Természetesen szükségünk van hősökre, akikre fel lehet nézni, jó érzés olyan emberekről hallani, akik az elbizakodott, gazdag emberek ellen, a szegényekért küzdöttek. A betyárok esetében azonban, ha a korabeli tanúvallomásokat részletesebben megismerjük, jóval árnyaltabb kép bontakozik ki előttünk.
A szabadságharc leverése után Ferenc József nem tekintette Magyarországot alkotmánnyal rendelkező királyságának. Miután a Függetlenségi Nyilatkozatban Kossuthék kimondták a Habsburg-ház trónfosztását, a trónfosztott király úgy vélte, az ország eljátszotta alkotmányos jogait. (Ne felejtsük el, Ferenc Józsefet V. Ferdinánd lemondása után nem koronázták magyar királlyá!) |
Ferenc József nem tartozik legnépszerűbb királyaink közé. Ennek oka, hogy uralkodása kezdetét beárnyékolta az 1848/49-es szabadságharc leverése, és az azt követő önkényuralom időszaka, uralkodása vége pedig a Monarchiát elpusztító háborúba, majd ennek következtében a történelmi Magyarország feldarabolásába torkollott. |
A független, felelős minisztérium 1848 tavaszán történő felállításával az ország pénzügyi igazgatása magyar kézbe került. A Kossuth Lajos vezette pénzügyminisztérium hatalma azonban nem volt teljeskörű, hiszen a hazai pénzforgalom továbbra is az Osztrák Nemzeti Bank által kibocsátott bankjegyekben zajlott. A zűrzavaros időkben a papírpénzek iránti bizalom jelentősen megcsappant. |
Amikor 1848. december 31-én a magyar országgyűlés elhagyta Pest–Budát és áttelepült Debrecenbe, a magyar forradalom ügye veszni látszott. A sikeres osztrák hadmozdulatok, a törvényes kormány hiánya (gróf Batthyány Lajos miniszterelnök 1848 őszén lemondott), majd az V. Ferdinánd helyébe lépő fiatal uralkodó, I. Ferenc József által a morvaországi Olmützben kiadott ún. oktrojált alkotmány, amely Magyarországot koronatartományként sorolta az osztrák birodalomba, mind azt látszottak igazolni, hogy március 15-e vívmányai rövid életűek.
„Szabadság, szerelem,
E kettő kell nekem,
Szerelmemért feláldozom
Az életet,
Szabadságért feláldozom
Szerelmemet."
Az Országos Honvédelmi Bizottmány 1849. március 21-én falragasz formájában adta közre az erdélyi katonai sikerek hírét. Ugyanezen a napon két díszes oklevelet állítottak ki Bem tábornok számára. Egyrészt Nagyszeben bevételét, valamint az osztrák és orosz csapatok Havasalföldre űzését méltányolva altábornaggyá léptették elő, másrészt elsőként megkapta az akkori adható legmagasabb fokozatú magyar hadi kitüntetést, a Magyar Katonai Érdemrend I. osztályát.
Franz Schlik cs. kir. altábornagy 1849 januárjában körözvényt adott ki, hogy a magyar szabadságharc vezető személyiségeit kézre kerítse. A nyomtatványon többek között Kossuth Lajos, Szemere Bertalan, Görgey Artúr és Bem József mellett ott szerepelt Petőfi Sándor neve is. A személyes adatokra nézve amúgy pontatlan körözvény egy tekintetben meglehetősen pontos adattal szolgál, a német divat szerint öltözködő költő különös ismertetőjeleként ennyit tüntet fel: „nyitott nyakkal szokott járni”.
Tóth Ágoston 1831-ben végzett a bécsi hadmérnöki akadémián, ezt követően 17 éven keresztül a magyarországi kiegészítésű 34. (Vilmos porosz herceg) gyalogezredben szolgált. Többször megpróbált a vezérkarhoz kerülni, de csak annak rajzolóirodájáig jutott. Csapatszolgálatát térképészeti feladatok miatt többször megszakította, így a második katonai felmérés keretén belül részt vett Hont vármegye felmérésében, de 1846 nyarán elkészítette például Pétervárad környékének szintvonalas térképét is. |
