A győztes nagyhatalmak által összehívott békeértekezleten 1946. július 29. és október 15. között 21 győztes állam képviselői vitatták meg az Olaszországgal, Finnországgal, Romániával, Bulgáriával és természetesen Magyarországgal kötendő békeszerződésre vonatkozó javaslatokat.

„Edward király, angol király, léptet fakó lován,
Hadd látom, úgymond, mennyit ér a walesi tartomány.”
/Arany János: A walesi bárdok, 1857/

A Fővám tér és a Sáros-fürdő, illetve az Eskü tér és a Rudas-fürdő között az 1893:XIV. törvénycikk rendelte el egy-egy közúti híd építését. A Kereskedelemügyi Minisztérium által kiírt és elbírált nemzetközi tervpályázatot − amelyen összesen 74 pályamű vett részt − végül Chatry S. és Fia építési vállalkozó nyerte meg. A kivitelezési munkálatok 1894 folyamán indultak meg Feketeházy János építész II. díjas terve alapján.

Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. március 21-én falragasz formájában adta közre az erdélyi katonai sikerek hírét. Ugyanezen a napon két díszes oklevelet állítottak ki Bem tábornok számára. Egyrészt Nagyszeben bevételét, valamint az osztrák és orosz csapatok Havasalföldre űzését méltányolva altábornaggyá léptették elő, másrészt elsőként megkapta az akkori adható legmagasabb fokozatú magyar hadi kitüntetést, a Magyar Katonai Érdemrend  I. osztályát.

Franz Schlik cs. kir. altábornagy 1849 januárjában körözvényt adott ki, hogy a magyar szabadságharc vezető személyiségeit kézre kerítse. A nyomtatványon többek között Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Görgey Artúr és Bem József mellett ott szerepelt Petőfi Sándor neve is. A személyes adatokra nézve amúgy pontatlan körözvény egy tekintetben meglehetősen pontos adattal szolgál, a német divat szerint öltözködő költő különös ismertetőjeleként ennyit tüntet fel: „nyitott nyakkal szokott járni”.