A minden egyes érdeklődő látogatót megillető levéltári raktárbejáráson túl a kollégák olyan iratok kiemelésére és bemutatására koncentráltak, melyek tartalmaznak német nyelvű iratokat. A Jászkun Kerület iratanyaga bővelkedik ilyenekben, hisz egyrészt I. Lipót császár 1702-ben a Német Lovagrendnek adta el az egész kerületet; ebből az időszakból származnak adószedői összeírások. Másrészt a provizórium időszakában, az 1849.

A nagycsoportos gyerekek megismerkedhettek az íráshordozók történetével, a felhasznált anyagok és az azokból előállított végtermékek előnyeivel, hátrányaival, tulajdonságaival. A restaurátor műhelyben végig követhették a kézzel merített papír előállításának folyamatát, majd a kézműves foglalkozáson játékos kísérlet során tapasztalhatták meg a hajszálcsövesség jelenségét és csodálkozhattak rá a cellulóz rostjai közé beszivárgó víz hatására kinyíló papír tavirózsára.

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára – a Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára helyi vonatkozású irataival és magángyűjtők anyagaival kiegészítve – eredeti térképeken, dokumentumokon keresztül szemlélteti e két nem is olyan távoli évszázad hazánk vizeihez kötődő pozitív és negatív történéseit, tapasztalatait.

„-Mi ennek a malomnak az előtörténete? – kérdezte kísérőjét – Tudunk valamit róla? – Ez a vízimalom 1783-ban már állt – mondta Komáromy. Ez idő előtt épülhetett. De volt még érdekesebb elődje!…Teuffanbach császári generálisnak az 1594-es hatvani győzelme után a törökök Szolnokra vonultak vissza. Berény várát elhagyták.