Levelesláda kincsei

Magyar menekültek a nagylétai táborban (1940)
2020.04.01.
Több magyarországi levéltári dokumentum között intézményünk egyik irata is bekerült az Európa Digitális Kincsei elnevezésű nemzetközi projekt egyik virtuális kiállításába. A nagylétai táborban 1940-ben elhelyezett menekültek összeírását tartalmazó kötet történeti hátteréről szóló magyar és angol nyelvű összefoglalónkat itt olvashatja.
2019.05.27.
Ami igazán fontos, annak lehetőleg mindig elérhetőnek kell lennie. Talán így, ezzel a megállapítással tudunk a legegyszerűbben, közvetlenül a használhatóság felől rátekinteni azokra a valamikor a 19. század elején keletkezett gyógyászati feljegyzésekre, melyeket gyűjteményi fond részeként őriz az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltára.
2019.04.19.
A húsvét a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának napja. Magyar nyelvű elnevezése onnan ered, hogy ekkor ér véget a 40 napos böjt, a hústól való tartózkodás időszaka. Legszínesebb ünnepeink közé tartozik, hiszen szorosan kapcsolódik a tavasz kezdetéhez és a termékenységgel összefonódó népszokásokhoz. A „Szoboszló és Vidéke” hetilap 1896. április 10-ei számában különböző húsvéti szokásokról, rituális motívumokról olvashatunk, amelyeknek egy része sajnos ma már feledésbe merült:
A nőnap a DEKO egyik brigádjában
2019.03.07.
Clara Zetkin javaslata alapján 1910-től a koppenhágai Nemzetközi Szocialista Konferencia nyitó napját, március 8-át tekintik a nemzetközi nőmozgalom napjának szerte a világon. Míg kezdetben a nőnapi megemlékezés munkásmozgalmi töltetű volt és a nők jogaiért folytatott agitációt szolgálta, addig napjainkban a virágos-bonbonos köszöntés a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezője.
Egy olasz festő debreceni kiállítása
2018.04.18.
Antonio Chighini olasz festőművész a Hajdú-Bihar Megyei Tanács meghívására érkezett Magyarországra, és a Művelődési Osztály hathatós közreműködésének köszönhetően rendezhette meg önálló kiállítását Debrecen városában.
Adalék a „Zsúpfedeles Debrecen és a nagybotos kollégiumi diákok – Tűzvészek Debrecenben a 15-19. században” c. cikkhez
2017.09.19.
Az MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltárának honlapján 2017 áprilisában megjelent publikációhoz szolgál adalékul az alábbi statútum, melyet Bihar Vármegye Nemesi Közgyűlése hozott a pipázás és a tűzzel dolgozó mesteremberek – többek közt a kovácsok – műhelye kialakításának szabályozására. Debrecen szabad királyi városa ekkor már csak területileg tartozott a vármegyéhez, közigazgatásilag teljesen függetlenítette magát, azonban – ahogy az a rendeletből is látszik – hasonló tűzrendészeti problémákkal küzdött mindkét törvényhatóság.
Tűzvészek Debrecenben a 15-19. században
2017.04.29.
140 évvel ezelőtt, 1877-ben alakult meg a Debreceni Önkéntes Tűzoltóság. A kerek évforduló kapcsán emlékezünk a levéltári források segítségével a város tűzoltó hagyományaira.
Egy bihari adószedő romantikus gondolatai 1727-ből
2017.04.12.
Általános tapasztalat, főleg a régebben keletkezett iratoknál, hogy a borítókra, előzékekre, hátlapokra, oldalszélekre kerültek igazán fontos vagy érdekes feljegyzések. A levéltáros munkája során, amikor mondjuk egy hivatal vagy hivatalnok – esetünkben Fekete György, Bihar vármegye perceptora – iratait rendezi, „rááll” a szeme a hivatalos adatsorokra, számadási bizonylatokra, s inkább az tűnik fel, ha valami „nem oda való”.
2017.04.07.
A szövegek jó néhányszor élénken ajánlják magukat a befogadással induló (új) életre. Vagy a szerző személyes akaratával összhangban, vagy – és talán inkább – attól egészen függetlenül. Ha pedig ez utóbbihoz a félreolvashatóság is elegendő, akkor a tanácsi időszak kétségkívül bőven kínálja a lehetőségeket. Íme, egy „kisremek”:

Oldalak