Céges levélpapírok, postai levelezőlapok, borítékok

Jelenlegi hely

1 / 4

Esztergomi cégek, üzletek, vállalkozások

AERO-EVER Kft., 1944
HU-MNL-KEML, reponenda

Az AERO-Ever Kft. létrejötte összefügg a vitorlázó repülés hazai elterjedésével. A Magyar Országos Véderő Egyesület 1934-ben Esztergomban is létrehozta a vitorlázó repülő szakosztályát (MOVERO Esztergomi Sportrepülő Egyesület). E szakosztály lelkes tagja volt Mitter Lajos asztalos, aki kezdetben a vitorlázó gépeket javította, s később maga is készített gépeket. Vállalkozása akkor lendült fel, amikor társult Rubik Ernő tervezőmérnökkel, akinek tervei nyomán újabb és újabb géptípusokkal jelentkezhettek. Termékeik iránt a kereslet egyre bővült, mert a vitorlázó repülés - összefüggésben a háborús készülődéssel - Magyarországon is egyre nagyobb tömegeket vonzott. 1938-ban egy korlátolt felelősségű társaság alakult a fenti néven, és új telephelyen - ma a Labor MIM 1. számú gyáregysége - egyre több és több gépet állítottak elő: a felszabadulásig összesen 790 db-ot. 1943-ban újabb telephelyet is létesítettek (ma az FMV. 4. számú gyáregysége) Esztergom-táborban. 1944-ben már közel 500 főt foglalkoztattak.

(Esztergom ipartörténete, 52-53. oldal)

Bors Kálmán fűszer- és csemegekereskedése, 1924
HU-MNL-KEML-V.3.b. 1546/1924.

Czernil R., dátum nélküli boríték
HU-MNL-KEVL-XV.20.

Fazekas Kálmán magasépítési vállalata, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Fazekas Kálmán életéről, tevékenységéről bővebben itt olvashat: Egy esztergomi építési vállalkozó: Fazekas Kálmán | Magyar Nemzeti Levéltár

Knorr János és társa vas- és rézöntőde és gépgyár
HU-MNL-KEML-IX.202. 419/1913.

Knorr István gyáros, Esztergom. 1906-ban Esztergomban született. Iskoláit Esztergomban és Budapesten végezte. Édesatyja, néhai K. János által 1870-ben alapított vasöntődében és gépgyárban nyert szakképzettséget és képesítést. 1925 óta vezeti az üzemet édesatyja nyomdokain haladva, s ma már mint elismert szakember kiváló érdemeket szerzett az üzem fejlesztése tekintetében. Az ipartestület elöljárósági tagja. — Neje: Maricsek Irén, gyermekeik: Edit, Judit és János.
O'sváth, 785. oldal

A régi vasipar is - bár most a középmezőnyben található - megújhodott. A kovácsok, rézöntők stb. mellett egyre több géplakatost, mechanikust, vasesztergályost találunk. Új iparág a gépgyártás, amelyet a prímási gépjavító és gépgyár mellett olyan jelentős üzemek képviselnek, mint Knorr János (alapítva 1870-ben) és Till József (alapítva 1889-ben) vasöntődéje.
Esztergom ipartörténete, 42. oldal

Komáromy Ferenc és Fiai fűrész, famegmunkáló telepe, felszerelése és az összes építési anyagok raktár, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Krajnikker Kálmán épület- díszműbádogos, 1929
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Kubányi Sándor épület- és díszműbádogos, vízvezetékberendezési és csatornázási vállalata, 1929
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Mayer János fémáru-gyár, 1929
MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Milakovszky László tanszerkészító-műhely, tanszerraktár, 1913
HU-MNL-KEML-IX.202. 226/1913.

Petz Testvérek Gépgyár és Vasöntöde Részvénytársaság, 1931
HU-MNL-KEML-IX.202. 287/1931.

... az 1920-as évek elején települt városunkba: bérbevette, majd megvásárolta a prímási uradalmi gépjavító és gépgyártó üzemét. A Petz Testvérek Vasöntöde és Gépgyár a letelepülése utáni években szívós küzdelmet folytatott fennmaradásáért és fejlődéséért. Mindent gyártottak, ami a profiljukba vágott, és ami után éppen kereslet mutatkozott. A válságot ugyan csak külföldi (angol) tőke segítségével vészelték át, de a háborús fellendülés nagyon kedvezően hatott további fejlődésükre. Az ekkor már Petz Testvérek Rt. egyre több speciális katonai felszerelés gyártására kapott megrendeléseket, és bővíthették üzemüket. 1937-ben költöztek új helyükre (a mai Marógépgyár helyére), s ekkor már 150 dolgozót foglalkoztattak. A növekvő katonai megrendelések, valamint az, hogy több fejlett nyugat-európai cégnek voltak a hazai vezérképviselői, tették lehetővé, hogy technikában és technológiában az európai élvonalban tudtak maradni. Szerszámgépeket, mezőgazdasági, vegyipari és élelmiszeripari gépeket és szerszámokat gyártottak, valamint a katonai javító műhelyeknek szerszámokat és gépeket szállítottak. Az utolsó években - ekkor már Petz Iparművek Rt. - gyümölcsfeldolgozással, szesz- és likőrgyártással is foglalkoztak (a régi gyártelepen).

Esztergom ipartörténete, 49. és 52. oldal

PETZ H. LAJOS okleveles gépészmérnök. 1895. április 10-én Budapesten született, ahol középiskoláit és felsőipariskolai tanulmányait végezte. Teljes kiképzését Scheffieldben, Angliában nyerte, ahol mérnöki oklevelet szerzett. Angliában kezdte meg pályáját is, mint önálló mérnök. A háború kitörésekor internálták és amikor Lusithania személygőzöst egy német tengeralatti fenékbe fúrta és elsülyedt rettenetesen megszenvedte magyarságát. Az internáló táborban rátámadtak, inzutálták és mindenét összetörték. Tengernyi szenvedés után végre 1918-ban sikerült hazaszöknie egy holland hajón. 1922 óta állandóan Esztergomban él és a hercegprímási vasgyárat vezeti. Városi képviselőtestület, Kaszinó és Hajós egyesület tagja. 1917-ben a fűrészlapok és fűrészgépek gyártásáról szakkönyve jelent meg Angliában.

Békássy, 132-133. oldal

Schrank Béla és Ödön Gyümölcslepárló és Likőrgyára, 1922
HU-MNL-KEML-IX.212.

Szapinczky Ferenc épület- és díszműbádogos, 1929
HU-MNL-KEML-IV.353. 1583/1929.

Esztergom és Komárom vármegyei vállalkozások

Gr. Esterházy Ferencz uradalmi pezsgőgyára, Tata, dátum nélkül
HU-MNL-KEVL, reponenda

Hercegprímási Mésztelepek és Terméskőbányák, Süttő, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Magyar Általános Köszénbánya Részvénytársulat Bányaigazgatósága, Tatai Bányászat, 1925
HU-MNL-KEML-IX.204.

Magyar általános kőszénbánya részvénytársulat. — Ungarische Allgemeine Kohlenbergbau Actien-Gesellschaft. — Société anonyme Generale Hongroise de Charbonnages. — (1890—1981.) — Budapest. — V., Zoltán u. 2—4. — T l.: 149—85, 149—86, 149—87, 149—88. — Saját közvetlen távbeszélő-vonal Tatabányával. Termel: szenet, brikettet, meszet, mészhydrátot, czementet, tűzifát és karbidot. — Bányaigazgatóság: Tatabánya és Tokodon. — Táv .ez.: Brikett. — (Érdekkörébe tartozik a Borsodi szénbányák r.-t., mely a Kazinczi kőszénbánya r.-t.-gal lett egyesítve és melynek érdekkörébe az Érseki bánya- és ipartelepek r.-t. tartozik. Ipari robbanóanyag r.-t., Nyergesujfalusi czementgyár r.-t., Beremendi Portlandcement és mészművek r.-t. 1918 ban az Urikány-zsilvölgyi magyar kőszénbánya r.-t.-gal részesedést vállalt, Sopronvidéki kőszénbánya r.-t., Handlovai kőszénbánya r.-t., Hazai mechanikai palackgyár r.-t., Tatai cserép- és téglagyár r.-t., Porczellán-, kőedény- és kályhagyár r.-t., Gróf Zichy Béla Urkuti bányaművek r.-t.) Tatai bányamedencze összekötve a bánhidai és felsőgallai vasútállomásokkal 20 kilométer terület több mint 2000 millió szénnel, 1914-ig 10 akna volt kimélyitve és üzembe helyezve, melyek mindegyike 2.500,002 g kitermelésre van berendezve. Az összes aknák hossza 5,788 m, a függő sínpályák hossza 5,740 m, az üzemben levő vágatok hossza 95,189 m, a lefektetett bányavasutak és külszíni vasutak hossza 159,660 m, a tömedék csővezetékek hossza 51,830 m. 1901-ben tojásbrikettgyár létesítve, 1903-ban új brikettgyár felállítva, 1917-ben a XI. akna kimélyítve a IX. és X. akna a központi szállítótelephez bekapcsolva. A villamos hajtóerőt az üzem összes ágazataihoz egy 23,500 PH központi villamostelep szolgáltatja, mely 462 elektromotort hajt. A termelés gépi eszközei túlnyomórészt sűrített levegővel való hajtásra vannak berendezve. 1922-ben áramfejlesztő telepet egy 15,000 HP turbogenerátor kibővítette és az áramszolgáltatást a tokod— dörög—ebszőnyi bányászatra, a nyergesujfalusi czementgyárra és a környező községekre kiterjesztette. — 1923-ban. A légsüritő-telepet egy 200,000 m³ órateljesitményü turbokompressorral, a hozzá tartozó kazánházzal és 2 új 420 m² fütőfelületü kazánnal és egy 1,000 m³órateljesitményü vizhűtőtoronnyal egészítette ki X. és XI. aknák egy-egy ui perczenként 10,000 liter teljesítményű földalatti szivattyúteleppel és kettősnyomásu csővezetékkel ellátva. Brikettgyár 5 évi szünnetelés után ismét üzembe helyezve. Tatatóváros elllátása villamvilágitással. Esztergomi bányamedencze 1898-ban a Trifaili kőszénbánya társulattól 5 millió koronáért átvéve. Aknák Dorogon, tárnák Tokodon, 1908-ban vízbetörés folytán, 1913-ig az A aknában a munkát be kellett szüntetni, 1920/21-ben Tokodon egy uj tárna lett üzembe helyezve és Tatabánya és Tokod között egy 30 kilométeres elektromos távvezeték a hozzá tartozó transformátorállomások és kapcsolóházakkal létesítve valamint a bányaüzem további széleskörű fejlesztésére egy erőközpont felállítva, az ebszőnyi bányatelep 1921-ben újra üzembe helyeztetett, 1923-ban Ebszőnyi bányászat áramellátására 5 km, hosszú 5,000 voltos távvezeték építve. Felsőgallán kőbánya, mészégető és czementgyár 90 vagon napi termelőképességgel, 1920-ban épült karbidgyár, mely 1921-ben helyeztetett üzembe, elektromos kemenczével és napi 6,000 kg. termeléssel, valamint az elhasznált bányafából hordógyár, továbbá papírzsákgyár a czementszálliáshoz és mészhydrátgyár. Miskolcz-Diósgyőrön mésztelepek, mészégetővel Hejőcsabán (1914). Fatermelési üzem Sikvölgyön 6,600 kataszteri hold mező- és erdőbirtok, mely egy 93 kilométer hosszú erdei vasúttal van felszerelve. Mezőgazdasági üzemek Száron (2,600 hold) Tatabánya mellett, Fácán-kerten (bérlet), Sikvölgyön és Körtvélyesen. Részei: a «Handlovai kőszénbánya r.-t.» alapításában a Salgótarjáni kőszénbányával együttesen a Nyitra és Bars megyében fekvő kőszéntelepek kiaknázására. — Ezenfelül a Tatai cserép- és téglagyár r.-t. — Hazai mechanikai palackgyár r.-t. — Gróf Zichy Béla urkuti bányaművek r.-t. — Porczellán kőedény- és kályhagyár r.-t. — Sopronvidéki kőszénbánya r.-t. ... Elnök: Berzeviczy Albert v. b. t. t. Alelnökök: Bisteghi Rudolf, báró Ullmann Adolf. Vezérigazgató: Vida Jenő gazd. főtan. Igazgatósági tagok: Bellak Gyula, dr. Freyenfeld József, Fuchs Richárd, René Monod, Ranzinger Vincze, gróf Henri de Renéville, dr. Porodai Rapoport Alfréd, Simon Izidor. Felügyelő-bizottság: Kürthy István, Davidsohn Horace, Pfeifer Ignácz, Szájbély Kálmán, dr. Szász János, Tolnay Kornél. Igazgatók: Gábor Bertalan, Krausz Frigyes, Golodai Kornél, Sebő Bertalan, dr. Turóczi Sziegfried, dr. Varga Lajos, Vida Samu, Willoner Géza. Bányaigazgatók: Vizer Vilmos, Tilos János. Műszaki igazgatók: Rozinek Artur, Stefániái Richárd (helyettes-igazgatók). Czementgyári igazgató : Spiegl Béla. Czégjegyzők : Fenyő Adolf, dr. Gosztonyi László, Nöte Gyula, Turóczi Sándor, Löw Ernő, Nádasi Dezső, Ripper Gusztáv, Patak Dezső, Vértes Vilmos. — A czéget jegyzi: két igazgatósági tag, vagy egy igazgatósági tag egy igazgatóval vagy egy czégjegyzéssel megbízott tisztviselővel együtt, vagy egy igazgató egy czégjegyző tisztviselővel. Mód. alapsz.: 1923 ápr. 28. — (Nyereségfelosztás: legalább 10 % tartalékalapra, a részvénytőke 5%/o-a a részvényeseké, a fenmaradó összegből 10% az igazgatóság, 4% a tisztviselők jutaléka, a maradvány a közgyűlés határozata szerint.) — XXXII. közgyűlés].: 1924 május 3. ...
(Compass, 1924-1925. II.)

Magyar Viscosa Rt., Nyergesújfalu, 1944
HU-MNL-KEML, reponenda

MAGYAR VISCOSA RT. (1941,) V., Mérleg-u. 6. T[elefon]: 186-920*. Tárgya: macosa, műselyemfonál és macesán gyártása és eladása. ALAPTŐKE: 13,000.000 P[engő], 12.000 d[a]r[a]b 1.000 P[engő]-s részvényben. ... Részvényesei a Pesti M[agyar]. Ker[eskedelmi]. Bank mellett a Hungária Vegyi- és Kohóművek RT., a Péti Nitrogénművek RT. és a Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat. Osztalék 1941—1942. P. 0. 0. IGAZGATÓSÁG: dr. Lamotte Károly (elnök), gr. Bánffy Miklós, ifj. Benes József, Bessenyei Zénó, Ember Géza, dr. Erdély Sándor, dr. Faragó Aladár, dr. Heinrich Antal, dr. Inéntsy-Pap Elemér, Gyepessi Istók Sándor, gróf Sternberg József, dr. Simontsits Elemér, Zalai György, vitéz Zsilinszky Gábor. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: Fischer Ottó, dr. Nagy János, Rammacher János, dr. Totth István, Wenczler Rezső. ÜGYVEZETŐSÉG: Igazgatók: Csernátony György, Radnóti József. Cégvezető: dr. Terdy István. Közgy[űlés].: 1943 ápr. 30.
(Compass 1942-1943. II., 455. oldal)

Budapesti cégek, üzletek, vállalkozások

Aczél Károly fatermelési, faipari és építési részvénytársaság, 1931
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Aczél Károly fatermelési, faipari és építési rt. — Cégét 1931-ben Aczél Károlyfűrésztelep és parkettgyár rt.-ra változtatta.

Aczél Károly fűrésztelep és parkettgyár rt. — (Előbbi cége 1931-ig: Aczél Károly fatermelési, faipari és építési rt.) — (1921—.) — V., Váci út 134. — T[e]l[e]f[on]. : 90-1-59. V., Vizafogó 1414. — T[e]l[e]f[on]. : 90-9-13. — Fiók : Miskolc. — Alaptőke : 1.000.000 P[engő] — 10.000 d[a]r[a]b 100 P[engő]-s részvényben. — (Alakult 10 m[illió] K[oroná]-val, 1926 ápr. 30-án a felértékelésnél (1,11 m[illió] P[engő]-ben megállapítva.) — Vezérigazgató: Aczél Károly. Igazgatók: dr. Aczél László, dr. Aczél Pál. Felügyelő-bizottság: dr. Gallay László, Kleindin Hugó, vitéz Langerer János. Cégvezető: Aczél József.
(Compass 1931-1932. II., 207. oldal)

Ambrus László okl. mérnök építési vállalata, 1936
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Általános Aszfalt-, Útépítő és Szigetelőipar, Czikó István, 1937
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Dr. Helvey Tivadar vegyészeti gyára, 1935
HU-MNL-KEML-XIV.29.

A Kemikál Építési Vegyianyaggyár, régebben Helvey Tivadar vegyészeti gyára, mai nevén Kemikál Építőanyagipari Zrt. ipari üzem Budapest IX. kerületében.Története 1872-ig nyúlik vissza, amikor a Budapest IX. kerületében, a Soroksári út 106. szám alatt megnyílt a Weil-féle építőanyag-kereskedés és kátrányvegyészeti üzem. A századforduló környékén az üzem Helvey Tivadar tulajdonába került (már 1887-től társtulajdonos volt), és az ezt követő évtizedekben középvállalattá fejlődött. Helvey egyéni cég formájában működtette a gyárat, amelynek termelését fokozatosan kiterjesztette az építőiparban használt vegyészeti anyagok széles körének gyártására. Az államosítást követően a vállalat az Építőipari Tröszt keretében működött tovább, változatlan termékprofillal. 1951-től neve Kemikál Építőanyagipari Vállalat. 1962-ben a Soroksári úti Építővegyianyagokat Gyártó Vállalatot összevonták a Kemikál Építőanyagipari Vállalattal, majd a debreceni műgyantagyárat is a vállalathoz csatolták annak nyíradonyi telephelyével és laboratóriumával együtt. Az építőipar fellendülése és a vegyészeti építőanyagok iránti növekvő kereslet a vállalat dinamikus fejlődését eredményezte. 1977-ben a vállalat megvásárolta a Budapesti Fedéllemezgyárat, valamint az Újkígyósi Szigetelőlemezgyárat. Az 1970-es évek végére készült el a Barcsi Műanyagfeldolgozó üzem, amely megépülése idején Közép-Európa egyik legkorszerűbb építőanyaggyárának számított. 1990-ben a vállalat kezdeményezésére megalakult a Poliroad Kft., magyar–német vegyesvállalatként, korszerű építőipari vegyianyagok gyártására. A Kemikál Építőanyagipari Vállalat két budapesti és három vidéki gyárral, egy vegyesvállalattal, valamint mintaboltokkal és raktáráruházakkal rendelkezett. Fő tevékenysége az építőanyagok és építőipari vegyianyagok gyártása és forgalmazása volt, hét fő termékcsoportban. Jelentős külkereskedelmi tevékenységet folytatott, elsősorban a német és az osztrák piacon.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kemikál

Első Magyar Üveggyár Részvény-társaság, 1895
HU-MNL-KEML, reponenda

Friedländer S. Frigyes, 1938
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat, 1937
HU-MNL-KEML-XIV.29.

MAGYAR ÁLTALANOS KŐSZÉNBÁNYA RÉSZVÉNYTÁRSULAT. — Ung. Alig. Kohlenbergbau - A.-G.-Société Anonyme Générale Hongroise de Charbonnages. (1891—1981.) V., Zoltán-u. 2—4. T[elefon].: *129-560, 111-149, (Interurbán) 113-844. Táv[irat]. c[ím].: Brikett. Bányaigazgatóság: Tatabánya és Tokod. Érdekkörébe tartozik a Borsodi Szénbányák Bt., Ipari Bobbanóanyag Bt., az Urikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Bt., Hazai Mechanikai Palackgyár Bt., Porcellán-, Kőedény- és Kályhagyár Rt., Tapolcai

Bánya Bt., Tatai Szén- és Brikett-Árusító R t. Fejérvármegyei Villamossági Bt., Bauxit Trust Bt., Aluminiumérc Bánya és Ipar Rt., Központi Gáz és Villamossági R t., Abonyi Műmalom és Villamos müvek Bt., Pannónia Áramszolgáltató Bt., Közüzemi és Községfejlesztő Bt., Magyar Általános Útépítő Bt., Békésmegyei Villamossági Bt., Magyar Bádiátorgyár rt., Eger-Gyöngyös vidéki villamossági Rt., Gipswerke Schottwien-Semmering A.-G., Lédeci Bauxit-cementgyár Bt., Friedr. Siemens Művek

Vasöntő és Hőtechnikai Gyár Bt.

1926. Örökáron megszerezte a tatai széntelepével szomszédos nagynémetegyházai szénvagyont.

1928. A németegyházaival határos csordakuti szénjogok megszerzése. Az országos villamosítási törekvésekbe való bekapcsolódás, több villamossági vállalatnál érdekeltség vállalása és előkészületek a Dunántúli Villamossági Bt. bánhidai villamos központjának szénellátására megfelelő berendezésekkel.

1929. Veszprém és Pápa városok, valamint mintegy 120 veszprémmegyei község villamos energiával való ellátása végett megalapította a Pannónia Áramszolgáltató Rt.-ot. Megállapodást létesített Dunaföldvár községgel a vill[amos]. energiának nagyban való szolgáltatására. Megvásárolta a Dunaföldvár községgel szemközt fekvő Solt község áramfejlesztő telepét a község áramellátására vonatkozó koncessziós szerződéssel együtt. Érdekeltséget vállalt a Közüzemi és Községfejlesztő Rt.-nál, Ráckeve. Megállapodást létesített Békéscsaba város villamosművével, melynek alapján nagyobb körzetnek Békéscsabáról való energiaellátása van tervbe véve. 1930-ban érdekeltséget vállalt Dunapataj és Szabadszállás községek villamos üzemeiben, megkezdte az áramszolgáltatást Dunaföldváron, megállapodást létesített a Balaton-vidék árammal való ellátására és felépítette a szénlepárlás céljait szolgáló kísérleti telepet felsőgallai cementgyárának szomszédságában.

1932. A Hódmezővásárhelyi Villamossági rt.-nál fennállott 50 %-os érdekeltségét a Központi Gáz és Villamossági Rt.-nak engedte át, amivel szemben ez utóbbinál megfelelő érdekeltséget vállalt.

1933. Részt vett az Ipari Munkaszervező Intézet alapításában. 1934. jan. 1-i hatállyal magába olvasztotta, alaptőkeemelés nélkül a Beremendi Portlandcement és Mészművek Bt.-t, a Nyergesújfalusi Cementgyár Bt.-t és a Szilvásváradi Mészművek Bt.-t, olymódon, hogy e társaságoknak a MÁK. tárcájában lévő r[ész]v[ény].-eit megsemmisítette, a még forgalomban lévő 131 10/15 Beremendi r[ész]v[ény].-t (5:1) és 150 db. Nyergesujfalusi rt.-t (16:1) saját r[ész]v[ény].-eire cserélte át. Tatai bányakörzet összekötve a bánhidai és felsőgallai vasútállomásokkal, 20 km2 terület 2000 millió q körüli szénvagyonnal, 10 aknaüzemmel összesen évi 20 millió q-t meghaladó termelési kapacitással. Az összes szállitólejtaknák hossza 4194 m, a 10 függőleges személyszállító akna összmélysége 1361 m. A bányában kihajtott vágatok hossza 92,4 km. A bányavasutak és külszíni vasutak hossza 227 km. A külszíni függősin- és kötélpályák hossza 7,2 km. A villamoshajtóerőt az üzem összes ágazataihoz egy 36.350 HP központi villamos-telep szolgáltatja, mely 751 elektromotort hajt.

Esztergomi bányakörzet. 1898-ban a Trifaili Kőszénbánya Társulattól 5 millió K-ért átvéve. Üzem Tokodon és Dorogon. 1924-ben üzembe helyeztetett a 4 km hosszú uj Vida Jenő-altáró, ami a bányaüzem koncentrálásának és modern alapokra való fektetésének legfontosabb lépése. A villamos áramot egy Tatabányáról kiinduló 30 km-es elektromos távvezeték szolgáltatja; a bánya hidegtartaléka egy 1500 HP gőzturbinával egészittetett ki.

Felsőgallán kőbánya, mészégető és cementgyár. 1920-ban épült karbidgyár, mely 1921-ben helyeztetett üzembe, elektromos kemencével és napi 6000 kg termeléssel, valamint papírzsákgyár a cementszállitáshoz. 1926. Kísérletet végeztek különleges eljárással bauxitcement előállítására és e célból részesedést vállalt a Bauxit Trust Rt.-nál és a Tapolcai Bánya Rt.-nál. 1928-ban a cementgyár új nagyteljesítményű forgókemencével bővül, mely a gyár teljesítőképességét másfélszeresére emeli. 1933-ban szénlepárló telepen kátrányfeldolgozó berendezést létesített. 1938-ban ferrosiliciumgyárat helyezett üzembe.

Miskolc-Diósgyőrön mésztelepek, mészégetővel Hejőcsabán. (1914-,) Beremenden portlandcementgyár, kőbánya és mészégető. Nyergesnjfalun portlandcement-gyár, Szilvásváradon mészművek.

Fatermelési üzem Sikvölgyön 3450 kat.hold erdőbirtok.

Mezőgazdasági üzemek Sikvölgyön és Körtvélyesen kb. 600 kat. hold nagyságban.

...

ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ: Vida Jenő (felsőházi tag). ALELNÖHÖK: Monod René, dr. Scitovszky Tibor. IGAZGATÓSÁGI TAGOK: gróf Esterházy Ferenc, Fuchs Richárd, Kovács Géza, Melczer László, dr. ujfalusi Némethy Károly, báró Perényi Zsigmond, dr. poradai Rapoport Alfréd, Simon Izidor, újpesti Wolfne r Gyula. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: Kürthy István (elnök), Körmendy-Ékes Lajos, Krausz Frigyes, báró Radvánszky Albert, báró Rohonczy Imre, báró Szalay Gábor, gróf Széchenyi Károly. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓK: Széphegyi Dezső, dr. Varga Lajos, Vida Pál, Vizer Vilmos. IGAZGATOK: dr. Gosztonyi László, Kosztolányi Ödön, Nádosi Dezső, Rozinek Arthur, Stefániái Richárd, Vida Sándor. Helyettes igazgatók: Nötel Gyula, Turóczi Sándor, Vértes Vilmos. Bányafőfelügyelő: dr. Herczegh József. Cégjegyzők: Eisenberg Ignác, Jámbor Rezső, Láng Aurél, dr. Labancz Béla (ügyész), László Gyula, Löw Ernő, dr.

Makray Imre, Patak Dezső, Ripper Gusztáv, Strausz Tibor, Szilárd Jenő, Timár Jenő. A céget jegyzi két ig. tag, vagy egy ig. tag és egy ügyv. igazgató, illetőleg cégvezető, avagy társ[asági]. igazgató és egy cégjegyző. XLVI. közgy[űlés]. 1938 április 26.

(Compass 1937-1938. II., 51-52. oldal)

Miskolczi és Társa asbestcementpala- és paípírgyára betéti társaság, 1937
HU-MNL-KEML-XIV.29.

Piszkén 1907-ben alapították a Miskolczi és Társa Azbesztcemet Pala- és Papírgyár Betéti Társaságot. Terrenol és Terrolux néven gyártottak tetőfedő palákat. A szocializmus éveiben a gyár a tetőfedő anyag piac több, mint felét birtokolta. Ugyanakkor a hazai vízellátó rendszerek bővítésének csőigénye is rendkívül magas volt. Az ivóvíz nyomócsőnek kiválóan megfelelő öntöttvas cső gyártása 1968-ban leállt, a műanyag cső még nem volt túl népszerű, így a megoldást az 1971-ben Selypen beindult második azbesztcement csőgyár jelentette. Sokat mondó adat, hogy a tervezett évi kapacitás 200 mm átmérőre számolva 1300 km volt. A selypi gyár 2003-ban állt le. Jellemző a hatalmas igényekre, hogy a két gyár sem tudott minden csőigényt kielégíteni, így jugoszláv, csehszlovák és osztrák import csövek is kerültek a hálózatokba. A '60-as évek végén pl. a Fővárosi Vízművek 1200 mm-s átmérőjű azbesztcement csövet vásárolt Ausztriából. A csövek, és mindennemű azbesztet tartalmazó termék előállítását 2001-ben szüntették meg.
A hazai gyártói háttér, a múlt század ötvenes, hatvanas, hetvenes éveinek nagyszabású magas- és mélyépítési fejlesztései mind hozzájárultak ahhoz, hogy az azbeszt cement anyagú tetőfedő lemezek és nyomócsövek tömeges felhasználásra kerüljenek Magyarországon. Éppen ezért az épületállomány jelentős részét még mindig azbeszt tartalmú pala fedi, valamint sok település teljes hálózata ma is azbesztcement csőből áll.
https://www.tetocentrum.hu/hu/tippek-tanacsok/az-eredeti-szalcement-pala-tortenete

Nagybátony-Újlaki Egyesült Ipaművek Rt., 1936, 1938
HU-MNL-KEVL-XIV.29.

„NAGYBÁTONY-ÚJLAKI“ EGYESÜLT IPARMŰVEK RT. (1921-.) (Előbbi cége : Nagybátonyi szénbánya rt.) Vilmos császár-ut i 6. T[e]l[e]f[on].: *181-808. Óbudai tégla- és tetőcserépgyár, III., Bécsi-ut 134/136. T[e]l[e]f[on].: 163 - 277. Péterkegyi téglagyár és asbestcementpala és papirlcniczgyár : (Csillaghegy). T[e]l[e]f[on].: 162-492. Kavicsrakodó és hajótelep, V., Bodor-u. 8—10. T[e]l[e]f[on]..: 292-970. Cementáru-, habarcs- és műkőgyár, V., Bodor-u. 8. T[e]l[e]f[on].: 292-971. Pestszentlőrinci téglagyár, Gyömrői-ut 1. T[e]l[e]f[on]..: 146-746. Basaharci gyártelep, Szénbánya, Nagybátony. Táv[irat].-c[ím].: Bátujlak. Pstkp. cs.-sz.: 8.464. AMB érdekkörében. Érdekeltségei: Lloyd építőipari rt., Focus tüzeléstechnikai és hőgazdasági rt., Portex szénkeresk[edelmi]. kft. 1928 jún. 23-án magába olvasztotta az Újlaki Tégla és Mészégető rt. és az Egyesült Építőipari és Hajózási rt.-ot és cégét a jelenlegire változtatta. 1936 okt. 3l-én alaptőke emelés nélkül magába olvasztotta a Lloyd kerámiaipar rt-t minden 2 drb r[ész]v[ény]-ért 1 drb saját r[ész]v[ény]-t adva.

...

IGAZGATÓSÁG: ELNÖK: dr. Kállay Tibor (v[olt]. pénzügyminiszter, stb.). TÁRSELNÖK : Fleissig Sándor (kincst[ári]. főtanácsos, AMB alelnök-vezérig[azgató]. stb.) ALELNÖK : báró Radvánszky Albert (titkos tanácsos, Felsőház alelnök stb). IGAZGATÓSÁG: Becsey Antal, dr. Csécsi-Nagy Miklós, dr. Görgey István, báró Haupt-Buchenrode István, Kálmán Henrik, ifj. gr. Károlyi Gyula, dr. Komlós Ágost, Lantos Ernő, Lukács Emil, Magyar Pál, dr. Márkus Andor, dr. Müller Pál, dr. Ottlik György, dr. Szukováthy Imre. FELÜGYELŐBIZOTTSÁG: dr. Vágó József (elnök), Fényes Artur, dr. báró Karg Frigyes, László Mór, dr. Radó Gyula, Ringwald József, Tamássy Árpád. Vezérig[azgató].: Lantos Ernő. H[elyettes].-vezérigazgató : Lukács Emil. Bányaigazgató: Bortnyák István (bányaügyi tan[ácsos].). Igazgatók: Bányai Zsigmond, dr. Dick István, Havas Károly, Popper Róbert. Aligazgatók : Herczeg Alfréd, Török Henrik. Cégvezetők: Engel Béla, Peitler Károly, Vasvári József, Vető Géza. A céget jegyzi két ig[azgatósági]. tag, vagy egy egy cégj.-vel. Mód[osított]. alapsz[abály].: 1935 máj. 9. ... XVI. közgy[űlés].: 1938 máj. 23.

(Compass 1937-1938. II., 53. oldal)

Pollák Jenő néhai Pollák Miksa fia építőanyaggyárak központi eladási irodája, 1935
HU-MNL-KEVL-XIV.29.

Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, 1899
HU-MNL-KEML, reponenda

Révai testvérek irodalmi intézet-részvénytársaság. — Gebrüder Révailitterarische Anstalt Actien-Gesellschaft.—Institut littéraire Révai Fréres société anonyme. — Budapest. — [1895—1915.] — VIII. ker., Üllői út 18. sz. —
...
Igazgatóság: dr. Jókai Mór (elnök), Székely Ferencz (alelnök), Adler Gyula, dr. Ardó Alfréd, dr. Beöthy Zsolt, dr. Bleuer Samu, Mikszáth Kálmán, Révai Alez (ügyvezető-igazgató), Révai Ödön (ügyvezető-igazgató). Felügyelő-bizottsági: dr. Österreicher Mór (elnök), dr. Fodor Jenő, Hotter Márton, Horovitz Lajos, dr. Léderer Ignácz. Czégvezető : Magyar Mór. Könyvelő: Buterman. — A magyar, német vagy franczia céget jegyzi: két igazgatósági tag, vagy egy, egy czégjegyzésre feljogosított társulati tisztviselővel együttesen. — Alapszabályok: 1895. május 26. — Szelvények beváltási helye a Belvárosi takarékpénztár. — Üzletéve június 30-án végződik. — F[olyó]. évi (IV.) közgyűlése volt: 1899. október 14-én.
(Compass 1899. II., 462. oldal)

Springer Gusztáv könyvnyomdai műintézet, 1928
HU-MNL-KEVL-IX.204.

Weisz Richárd szállodás, 1913
HU-MNL-KEML-IX.202. 532/1913.

Megyén kívüli településeken működő vállalkozások, üzletek

Bartók Vilmos és Társa, paprika-export, Szeged, 1937
HU-MNL-KEML-XV.20.

Csornai Gőztéglagyár, Kokas Ferenc és társai, Csorna, 1935
HU-MNL-KEML-XV.20.

Hegedűs Lajos fűszer-, csemege-, liszt- és vaskereskedése, Szob, 1928
HU-MNL-KEML-XIV.29.