Maszkot a macskáknak is!

Pandémia 100 évvel ezelőtt
2021.05.17.
A hírhedt spanyolnátha világszerte 500 millió embert fertőzött meg 1918–19-ben, és legalább háromszor annyi áldozatot szedett, mint a négy éven át tartó Nagy Háború. Nevét a spanyolországi híradások alapján kapta, bár az első esetek az angol és francia katonák között jelentek meg már 1916-ban. A betegség heves volt és gyors; magas lázzal, fej- és végtagfájdalommal járt; a legtöbb halálesetet a szövődményként fellépő tüdőgyulladás okozta. A spanyolnátha vírusának hordozói eleinte ludak, kacsák és hattyúk voltak, majd a vírus valószínűleg vándormadarak ürülékén keresztül fertőzte meg a katonákat. A kutatók szerint a vírus antigénstruktúrája H1N1 típusú volt, és különösen a 20–40 év közötti korosztályt támadta meg. Az alábbi cikkre a Debreceni Független Újság egyik 1927. évi számában találtunk, amely egy újabb járványveszélytől tartva összegzi a védekezés lehetséges módjait a pandémia idejére. A tanácsok többségét ma is érdemes lenne megfogadni!

 

Védekezési módozatok a spanyolnátha ellen

 

Még élénk emlékezetünkben van a háború utáni spanyolnátha pusztítása, amikor olvassuk az újságok híradásait, hogy újabb európai járvány fenyeget. Hogy megelőzzük és kivédjük a fenyegető bajt, kell tudnunk a védekezés módját. A spanyolkór aszerint, hogy a légző vagy az emésztőszerveken keresztül jutott a szervezetbe, a legkülönbözőbb formákban jelentkezhetik. A légutakokon át való por- és cseppinfekció náthát, garat- és légcsőhurutot, köhögést és tüdőgyulladást válthat ki.

A hurutos tünetek gyakran terjednek át a fülre és a szemre is. Az emésztőcsatornákba jutott bacillusok mérgezéséhez hasonló gyomor- és béltüneteket okoznak. A spanyolkór rosszindulatú, mérgező formája megtámadja, valósággal megmérgezi az egész szervezetet: reumaszerű fájdalmakkal jár, a bacillusok befészkelődnek az idegrendszerbe és súlyos agyvelőgyulladásokat idézhetnek elő.

A köztudatba már teljesen átment az a téves hit, mintha a szeszesitalok védelmet nyújtanának a fertőzés ellen. Ezt az elvet legfeljebb csak a megrögzött és a szesztől elhomályosodott öntudatú alkoholisták vallhatják, józan ember sohasem. A szeszes italok lefokozzák a szervezet ellenálló képességét. Hiába „dezinficiáljuk” a gyomrunkat konyakkal és pálinkával, amikor a fertőzés az orron és a léghuruton át jut a tüdőbe. A nagymérvű szeszivás gyomorhurutot és étvágytalanságot idéz elő, ami viszont csak hajlamosít a fertőző bajra. A bor nem dezinficiál, mert, ha meg volna az a tulajdonsága, akkor nem kellene félteni asztali borunkat a penésztől. A bor a penészgombákat sem képes megsemmisíteni, hát még a spanyolnátha bacillusait!

A spanyolkór elleni védekezés első pontja éppen ellenkezőleg így szól:

1. A spanyoljárvány ideje alatt tartózkodjunk a szeszesitalok mértéktelen fogyasztásától.

A védekezés többi pontjai a következők:

2. Óvakodjunk a betegségtől, de ne rettegjünk tőle, mert a félelmi érzések sorozata valósággal kikészíti, hajlamossá teszi a szervezetet a fertőzés befogadására.

A derült lelki állapot a leghatásosabb védelem a spanyoljárvány ellen.

3. Fürödjünk naponta. (Sajnos ez a debreceni lakásviszonyok mellett utópia). Erre a célra az ötperces forró izzasztófürdők felelnek meg leginkább.

4. Mellőzzük a kézfogást; üzenjünk hadat a kézcsóknak és mindenféle csókolódzásnak.

5. Erősítsük a szervezetünket, amennyire lehet, táplálkozzunk jól, kerüljünk minden olyan körülményt, ami a szervezetet legyengítené; éjszakázást, dorbézolást, túlhajtott munkát, meghűléseket.

Ne tévesszük szem elől, hogy az alkohol mellett a nikotin is csak gyengíti a szervezetet.

6. A járványok idején kerüljünk minden olyan zárt helyiséget, ahol tömegek fordulnak meg, ellenben sokat tartózkodjunk a friss levegőn, sportoljunk.

7. A kezek dezinficiálására ne használjunk értéktelen reklámszereket. A legjobb fertőtlenítő: a meleg víz, a szappan és körömkefe.

Kézmosás után tiszta alkohollal szárítsuk le kezeinket. Az alkoholos, esetleg kölnivizes kézmosást naponta többször is végezhetjük. A száraz kéz, illetve tenyér kevésbé alkalmas a baktériumok felvételére, mint a nedves.

8. A torok, száj- és orrnyálkahártya túlzásba vitt „dezinfekciója” teljesen céltalan, hiszen a fertőzés a levegővel a tüdőkön keresztül történik. Az orrmosás, az orrdezinfekció is több kárral, mint haszonnal jár.

Ezek a védekezés főbb pontjai, amelyeket a józan eszű ember betart, akkor is, ha a járvány csak a láthatáron van.

 

Forrás: Debreceni Független Újság, 1927. január 21.

Szendiné Orvos Erzsébet

 

 

 

Utolsó frissítés:

2021.05.18.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges