Érdekes iratok

Márciusi hónap dokumentuma
2020.03.03.
Közismert tény, hogy a magyar nyelv a káromkodások terén a durvától a cifráig, igen tág lehetőséget biztosít a hevesebb indulatok kifejezésére. Bár voltak, akik idegen, jövevény szokásként kárhoztatták a káromkodást, az valójában nemzetiségtől és vallástól függetlenül kiirthatatlan része az emberiség egyetemes történetének, így a magyarságénak is. Az alábbiakban néhány írásban is fennmaradt megyei példán keresztül igyekszünk bemutatni, hogy a káromkodással kapcsolatban nem csak az egyes szófordulatok népszerűsége, hanem társadalmi-jogi megítélésük is jelentősen megváltozott az évszázadok során.
Február hónap dokumentuma: Beszámoló József nádor és felesége budai köszöntéséről 1800 februárjában
2020.02.03.
Habsburg József Antal főherceg (1776–1847) vagy ahogy általában ismerik, József nádor, a magyar történelem kiemelkedő alakjainak egyike. Több mint fél évszázados hivatali ideje alatt végzett építő és támogató munkája, a magyarok iránt érzett szeretete és patronálása folytán a „lemagyarabb Habsburg”-ként is emlegetik.
Januári hónap dokumentuma
2020.01.03.
Ha Baross Gábor nevét halljuk, önkéntelenül is a vasút jut az eszünkbe. Az 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszterré kinevezett politikus azonban az utak terén is rendet teremtett. A sikeres vasúti tarifareform tovább erősítette Baross tekintélyét, aki ezután az utak építésének és fenntartásának kérdését vette célba. 1890-ben egy addig példátlanul jól előkészített törvénytervezetet vitt a parlament elé. A tervezet sikere és elfogadása nyomán jött létre az 1890. évi I. tc. amely Magyarországon a közúthálózat történetében rendkívüli jelentőséggel bírt. Ugyanis ez gondoskodott első ízben az útkategóriákról, az úthálózat megállapításáról a rendszeres közúti igazgatás megszervezéséről. Az új törvény 1890. május 15-én lépett életbe és pótolta az előző időszak mulasztásait.
Október hónap dokumentuma
2019.10.02.
Az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára őriz egy kisebb iratcsomót Jászapátira vonatkozó iratok megnevezéssel. Néhány éve adta át ezeket a vasúttörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű dokumentumokat a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézmény, melyért külön köszönet illeti Károly Nóra helyismereti könyvtárost. Ugyanis az iratok között lappangott az Újszász–Jászapáti–Vámosgyörki helyi érdekű vasút részvénye, menetdíjtáblázata a vasút helyszínrajzával és a vasút építésére megkötött szerződés is.
Szeptember hónap dokumentuma
2019.09.04.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy Tiszakürt egyik legjelentősebb református lelkipásztora Dr. Tóth Dezső volt. Ezt a megtisztelő címet többek között azzal érdemelte ki, hogy nem csak lelkészi teendőit látta el maradéktalanul 1932 és 1964 között, hanem kiterjedt történeti kutatásokat is folytatott. Az 1940-es években jelent meg A Hevesnagykunsági Református Egyházmegye múltja című, két kötetes fő műve, de nagyon kiterjedt és alapos kutatásokat végzett Tiszakürt helytörténetét illetően is. Annales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis címmel 1949-ben megírta a Tisza menti református település históriáját. Munkáihoz sok eredeti forrást használt, amelyeket szívesen gyűjtött is. Gyűjtéseinek egy része ma az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárának állományát képezi. E dokumentumok között található az a részletekben gazdag leírás, amely Tiszakürt második világháborús történetét tárja elénk, és amelyet szeptember hónap dokumentumaként ismerhet meg az érdeklődő olvasó.
Augusztus hónap dokumentuma
2019.08.01.
Éppen nyolcvan évvel ezelőtt, 1939. augusztus 16-án ünnepelték a kunok betelepülésének 700 éves évfordulóját. Hogyan ünnepelték meg az ország és a Jászkunság vezetői ezt a jeles alkalmat és miként keveredett össze mindez Attila fejedelem szoborállításának történetével?
Július hónap dokumentuma
2019.07.01.
1990. december 27-én Dr. Chikán Csaba és Magony László alapítványt hoztak létre Mozgáskorlátozottak Nemzetközi Fotó- és Színesdia Pályázata (MONFODI) néven a mozgáskorlátozott emberek ösztönzésére és segítésére, alkotó erejük, tehetségük kibontakoztatására a fotóművészet eszközeivel; értékeik, műveik bemutatására; ezáltal társadalmi elfogadásuk, beilleszkedésük és az emberi viszonyokban egyenjogú részvételük előmozdítása céljából. A szolnoki székhelyű alapítványt kuratórium kezelte Magony László elnökletével. A Kuratórium az alapítvány terhére kétévenként nemzetközi fotó- és színesdia pályázatot hirdetett, valamint kiállításokat, fotóstáborokat, továbbképzési alkalmakat szervezett a mozgáskorlátozottak részére, alkotásaikból kiadványokat állított össze és forgalmazta azokat.
Júniusi hónap dokumentuma
2019.05.30.
Jász-Nagykun-Szolnok megye területének túlnyomó része nem rendelkezik földrengési gócokkal. A 19. század sajnos kivételt képezett Jászberény és környékén. 1868-ban az eddig észlelteknél lényegesen erősebb rengések jöttek a Jászságban, amelyek június 21-től november 4-ig tartottak.
Májusi hónap dokumentuma
2019.05.03.
A hazai május elsejék és a szakszervezetek fordulatos története, mint cseppben a tenger, esszenciáját adja 20. századi történelmünk alakulásának. A századfordulón még a munkásmozgalom harcos erődemonstrációjának számított, a két világháború között szabadon megünnepelni nem lehetett, majd 1945-től legálissá vált, 1948 után pedig sokak számára kötelezővé. Az alábbiakban visszaemlékezések és fényképek segítségével villantunk fel érdekes epizódokat a 45 előtti és utáni május elsejék és a szakszervezeti mozgalom jellegének változásáról, személyes sorsokra és Szolnok életére gyakorolt hatásáról.

Oldalak