Érdekes iratok

Július hónap dokumentuma
2020.06.30.
Ma már mi sem természetesebb a hétköznapok álmos reggelén bepattanni az autónkba, elindulni gyermekeinkkel, s félrehúzódni, hogy kikászálódjanak az iskolánál, majd bosszankodva visszasorolni a város hömpölygő járműtömegébe és remélni, hogy éppen időben megérkezünk a munkahelyünkre. Délután hatalmas dugóban torlódni és elmenni bevásárolni, majd végül megérkezni haza. Ez a szinte örökös körforgás az életünk része. Aki esetleg gyalog jár az utcán, egy-egy szakaszon akár több száz járművet láthat.
Június hónap dokumentuma
2020.05.29.
Szolnokon a Magyar utcában az Árkád étterem mellett áll két oszlop, amely méltán kelti fel az arra járók figyelmét. Zubreczki Dávid az interneten megjelent „ A rejtélyes szolnoki oszlopok titka” című írásában (2016.07.10.) a következőket közli: ”…Felirata szerint (KSM) az egykori üzem a Kőbányai Sör-és Malátagyárhoz tartozott egy időben, mely az államosítás előtt még független kőbányai sörgyárakat egyesítette a háború után.
Április hónap dokumentuma
2020.03.31.
A Bereményi Géza tollára való címmel a 150 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Uljanovot, mozgalmi nevén Lenint idézzük meg. Legalább két dolog miatt mindenképpen érdemes a „lenini örökséggel” kapcsolatos levéltári iratok között válogatni.
2020.03.18.
Az elmúlt években mind népszerűbbé váló magánirat ajándékozás számtalan érdekes dokumentummal gazdagította már a levéltár folyamatosan bővülő gyűjteményét, melyekből ezúttal Csönge Attila, a levéltár igazgatója tesz közzé egy csokorra valót. A különleges fényképekből és iratokból álló válogatás eredetileg a szolnoki Arabica Kávézó (Ady Endre út 28.) belterében került volna bemutatásra, de a koronavírus járványhelyzetre tekintettel levéltárunk honlapján is közzétesszük egy rövid „tárlatvezetés” szövegével együtt. Kellemes böngészést kívánunk minden érdeklődőnek!
Márciusi hónap dokumentuma
2020.03.03.
Közismert tény, hogy a magyar nyelv a káromkodások terén a durvától a cifráig, igen tág lehetőséget biztosít a hevesebb indulatok kifejezésére. Bár voltak, akik idegen, jövevény szokásként kárhoztatták a káromkodást, az valójában nemzetiségtől és vallástól függetlenül kiirthatatlan része az emberiség egyetemes történetének, így a magyarságénak is. Az alábbiakban néhány írásban is fennmaradt megyei példán keresztül igyekszünk bemutatni, hogy a káromkodással kapcsolatban nem csak az egyes szófordulatok népszerűsége, hanem társadalmi-jogi megítélésük is jelentősen megváltozott az évszázadok során.
Február hónap dokumentuma: Beszámoló József nádor és felesége budai köszöntéséről 1800 februárjában
2020.02.03.
Habsburg József Antal főherceg (1776–1847) vagy ahogy általában ismerik, József nádor, a magyar történelem kiemelkedő alakjainak egyike. Több mint fél évszázados hivatali ideje alatt végzett építő és támogató munkája, a magyarok iránt érzett szeretete és patronálása folytán a „lemagyarabb Habsburg”-ként is emlegetik.
Januári hónap dokumentuma
2020.01.03.
Ha Baross Gábor nevét halljuk, önkéntelenül is a vasút jut az eszünkbe. Az 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszterré kinevezett politikus azonban az utak terén is rendet teremtett. A sikeres vasúti tarifareform tovább erősítette Baross tekintélyét, aki ezután az utak építésének és fenntartásának kérdését vette célba. 1890-ben egy addig példátlanul jól előkészített törvénytervezetet vitt a parlament elé. A tervezet sikere és elfogadása nyomán jött létre az 1890. évi I. tc. amely Magyarországon a közúthálózat történetében rendkívüli jelentőséggel bírt. Ugyanis ez gondoskodott első ízben az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról a rendszeres közúti igazgatás megszervezéséről. Az új törvény 1890. május 15-én lépett életbe és pótolta az előző időszak mulasztásait.
Október hónap dokumentuma
2019.10.02.
Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára őriz egy kisebb iratcsomót Jászapátira vonatkozó iratok megnevezéssel. Néhány éve adta át ezeket a vasúttörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézmény, melyért külön köszönet illeti Károly Nóra helyismereti könyvtárost. Ugyanis az iratok között lappangott az Újszász–Jászapáti–Vámosgyörki helyi érdekű vasút részvénye, menetdíjtáblázata a vasút helyszínrajzával és a vasút építésére megkötött szerződés is.

Oldalak