A Ferenc Ferdinánd elleni merényletet követő vizsgálat feltárta a fegyvereket biztosító belgrádi körökkel fennállt kapcsolatokat, ugyanakkor a külügyminisztérium osztályfőnöke, Friedrich von Wiesner tanácsos július 13-án azt jelentette Bécsbe, hogy s
„A trónörökös pár ellen bomba és revolvermerényletet követtett (sic!) el Nedelko Caprinovics nyomdász és Gavo Princip diák" - jelentette express táviratában Kádár detektív 1914.
A szarajevói merénylet híre néhány óra leforgása alatt eljutott Bécsbe és Budapestre, majd Európa többi fővárosába is. A tragédia megdöbbentette, sőt megrázta nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi közvéleményt is. Az európai uralkodók és kormányok sorra fejezték ki részvétüket, beleértve a szerb kormányt is, amely határozottan tagadta, hogy köze lenne a gyilkossághoz.
A Vitézi Rend Kis Kátéjának mottója:
"Vitézek mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?"
(Balassi Bálint)
Az új, az addig érvényben lévő közép-európai időszámítástól Magyarországon először 1916. május 1-jétől 1916. szeptember 30-ig tértek el. Az 1363/1916. ME. számú rendelet (a Rendeletek tára itt érhető el) értelmében május első napja már április 30-án 11 órakor megkezdődött, míg szeptember 30-a egy órával tovább, azaz éjjel 1 órakor végződött. |
1919-ben annyi minden történt Magyarországon, mint ami máskor évszázadok alatt történik meg. Volt forradalom és ellenforradalom. Az országban háború tombolt. Egyrészt polgárháború, másrészt küzdelem folyt a külső megszálló hatalmak ellen. Dúlt a vörös, majd a fehérterror. Működött körülbelül 10 kormány a baltól a jobboldal minden árnyalatában; és minden kormány intézte a történelem szempontjából lényegtelen, hétköznapi ügyeit is. |
Az 1918 őszén, a vesztett háború következményeként kitört forradalom követelései között az államforma megváltoztatása is felbukkant. Reagálva a közhangulatra, 1918. november 1-jére a függetlenségi, polgári radikális és szociáldemokrata párti képviselőkből álló testületen, a Magyar Nemzeti Tanácson belül is többségbe kerültek a köztársaság kikiáltását szorgalmazók. A Nemzeti Tanács álláspontját a Károlyi Mihály vezette kormány is – bár csak hosszabb tanácskozás után - elfogadta.
