és Behozatali Részvénytársaság, 1946
HU-MNL-KEML-XV.20.

Megyén kívüli településeken működő cégek, vállalkozások

Csornai Gőztéglagyár, Kokas Ferenc és társai, Csorna, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Gazsó Martin (Márton), Tyrnau (Nagyszombat, szlovákul: Trnava) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye?, Egykori község a Graz-Umgebung kerületben, Stájerország tartományban. A 2015-ös stájerországi önkormányzati strukturális reform óta a Weiz körzetben található Fladnitz an der Teichalm település része?) Holz- Kohlen und Coaks-Depot (fa- szén- és koksztelep), 1888
HU-MNL-KEML-XV.20.

Fleisch-Extract-Compagnie Kemmerich Actien-Gesellschaft (Kemmerich Húskivonatgyártó Vállalat Részvénytársaság), dátum nélkül
HU-MNL-KEML-XV.20.

A húskivonat gyártása a 19. században tömegcikké vált. Az ezt előállító vállalatok hozzájárultak a marhahús ipari felhasználásához. A Kemmerich Húskivonat Vállalat jelentős szereplő volt a korai ipari élelmiszertermelésben, különösen a húskivonat gyártásában a 19. század végén és a 20. század elején. A Kemmerich Dél-Amerikában (Uruguay/Argentína) állított elő húskivonatot, hogy felhasználja az ott elérhető olcsó alapanyagokat, és Európába exportálja a terméket. A vállalatot gyakran említik a szakirodalomban és a történelmi forrásokban az élelmiszeripar korai globalizációjának és iparosodásának példájaként.

Gestetner Testvérek Mennyezetrádfonógyár és Nádkivitel, 1937
HU-MNL-KEML-XV.20.