A Roncsbár egykori neves szállóvendégei 1849-ben

2022.12.06.
1849 januárjában, amikor az országgyűlés és a kormány Debrecenbe, „a magyar szabadság őrvárosába” költözött, a mai Roncsbár épülete nyújtott menedéket a Kossuth család több tagjának.

A korabeli házszámozás szerint a Csapó utca 317. számú (ma Csapó u. 27.) házban szállt meg Kossuth Lajos édesanyja, özv. Kossuth Lászlóné Weber Karolina, valamint testvérei özv. Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna és Ruttkayné Kossuth Lujza. A neves vendégeket Könyves Tóth Mihály református lelkész szállásolta el a házban, melynek tényleges tulajdonosa ekkor már bogáti Hajdú Mihály ügyvéd volt, aki 1848. április 7-én vásárolta meg Könyves Tóth Mihálytól a Csapó utcai 6 szobás házat 6 400 konvenciós forintért.

 


özv. Kossuth Lászlóné Weber Karolina – özv. Meszlényi Rudolfné Kossuth Zsuzsanna – Ruttkayné Kossuth Lujza

 

A „Kossuth papja” jelzővel illetett lelkész önéletrajzában így emlékezett meg jeles lakóiról: „Míg az országgyűlés Debrecenben volt, egészen bele voltam mártva az események tajtékkal zúgó folyamába. Csapó utcai házamnál, melyet a Medgyessy-famíliától vettem meg, lakott Kossuthnak az édesanyja s testvére Meszlényiné szül. Kossuth Zsuzsánna, kik akarva, nem akarva pressziót gyakoroltak reám. Nekem kellett március 15-én prédikálnom a Nagytemplomban, nekem kellett Kossuth Lajos előtt 1849. április 14-én fáklyás zene alkalmával beszédet tartanom.” Kossuth Lajos édesanyja két bútorozott szobát és egy konyhát bérelt a református lelkésztől, amelyért 20 forintot fizetett.

 


Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna szállásösszeíró íve (forrás: MNL HBML IV. 1114/b. 7. d.)

 


Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna bejegyzése a magánosok szállásjegyzékén (forrás: MNL HBML IV. 1114/b. 7. d.)

 

Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna, miután testvére 1849. április 16-án a tábori kórházak főápolónőjévé nevezte ki, ebből a házból irányította a sebesült honvédek ellátását szolgáló sebkötöző tépések készítését, szervezte a kórházi betegápolást, a magyar asszonyokat és leányokat pedig felhívásában arra buzdította, hogy álljanak be önkéntes ápolónőnek.

 


Az országos főápolónő levele Debrecen város közönségéhez, 1849. május 3. (forrás: MNL HBML IV. 1109/e. 285/1849.)

 


A levél hátoldala (forrás: MNL HBML IV. 1109/e. 285/1849.)

 

Az épület irodalomtörténeti jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a szabadságharc idején ennek a háznak a vendégszeretetét élvezte Sárosi Gyula költő, kormánybiztos, a Kisfaludy Társaság tagja, akiről Szabó Magda is megemlékezett Régimódi történet című családregényében.

 


Sárosi Gyula költő, kormánybiztos

 

Sárosi, Kossuth Lajos biztatására, ezen épület ódon falai között vetette papírra a forradalom és a szabadságharc verses krónikáját Ponyvára került Arany Trombita címmel. A költő 1849. június 1-jén a Református Kollégiumban, a sebesült honvédek javára rendezett felolvasóesten mutatta be a közönségnek tizenhárom leheletből, azaz fejezetből álló krónikáját. Sárosi legjelentősebb művének tartott munkáját a város könyvnyomdájában ki is nyomtatták, azonban a világosi fegyverletételt követően a nyomtatvány minden fellelhető példányát elkobozták, birtoklásáért súlyos börtönbüntetés járt.

 


Sárosi Gyula verses krónikája

 

Kovács Ilona

 

 

Utolsó frissítés:

2022.12.07.

Új hozzászólás

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges